Erények és imádság

Görögkatolikus lelkiség

Bizonyára minden ember érzi lelkében vagy szíve mélyén a vágyat, hogy jó legyen. Illetve, hogy minél jobb legyen. Talán azok is így vannak ezzel, akik nem tudatosítják magukban ezt az igényt, vagy engedik, hogy az „élet hullámai” elfedjék azt. A lelki életet élő ember viszont tudatosan törekszik a jóra, ezért igyekszik az erényeket gyakorolni. S ha nincs elég ereje ehhez, akkor imádságában Istenhez fordul. A bizánci liturgiában az evangélium felolvasása előtti imádság így kéri ezt Krisztus Urunktól: „Oltsd belénk a te boldogító parancsolataid félelmét, hogy minden testi kívánságot legyőzvén, lelki életet éljünk, mindent tetszésed szerint gondolva és cselekedve.” Az imádság és az erények szorosan összetartoznak. A keresztény ókor atyái közül sokan beszélnek erről.
A hit erényéről Szent Ágoston azt mondja: „A hit révén hiszünk, a remény és a szeretet által imádkozunk, de hit nélkül sem remélni, sem szeretni nem lehetséges”, főleg pedig imádkozni nem tudunk. Nisszai Szent Gergely így ír emez erény és az imádság kapcsolatáról: amikor az imában fogadalmakat teszünk, az eszközt jelent hitünk növelésére.

Jan Beyzym október 12.

Lengyel grófi családból származott, Beyzymyben született 1850 tavaszán. Édesapját 1863-ban a januári felkelésben való részvételéért halálra ítélték. Ezután édesanyjával Kijevbe költöztek, Jan itt fejezte be a középiskolát. 1872-ben a galíciai Stara Wielben belépett a jezsuita noviciátusba. 1881-ben szentelték pappá Krakkóban.

Tizenhét évig a fiatalok nevelésének szentelte magát a tarnopoli, majd a chyrówi jezsuita kollégiumban. Közben meghívást kapott Istentől egy másfajta misszióra, ezért 1898-ban, negyvennyolc éves korában Madagasz kárra utazott, hogy a leprások között szolgáljon. Ambahivoraka lepratelepén, a sivatagban szörnyű körülmények között, teljesen elhagyatva éltek a betegek, mintegy százötvenen. Sokan nem is a betegség miatt hunytak el, hanem éhen haltak. Jan atya két hét elteltével levelet írt tartományfőnökének, Rodolphe de Scorraille-nak, amelyben segítséget kért. Ő maga pedig meghozta döntését, hogy végleg ezeknek az embereknek szenteli az életét. Oda költözött a telepre, s mindennap megerősítette a leprás betegeket abban, hogy ők is szerethetők, és érdemesek arra, hogy megmentsék őket.

A hit hallásból ered

A kereszténységben – különösen a nyugati egyházakban, felekezetekben – a szónak, a beszédnek központi helye van. Ezért sem mindegy, hogy egy pap vagy egy lelkész mit mond a misén, az istentiszteleten. De az sem mellékes, hogy miként mondja. A prédikáció felépítésén, a hangsúlyozáson és a gesztusokon akár az is múlhat, hogy az üzenet tartalma eljut-e a hallgatósághoz. Éppen ezért a hittudományi főiskolákon, egyetemeken a leendő lelkipásztoroknak meg kell tanulniuk a retorika alapjait. Ezt a tárgyat nevezzük homiletikának. Most Szabó Lajos jezsuita szerkesztésében napvilágot látott egy olyan kötet, mely az Evangélikus Hittudományi Egyetem homiletika óráin elhangzott előadások szövegét tartalmazza.

A Mindszenty-kutatás újabb fejezete

Könyvespolcra

Aligha van Somorjai Ádám bencés történésznél több eredményt felmutató Mindszenty-kutató. A történész, aki évekig dolgozott Rómában a bíboros boldoggá avatási ügyének konzultoraként, relátoraként (szakértőjeként) is, eddigi életművének jelentős részében arra törekedett, hogy kutatásai nyomán teljesebben és hitelesebben is merjük meg Mindszenty József életművét. Munkáját, könyvtárnyi publikációit olykor kritika érte, mintha a források, adatok feltárása ellentétes volna a bíboros hercegprímás életművének tiszteletével. Pedig a boldoggá avatás előfeltétele is a tények sokoldalú feltárása.

