Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1239 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Illegalitás

2013-09-24 Szerző: Czakó Gábor

A kommunisták – szellemi őseik hagyományainak megfelelően – titokban szeretnek működni, sőt, egyáltalán létezni. Távolról sem a különféle kormányzatok alatt elszenvedett üldöztetés miatt: valószínűleg a vérükben van. Netán azért, mert eleve ilyen – enyhén szólva: nem nyílt – természetű emberek állnak be közéjük?

Ezt mutatja pártjaik elnevezése. Amikor a Vörös Hadsereg védelmi gyűrűjében hazajöttek, s megszerveződtek, akkor Sztálin miatt kénytelenek voltak a kommunista nevezettel élni, de egyeduralmi pártjukat már MDP-nek, Magyar Dolgozók Pártjának hívták. Aztán Kádárék átnevezkedtek a Hitler mozgalmára kínosan hajazó Magyar Szocialista Munkáspárttá. Ebből a változáskor elhagyták a Munkást, mivel a hajdani eszmékből és a közvagyonból a tőkét ragadták el, Marxot és a melósokat hagyták Thürmerékre.

Innen-onnan

2013-09-24 Szerző: Vatikáni Rádió

Pakisztán – kormánysegítség nélkül

Emmanuel Asi pakisztáni katolikus pap a közelmúltban a németországi Missio vendégeként bírálta a pakisztáni kormányt, mivel az nem segítette a lakosságot a nagy árvíz után. Nem nyitotta meg az iskolákat és középületeket az árvíz miatt hajléktalanná váltak számára, amint azt a katolikus egyház tette. Az ország északi részén erős tálibok a mecsetekben és Korán-iskoláikban biztosítottak menedéket a katasztrófa áldozatai számára. – Az ENSZ adatai szerint a húszmilliónál több árvíz sújtotta pakisztáni harmada még segítségre vár. (KAP, KNA)

Európa

2013-09-24 Szerző: Vatikáni Rádió

Nagy-Britannia katolikusai a számok tükrében

A közel hatvanmillió lakosú Egyesült Királyságban a katolikusok 5,2 millióan vannak harminckét egyházkerületben, amelyekhez közel háromezer plébánia tartozik. A helyi egyház vezetését ötvenkilenc püspök végzi, háromezer-nyolcszáz pap, ezernégyszáz szerzetes és hatezer-egyszáz szerzetesnő szolgálatával. A katolikus óvodák és alapfokú oktatási intézmények száma 2378, közel ötszáz katolikus középiskola és huszonkét egyetem működik a szigetországban. Az alapfokú oktatási intézményeknek körülbelül ötszázezer diákja, a középiskoláknak háromszázhetvenezer tanulója, a katolikus egyetemeknek pedig tizenkétezer- háromszáz hallgatója van. A katolikus egyház nyolc kórházat, százhetvenegy idősek, fogyatékkal élők és kiskorúak számára fenntartott intézményt működtet. Családtanácsadó és az élet védelmével foglalkozó központjainak száma kilencvennégy. Országszerte 147 nevelési és a társadalomba visszavezető központ létezik.

(Megfejtettem…)

2013-09-23 Szerző: Zirig Árpád

Megfejtettem az ébredés titkát.
Belőlem most valaki kilépdel,
áthág az árva évek kapuján,
fényevesztett vad szavakkal érvel.

(Tejködös a reggel…)

2013-09-23 Szerző: Zirig Árpád

tejködös a reggel
zúzmara fény remeg
a nyírfaágakon
hideg szellő motoz
a túlsó házfalon
láthatatlan kezek
lebbentik a ködöt
mint báli fátylakat

Bálnacsont rókacsapdák

2013-09-23 Szerző: Dg Nanouk Okpik

Senunetuk bálnacsontból
Z formájú bálnacsont nyilat készít,
finoman csúsztatja hegyét
rozmárzsírba, egyben fagyasztja le a hájat
és a csapdába teszi.

Megtelt a nagy füzet

2013-09-22 Szerző: Baranyai Béla

Találkozás Szász János rendezővel

Jóllehet itthon csak szeptember 19-én mutatták be, híre jóval megelőzte a premiert. Nem véletlen, hiszen magyar filmek közül elsőként nyert Kristály Glóbuszt a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Műsorra tűzték a torontói seregszemlén is, és Magyarország ezt a filmet nevezi az Oscar-díjra. Szász János – a Woyceck, a Witman fiúk és az Ópium rendezője – arra vállalkozott, hogy filmre viszi az 1956-ban Svájcba emigrált Agota Kristof (Kristóf Ágota) Trilógiájának első részét, A nagy füzetet. Szász Jánost a sötét tónusú, megrázó alkotás hátteréről kérdeztük. Először arról: miként lehet egy irodalmi művet hitelesen feldolgozni?

– A film és az írás két teljesen más műfaj. Az elsőnél sok múlik az olvasói képzeleten. A film viszont nagyon sok mindent megmutat, így a legtöbb esetben helyettesíti a képzeletet. Én a kettő közötti megoldások híve vagyok. Számomra ugyanis nagyon fontos a nézői képzelet. Ez a film is képekre épül, ám a történetnek nagyon sok hiátusa van. Méghozzá szándékosan, hiszen így a nézőnek kell kiegészítenie azt, hogy mi is történik.

Az adaptáció mindig nehéz. Fontos, hogy az ember ne úgy fordítsa ki a művet, mint egy tavaszi kabátot, hanem találjon magának olyan lényeges alapvetéseket, melyeket mindenáron követni fog, ugyanakkor ráleljen azokra a motívumokra is, melyeket mindenképpen el akar hagyni az eredeti műből. Az a görcsösség nincs bennem, hogy mindent meg kell mutatni, át kell emelni az irodalmi alkotásból. Minél lehetetlenebb ez a feladat – és ezek elég lehetetlen vállalkozások, az Agota Kristof-mű különösen nehéz volt – , annál izgalmasabb.

Rippl-Rónai „dekoratív dolgairól”

2013-09-22 Szerző: Lőrincz Sándor

Kaposváron látható az újjáalkotott Andrássy-ebédlő

A kaposvári Róma-hegyen álló, mediterrán hangulatot idéző Rippl-Rónai-villa egy letűnt, ám szeretni való kort hoz közel hozzánk. „A festők Szindbádjaként” emlegetett művész életébe pillanthatunk be rajzai, festményei, bútorai s használati tárgyai által. Egy darabka múlt annak bizonyságául: vidéki patikussegédből is lehet valaki világhírű festőművész, aki – megújítva a festészeti-iparművészeti hagyományokat – képes visszatérni szülővárosába, hogy életének utolsó két évtizedét nagy lombú fák alatt, pávák társaságban, idilli környezetben töltse, miközben andalító muzsikát húz fülébe a cigányprímás, és sorra érkeznek hozzá a kor jelentős alakjai: Ady, Móricz, Medgyessy Ferenc, Kunffy Lajos, Bernáth Aurél, Bartók. E bámulatos szellemi örökségre kiváltképp büszke Kaposvár. Avillát körülölelő parkban az európai uniós támogatásból megvalósult látogatóközpont most újabb színnel gazdagította a látnivalók sorát. Néhány hete itt helyezték el a festőművész (lúd)tollrajzait, és itt kapott helyet az elpusztult, ám mára újjáalkotott Andrássy-ebédlő. Szita Károly polgármester nem véletlenül fogalmazott úgy az avatóünnepségen: ha több mecénásra talált volna a művész, a múlt század egyik legnagyobb „dizájnere” lehetett volna.