Épü­lő tor­nyok Lk 14,25–33

A biblia üzenete

Krisz­tus kö­ve­té­se – ez ma­ga a ke­resz­tény lét­mód. Hin­ni nem egy­sze­rű­en azt je­len­ti, hogy el­fo­ga­dunk va­la­mi­fé­le ki­je­len­tés­hal­mazt az Ab­szo­lú­tum­ról, vagy hogy tör­vény­tisz­te­lő ma­ga­tar­tás­sal kö­ve­tünk egy ci­zel­lált er­köl­csi rend­szert. Hin­ni an­­nyit tesz, mint kö­vet­ni Krisz­tust. Kö­vet­ni az éle­tünk út­ján, kö­vet­ni a dön­té­se­ink­ben, vá­gya­ink­ban, aka­ra­tunk­ban, gon­do­la­tunk­ban, sza­va­ink­ban és cse­le­ke­de­te­ink­ben. Egész em­be­ri va­lón­kat an­nak szen­tel­jük, hogy tár­sul sze­gőd­jünk Jé­zus is­ten­em­be­ri éle­té­hez, le­gyünk akár pa­pok, akár szer­ze­te­sek, akár csa­lá­do­sak.

Sze­re­pek

Szerzetesség és liturgia

A li­tur­gi­á­ban na­gyon fon­to­sak a kü­lön­fé­le szol­gá­la­tok, és az azo­kat vég­ző szol­gá­lat­te­vők. Sok­szor töp­ren­gek azon, hogy a li­tur­gia sza­bá­lyo­zott vi­lá­ga men­­nyi­re hagy­hat he­lyet an­nak, akik va­ló­já­ban va­gyunk. Mi­köz­ben a rí­tu­sok egy­más­ra kö­vet­ke­zé­sé­nek en­ge­del­mes­ke­dünk, szol­gál­va és tisz­tel­ve az is­ten­tisz­te­let „já­ték­sza­bá­lya­it”, va­jon meg­je­len­het-e be­lő­lünk va­la­mi?

Az egyház az élet pártján

Görögkatolikus lelkiség

Az egyház az élet pártján áll. Az emberi életet nemcsak a születésétől, hanem már a fogantatásától kezdve szentnek és sérthetetlennek tartja. Mert a létrejött élettel – annak bármely stádiumában – célja van Istennek, és nem csupán néhány földi évtizedre, hanem az örökkévalóságra rendeli azt. Görögkatolikus egyházunk szeptember 8-án, Istenszülő Szűz Mária születése napján híveiben különösen is szeretné elmélyíteni ezt a tanítást.

Claver Szent Péter szeptember 9.

A hét szentje

„Két néger már kihűlőfélben volt, közelebb a halálhoz, mint az élethez, szinte érverésüket sem lehetett észlelni – számolt be Claver Szent Péter 1628. május 31-én kelt levelében az előző napon az amerikai Cartagenába befutott rabszolgaszállító hajó utasainak helyzetéről. – Parazsat tettünk cserepekre, és a haldoklók közelébe helyeztük. Erre a parázsra illatszert szórtunk, amelyből két zacskóval is volt nálunk, és ezen alkalommal fel is használtuk. Ezután köpenyeinkkel betakartuk őket, nekik ugyanis nem volt takarójuk, és gazdájuktól is hiába kértünk.

Római zarándokúton

Isten anyjával – a támadások ellen

Bár az antik Róma területe gyalog is könnyen bejárható, aki zarándokként hosszabb időt tölt az Örök Városban, az számtalan más érdekes helyet is felfedezhet. Ilyen a helyiek által nagy becsben tartott és tisztelt Santuario della Madonna del Divino Amore, vagyis az Isteni szeretet anyjának szentélye is. A kegyhely a Rómát körülvevő körgyűrűn kívül található, története pedig az 1700-as évek közepéig nyúlik vissza.

Errefelé vezetett a délről Rómába igyekvő zarándokok útja. 1740-ben egy férfi eltévedt, ezért néhány szegényes házat megpillantva útbaigazításért indult. Ekkor a környéken kóborló veszett kutyák megtámadták; a zarándok azt hitte, szét fogják marcangolni az állatok. Hirtelen megpillantott egy Szűz Mária-képet, s Jézus édesanyjához fohászkodott segítségért.

Egy mellőzött fogalomról

Könyvespolcra

Úgy tűnik, hogy a XX. század filozófiai irányzatai közül leginkább a fenomenológia volt az, mellyel a keresztény gondolkodók közösséget tudtak vállalni. De úgy is fogalmazhatunk, hogy a fenomenológiát tanulmányozó filozófusok – mint Edith Stein is – könnyebben jutottak el a kereszténységig. Michel Henry francia filozófus és író Az élő test című könyvében is több kapcsolódási pontot említ e filozófiai irányzat és a kereszténység között. Henry gondolatmenete Galilei felfogásának kritikájából indul ki. A XVII. századi gondolkodó szerint a testek, melyeket meg tudunk pillantani és érinteni, nem valóságosak. Egyedül az alakok és formák megismerhetők.

Őszi tükrök

Fenn még a tetőn. Itt ér az első őszi nap. Csönd, hallgatás. A Nap aranyba-narancsba csomagolja a vidéket, fák törzsén gyújtja meg az alkonyt. Lent hosszú füstcsík kígyózik: égetik az avart. Telefonom zenél, hívnak otthonról, ahol felnőttem: – A vad máris bejár a kertbe, veszélyben a termés: krumpli, kukorica, hiába a kétágú patak, a vasút, igaz, vonat már alig jár…

„Ésszerű vadász-civilizáció – hallottam még lent – mindenre figyel, nehogy felboruljon az egyensúly.” Csak éppen azt nem veszik komolyan: minek mi lehet a következménye. „Túlbiztosítás” a jelszó, s közben „begubóznak az őszi erdők”, kipusztul a termő kert…

Kép-mondatok

Fotókiállítás a cigányokról Budapesten

Sorsok, élettörténetek elevenednek meg Schild Tamás fotóművész képein, a dél-dunántúli, a baranyai és a somogyi cigányok mindennapjai, örömei, bánatai. A Szép cigányaim című kiállítást augusztus 26-án nyitották meg a budapesti Balassi Intézetben.

„Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik.”

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.