A párbeszédről

Könyvespolcra

A Faludi Ferenc Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának Magyar Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Tanszéke a dialógusról szervezett konferenciát egy évvel ezelőtt. Az elhangzott előadások most meg jelentek a Kezdetben van a kapcsolat című kötetben. Az értékes tanulmányok közül hármat bemutatva szeretnénk felhívni a figyelmet a könyvre.

Horányi Özséb írásában a dialógusok sikerfeltételeit elemzi. Fontos, hogy a párbeszédnek legyenek résztvevői, azok értsék egymást, és ne válassza el őket túl sok idő. De a leglényegesebb, hogy nyitottak legyenek egymás felé. A dialógus résztvevője lehet individuális és transzcendens is, gondoljunk csak az imádkozó emberre, aki az Istennel folytat sajátos párbeszédet. A vallásközi dialógus, az ökumené esetében pedig nem egyének, hanem csoportok állnak egymással kapcsolatban. A szerző szerint a dialógusban részt vevők között fenn kell hogy álljon valamilyen egység, amelynek több szintje is létezhet, de ugyanilyen fontos a megegyezési szándék is.

Dicsérjük együtt az Urat!

Matt Redman és Martin Smith újra Budapesten Közel egy év után amikor a Budapest Arénában az Ez az a nap! rendezvényen adott koncertet – ígéretét beváltva újra Budapestre érkezik Matt Redman, hogy legfrissebb dalaival szolgáljon, és Isten imádatában vezesse a dicsőítő estre ellátogatókat. Október 12-én, szombaton a fővárosi Körcsarnok ad otthont a rendezvénynek, ahol a Delirious? frontembereként megismert Martin Smith, és jó barátja, Matt Redman zenél majd. A méltán népszerű brit dicsőítésvezetők októberben indítják útjára God’s Great Dance Floor elnevezésű közös turnéjukat. Az európai körút során színpadra lépnek Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és nem utolsósorban Magyarországon.

Az Ige ereje

Az alábbi eseménysor a sztálini terror idején a Szovjetunióban történt, a bolsevik rémuralom alatt, valamikor a harmincas években. Ez a Gulag kiépülésének a kora, az az időszak, amelyben az ukrán parasztok milliói halnak éhen, miközben az erejét fitogtató Szovjetunió Európa országaiba búzát exportál… Szólásszabadságról, szabad sajtóról, többpártrendszerről már álmodni sem lehet, a nemzetiségi probléma pedig – ahogyan Joszif Visszarionovics fogalmaz csak vagonkérdés.A kollektivizálás befejeződött, a párt hatalma korlátlan és szilárd. Csupán egyvalami nem ment még le egészen a hatalom torkán, ez pedig az orosz egyház. Templomaitól, intézményeitől az elsők közt fosztották meg, papjait börtönbe zárták, a püspökök nagy részét kivégezték, egy dologgal azonban nem bírtak: a jámbor, istenfélő orosz néplélekkel. Még ezt kellett megmérgezni, eltaposni valahogyan.

A közös asztal

Júliusban megnyílt Budapest egyik legszebb részén az Assisi Étterem. A hangulatos vendéglő a Pál-völgyi-barlang közelében, jó levegőn, egy karnyújtásnyira a Budai-hegyek csendjétől, ugyanakkor még a városban várja vendégeit.

A betérőt olaszos hangulatú hely fogadja. Az asztalokon az év utolsó napraforgói mosolyognak a vázában, a falakat itáliai tájkép díszíti, és egy Assisi Szent Ferencet ábrázoló ikon is, mellette a tau kereszt. Egy polcocskán egy babát is szemügyre vehetünk. Barna ruhája, kedves arca az itáliai szent alakját idézi. Egy másik helyiségben a San Damianó-i feszület függ.