Szent Ist­ván-em­lék­év

Szé­kes­fe­hér­vá­ron, az Egy­ház­me­gyei Mú­ze­um­ban tör­té­nel­mi je­len­tő­sé­gű ki­ál­lí­tás nyílt au­gusz­tus 31-én: most elő­ször lát­ha­tó együtt Szent Ist­ván há­rom leg­na­gyobb – zág­rá­bi, szé­kes­fe­hér­vá­ri és ka­lo­csai erek­lye­tar­tó her­má­ja. A tör­té­nel­mi je­len­tő­sé­gű „ta­lál­ko­zást” hos­­szas tár­gya­lá­sok előz­ték meg. A fel­be­csül­he­tet­len ér­té­kű ezüst mű­tár­gyak tu­laj­do­no­sai – a zág­rá­bi és a ka­lo­csai ér­sek­ség – Szent Ist­ván ha­lá­lá­nak 975. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból vé­gül en­ge­dé­lyez­ték a köl­csön­zést.

Szent Lász­ló pél­dá­ja nyo­mán a ka­to­li­kus kol­lé­gi­um­ban

Meg­nyílt a Szent Lász­ló Ka­to­li­kus Szak­kol­lé­gi­um Deb­re­cen­ben. Az­az va­ló­já­ban meg­újul­va is­mét meg­nyi­tot­ta ka­pu­it. Mert­hogy sok-sok év­vel ez­előtt is lé­te­zett itt ha­son­ló in­téz­mény, a Szent Lász­ló Kol­lé­gi­um, ame­lyet 1916-ban ala­pí­tot­tak a deb­re­ce­ni ka­to­li­ku­sok. In­ter­ná­tus volt ez a sze­gé­nyebb sor­sú egye­te­mis­ta fi­úk szá­má­ra a Simonyi út 32. szám alatt. Fönn­tar­tá­sá­ra ado­má­nyok­ból tő­két gyűj­töt­tek, amely­nek ka­ma­tai a négy há­bo­rús tan­év­ben több di­á­kot is se­gí­tet­tek ta­nul­má­nya­ik foly­ta­tá­sá­ban.

Bechara Boutros Raï bí­bo­ros, li­ba­no­ni maronita pát­ri­ár­ka at­tól tart, hogy a je­len­le­gi egyip­to­mi, szí­ri­ai és ál­ta­lá­ban a kö­zel­-ke­le­ti hely­zet a ke­resz­tény örök­ség el­vesz­té­sé­hez ve­zet­het. „El­pusz­tul­hat mind­az, amit a ke­resz­tény­ség ezer­hét­száz esz­ten­dő alatt fel­épí­tett” – nyi­lat­koz­ta a pát­ri­ár­ka, aki az­zal vá­dol­ta a Nyu­ga­tot, hogy po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi ér­de­ke­it szem előtt tart­va igyek­szik meg­osz­ta­ni az isz­lám vi­lá­got, el­mé­lyít­ve ez­zel a szun­ni­ta-sí­i­ta szem­ben­ál­lást.
Az egyip­to­mi ka­to­li­kus egy­ház szó­vi­vő­je, Rafic Greiche sze­rint a ke­resz­té­nyek biz­ton­sá­gi hely­ze­te au­gusz­tus vé­gén át­me­ne­ti­leg ja­vul­ni lát­szott. Ám Gizeh és Mi­nya vá­ro­sá­ban nyo­ma sincs a vál­to­zás­nak. Eb­ben a ré­gi­ó­ban kü­lö­nö­sen erős a szél­ső­sé­ges isz­la­mis­ta erők je­len­lé­te. Egy kopt ko­los­tor meg­tá­ma­dott szer­ze­te­se­it kór­ház­ba kel­lett szál­lí­ta­ni.

Ka­to­li­ku­sok tün­tet­tek a kor­rup­ció el­len

A ka­to­li­kus egy­ház is kép­vi­sel­tet­te ma­gát a száz­ezer tün­te­tő kö­zött, akik a kor­mány­ban dú­ló kor­rup­ció el­len til­ta­koz­tak au­gusz­tus 26-án a Fü­löp-szi­ge­te­ki fő­vá­ros­ban, Ma­ni­lá­ban.

