Küzdelem a kegyelemért
Találkozás Molnár Piroska színésznővel
Minden este más és más, mégis ugyanaz. Őserővel van jelen a színpadon, gyakran egymaga viszi a hátán az egész előadást. Legyen szó prózai vagy zenés darabról, drámáról, vígjátékról, musicalről vagy operettről, felnőtteknek vagy gyerekeknek szóló műről, ókori vagy kortárs szerzők munkáiról, a Kossuth- díjas Molnár Piroska mindenkor ragyog. Akár királynő, akár hercegné, akár proletárasszony, minden hájjal megkent, vérbeli festőnő, kivénhedt kokott vagy a Kolibriben játszott jóságos Bors néni, a nemzet színésze évtizedek óta bámulatos színházi és filmes alakítások tucatjaival alkot maradandót. Tanít az egyetemen, de egy-egy televíziós beszélgetős műsorban is rácsodálkozunk gazdag színházi, zenei, irodalmi műveltségére. Tagja a Halhatatlanok Társulatának, s az idei Prima Primissima-díj egyik jelöltje.
– A kunágotai családi házból milyen út vezetett a színművészeti főiskoláig? Volt a családban művészi hajlammal megáldott tehetség?
– Kezdjük azzal, hogy családi házról nem beszélhettünk. Apámat a háború után elvitték malenkij robotra, és nem láttuk többé. Édesanyám örült, ha a falu végén bérelni tudott egy kicsi, egyablakos házat. Olyat, mint a mesében. Később egy mosókonyhában laktunk, előtte pedig egy tanyán, ahonnan gyalog jártam be az iskolába. Jó tanuló voltam, s ez soha nem okozott gondot. Mióta az eszemet tudom, színész szerettem volna lenni. Szerencsémre Szegedre kerültem középiskolába, ahol „igazi” színház várt, és sűrűn látogathattam is. Érettségi után felvettek a színművészeti főiskolára, és négy év múlva már mint diplomás színésznő szerződtem vissza Szegedre.
Király és szent
Kultusztörténeti kiállítás Székesfehérváron – „Bűnös ember vagyok, mivel nincs lehetőség a földi hatalomban sáfárkodni igen súlyos bűnök nélkül.” László király a Monte Cassinó-i apáthoz 1091-ben írt levelében vallott így, nyolc esztendővel azután, hogy VII. Gergely pápa engedélyével oltárra emelt egy földi hatalmasságot: István királyt. A szentté avatást sokféleképpen értékelték a századok során. De túl minden történelmi és politikai magyarázaton – hogy ez végleg biztosította az akkor még fiatal ország helyét Európában, hogy legitimálta az Árpád-ház uralkodását, vagy hogy a nagy egyházszakadás után megerősítette a római katolikus kereszténységet Magyarországon – László ezzel örök lelki vezetőt adott minden magyar számára, akire ő, a „bűnös” király éppúgy tisztelettel tekinthetett, mint a legszegényebbek.
Apám hitte
Miután kissé keserű szájízzel végigkínlódtuk az évről évre egyre gyengébb kínálatot nyújtó nyári moziszezont, kézenfekvő módon adódik a kérdés: van-e élet az álomgyár felszínes csillogásán túl? Van, s ezúttal DVD-n érkezik: Derek Cianfrance második nagyjátékfilmje, a Túl a fenyvesen vérbeli amerikai film, melynek szemlélete azonban nem is eshetne távolabb a hollywoodi filmipar mechanizmusaitól.
Már a spájzban vannak
Nem hiszem, hogy könnyen teljesíthető feladat lenne felsorolni azokat a filmeket, amelyek az Amerikai Egyesült Államok valamelyik – akár igazi, akár kitalált – elnökéről szólnak. S ha ezekhez még azokat a mozikat is hozzátennénk, melyekben az elnök csak mellékszereplő, akkor szinte biztos, hogy soha nem jutnánk a lista végére. Ennek okát szerintem mindenki tudja vagy legalább sejti. A mindenkori amerikai elnök ugyanis olyan hatalommal és befolyással rendelkezik, mely a modern kori történelemben egyedülálló. Ha tehát egy rendező igazán ütős, az egész világ sorsára ható történéseket szeretne filmre vinni, viszonylag kevés pénzből, akkor nem kell mást tennie, mint beleszőnie a cselekménybe az USA elnökét is.
Szelíd szóval az erőszak ellen
Ferenc pápa felhívására világszerte Szíria békéjéért imádkoztak
Ferenc pápa felhívására világszerte imavirrasztást tartottak szeptember 7-én Szíria és a Közel-Kelet békéjéért. Ezen a napon a római Szent Péter téren a szentatya a megbocsátásról, a párbeszédről és a kiengesztelődésről beszélt. Hazánkban minden egyházmegyében szerveztek imavirrasztást. A Szent István-bazilikában a liturgiát Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök vezette. Jelen voltak az Esztergom–budapesti főegyházmegye, a Szent István-bazilika, szerzetesrendek, a Sant’Egidio közösség és más lelkiségi mozgalmak, valamint a testvéregyházak képviselői.
Európai egyházak a párbeszéd útjáról
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) közös nyilatkozatot adott ki a Szíria és az egész világ békéjéért felajánlott böjt- és imanap alkalmából, amelyet Ferenc pápa szeptember 7-ére hirdetett meg.
Szembesülve a szenvedéssel, a pusztítással és a halálesetekkel, amelyeket a nemes szír népnek már hosszú ideje el kell viselnie, megerősítjük, hogy nemet mondunk a háborúra.
Első óra az első osztályban
Hogy az arc szép legyen
Az idei tanévtől a magyarországi iskolák első és ötödik osztályában új tantárgyak léptek be. A diákok szülei dönthettek, gyermeküket (vallásuknak megfelelő) hit- és erkölcstanra vagy polgári erkölcstanra íratják-e be, de a két lehetőség közül kötelezően választani kellett. A következő években aztán – felmenő rendszerben – a többi osztályban is hasonló eljárást követnek. Sok vita és ellenérzés előzte meg a (továbbiakban az egyszerűség kedvéért nevezzük így) hittan vagy/és erkölcstan bevezetését. Abban a legtöbben egyetértettek, hogy valamiféle erkölcsi oktatásra (és nevelésre, ami az iskola mint intézmény alapvető feladata volt mindig és maradt, ha mára olykor megbicsaklott formában is) szükség van, s az erkölcs elválaszthatatlan valakinek a világnézeti meggyőződésétől, másként vallási és hitéletétől.