Claver Szent Péter szeptember 9.

A hét szentje

„Két néger már kihűlőfélben volt, közelebb a halálhoz, mint az élethez, szinte érverésüket sem lehetett észlelni – számolt be Claver Szent Péter 1628. május 31-én kelt levelében az előző napon az amerikai Cartagenába befutott rabszolgaszállító hajó utasainak helyzetéről. – Parazsat tettünk cserepekre, és a haldoklók közelébe helyeztük. Erre a parázsra illatszert szórtunk, amelyből két zacskóval is volt nálunk, és ezen alkalommal fel is használtuk. Ezután köpenyeinkkel betakartuk őket, nekik ugyanis nem volt takarójuk, és gazdájuktól is hiába kértünk.

Római zarándokúton

Isten anyjával – a támadások ellen

Bár az antik Róma területe gyalog is könnyen bejárható, aki zarándokként hosszabb időt tölt az Örök Városban, az számtalan más érdekes helyet is felfedezhet. Ilyen a helyiek által nagy becsben tartott és tisztelt Santuario della Madonna del Divino Amore, vagyis az Isteni szeretet anyjának szentélye is. A kegyhely a Rómát körülvevő körgyűrűn kívül található, története pedig az 1700-as évek közepéig nyúlik vissza.

Errefelé vezetett a délről Rómába igyekvő zarándokok útja. 1740-ben egy férfi eltévedt, ezért néhány szegényes házat megpillantva útbaigazításért indult. Ekkor a környéken kóborló veszett kutyák megtámadták; a zarándok azt hitte, szét fogják marcangolni az állatok. Hirtelen megpillantott egy Szűz Mária-képet, s Jézus édesanyjához fohászkodott segítségért.

Egy mellőzött fogalomról

Könyvespolcra

Úgy tűnik, hogy a XX. század filozófiai irányzatai közül leginkább a fenomenológia volt az, mellyel a keresztény gondolkodók közösséget tudtak vállalni. De úgy is fogalmazhatunk, hogy a fenomenológiát tanulmányozó filozófusok – mint Edith Stein is – könnyebben jutottak el a kereszténységig. Michel Henry francia filozófus és író Az élő test című könyvében is több kapcsolódási pontot említ e filozófiai irányzat és a kereszténység között. Henry gondolatmenete Galilei felfogásának kritikájából indul ki. A XVII. századi gondolkodó szerint a testek, melyeket meg tudunk pillantani és érinteni, nem valóságosak. Egyedül az alakok és formák megismerhetők.

Őszi tükrök

Fenn még a tetőn. Itt ér az első őszi nap. Csönd, hallgatás. A Nap aranyba-narancsba csomagolja a vidéket, fák törzsén gyújtja meg az alkonyt. Lent hosszú füstcsík kígyózik: égetik az avart. Telefonom zenél, hívnak otthonról, ahol felnőttem: – A vad máris bejár a kertbe, veszélyben a termés: krumpli, kukorica, hiába a kétágú patak, a vasút, igaz, vonat már alig jár…

„Ésszerű vadász-civilizáció – hallottam még lent – mindenre figyel, nehogy felboruljon az egyensúly.” Csak éppen azt nem veszik komolyan: minek mi lehet a következménye. „Túlbiztosítás” a jelszó, s közben „begubóznak az őszi erdők”, kipusztul a termő kert…

Kép-mondatok

Fotókiállítás a cigányokról Budapesten

Sorsok, élettörténetek elevenednek meg Schild Tamás fotóművész képein, a dél-dunántúli, a baranyai és a somogyi cigányok mindennapjai, örömei, bánatai. A Szép cigányaim című kiállítást augusztus 26-án nyitották meg a budapesti Balassi Intézetben.

„Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik.”

Őszhozó Kisasszony

A néphagyomány szerint Kisasszony vagy Kisboldogasszony napján, aki arra érdemes, az megláthatja a felkelő napban Máriát, és rózsákat figyelhet meg a nap körüli sugarakban. Ezen a napon búcsúznak a fecskék és más költöző madarak is, de még nem kelnek útra. Ekkor kezdték meg a dióverést, és sok helyütt a vetést is. A gazda tiszta ruhában, fehér ingben, szótlanul vitte ki a vetőmagot a földre, munka közben sem beszélt, majd amikor végzett a vetéssel, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona. Egyes vidékeken a gabonamagot már hajnalban kiterítették az ég alá, hogy a lehulló harmat által a Jóisten megszentelje azt, s bőséges legyen a termés.

Virághagymákat a földbe!

Kopáran nézne ki tavasszal a sziklakert és a virágágyás, ha most nem ültetnénk hagymákat. Különben is nehéz ellenállni a kertészeti kínálat csábításának. Ne sajnáljuk a derekunkat, amikor a hagymák helyét készítjük elő. A jól megforgatott, porhanyós talajban erőteljes gyökerek fejlődnek. Milyen mélyre ássunk? Azt hagymája válogatja.

Alaptörténet – nemcsak Flórának

Könyvajánló

Mi kötheti le igazán az olvasó figyelmét egy olyan kisregényben, amely a Saultól Pálig címet viseli? Hiszen Szent Pál életrajzát hiteles adatokkal, illetve a damaszkuszi úton bekövetkezett „nagy fordulat” drámai erejét is közvetítve már többen megírták. Mit adhat mindehhez Czike Sándor, bármennyire sokoldalúan bizonyította is már a tehetségét? Ezzel a kétellyel vettem kezembe könyvét.