Luis Antonio Tagle bí­bo­ros, Ma­ni­la ér­se­ke (ké­pün­kön), aki ma­ga is részt vett a meg­moz­du­lá­son, ar­ra szó­lí­tot­ta fel hon­fi­tár­sa­it, hogy „test­vé­ri sze­re­tet­tel for­dul­ja­nak a sze­gé­nyek és a ki­zsák­má­nyol­tak fe­lé”, és hogy a be­csü­let ve­zes­se őket cse­le­ke­de­te­ik­ben. Az ér­sek azt kér­te min­den részt­ve­vő­től: mu­tas­sa­nak fel több „tisz­tes­sé­get és ha­za­sze­re­tetet”, és fe­le­ke­zet­től füg­get­le­nül ter­jes­­szék egy­más kö­zött eze­ket a ma­ga­tar­tás­for­má­kat a temp­lo­mok­ban és a me­cse­tek­ben is. Épít­se­nek ki va­ló­di együtt­mű­kö­dést, mely­nek hi­á­nya nem­csak a ve­ze­tő ré­teg tag­ja­i­ra, de a pol­gá­rok­ra is jel­lem­ző.

Pietro Pa­ro­lin az új ál­lam­tit­kár

Fe­renc pá­pa au­gusz­tus 31-én az öt­ven­nyolc éves Pietro Pa­ro­lin ér­se­ket, je­len­le­gi ve­ne­zu­e­lai apos­to­li nun­ci­ust ne­vez­te ki va­ti­ká­ni ál­lam­tit­kár­rá, mi­u­tán el­fo­gad­ta a het­ven­nyolc éves Tar­ci­sio Ber­to­ne bí­bo­ros le­mon­dá­sát.

Az ok­tó­ber 15-i ha­tál­­lyal hi­va­tal­ba lé­pő új ál­lam­tit­kár még nem bí­bo­ros, de ad­dig is, míg új cí­mét meg­kap­ja, tel­jes ha­tás­kör­rel ve­ze­ti majd a pá­pa köz­vet­len hi­va­ta­li szer­ve­ze­tét, az ál­lam­tit­kár­sá­got, gon­dos­ko­dik a kú­ria fő­hi­va­ta­la­i­nak ös­­sze­han­golt mű­kö­dé­sé­ről, és irá­nyít­ja a va­ti­ká­ni dip­lo­má­ci­át. Fe­renc pá­pa leg­fon­to­sabb sze­mé­lyi dön­té­sét fe­szül­ten vár­ták, mert Tarcisio Bertone hét évig tar­tó ál­lam­tit­kár­sá­ga ide­jén ép­pen az ösz­­sze­han­golt mű­kö­dés vo­nat­ko­zá­sá­ban me­rül­tek fel is­mét­lő­dő prob­lé­mák.

Fe­renc pá­pa kül­döt­te, Angelo Amato bí­bo­ros, a Szenttéavatási Kong­re­gá­ció pre­fek­tu­sa au­gusz­tus 31-én a bol­do­gok so­rá­ba ik­tat­ta Vladimir Ghika ro­mán vér­ta­nút, az el­ső két­rí­tu­sú ro­má­ni­ai ka­to­li­kus pa­pot. A szer­tar­tást a bu­ka­res­ti Romexpo ki­ál­lí­tá­si csar­nok­ban tar­tot­ták meg, több ezer hí­vő je­len­lét­ében. Az ün­nep­sé­gen részt vet­tek az or­to­dox egy­ház és az ál­lam kép­vi­se­lői is. Az új bol­dog li­tur­gi­kus em­lék­nap­ja má­jus 16-án lesz.

Padre Antonio bra­zil „sztár­pap” a gyó­gyí­tás­ról és a fel­sza­ba­dí­tás­ról

Ha csak úgy az ut­cán ta­lál­koz­nék ve­le, és azt mon­da­nák, a bra­zi­lok nagy ked­ven­ce, úgy gon­dol­nám, va­la­me­lyik szap­pan­ope­ra fő­hő­se, pél­dá­ul jó­sá­gos ül­tet­vé­nye­se. Az­tán na­gyot néz­nék, ha el­árul­nák: pap. De nem az ut­cán ta­lál­ko­zom ve­le, ha­nem az egyik mi­sé­jén ve­szek részt. Antonio Furtado úgy­ne­ve­zett gyó­gyí­tó szent­mi­sé­ket tart, ame­lyek he­ten­te több mint öt­ezer em­bert von­za­nak.

Most mint­egy két­szá­zez­ren va­gyunk, hi­szen a mai kü­lön­le­ges al­ka­lom. Fesz­ti­vált ren­dez­nek az észak­ke­let-bra­zí­li­ai Fortalezában, még­hoz­zá ka­to­li­kus kön­­nyű­ze­ne­it. En­nek nyi­tó szent­mi­sé­jét tart­ja Padre Antonio (ahogy a bra­zi­lok ne­ve­zik), s több­nyi­re fi­a­ta­lok gyűl­nek ös­­sze.