A klasszikus hangverseny-repertoár XIX. század végi kialakulásával megváltozott az európai zenéhez való viszonyunk: míg a reneszánsz vagy a barokk embere jórészt saját korának zenéjében élt, mi a dicső múlt felé fordulunk, s gyanakvással figyelünk minden kortárs zenei törekvést. Óvatosságunk részben talán igazolható az avantgárd életidegen próbálkozásaival szemben, ám Vladimir Martynov és Ola Gjeilo 2012-ben megjelent albumaival kapcsolatban szerencsére alaptalan.
Senki nem vonhatja kétségbe – ismerve a XX. század történelmét, hogy létezik háborús bűncselekmény. Napjainkig követnek el katonák és politikusok olyan tetteket, melyek közege valamely fegyveres konfliktus. De ha valaki jobban beleássa magát a régebbi korok eseményeibe, azt is beláthatja, hogy például a Jeruzsálemet elfoglaló keresztesek vagy a Damaszkuszt meghódító mongolok ma szinte bizonyosan nemzetközi bíróság elé kerülnének. Minden esetre a háborús bűnös kifejezés a II. világháború lezárásával került a köztudatba, méghozzá nemcsak a nürnbergi, hanem a tokiói per vonatkozásában is. Bár több ország is szorgalmazta, ez utóbbi során a japán császár nem került a vádlottak padjára. Hogy miért nem? Ezt járja körül Peter Webber A háború császára (Emperor) című filmjében.
Emberek és démonok Kaneto Shindo módra
„…átkozott legyen a föld miattad! Fáradozva élj belőle életed minden napján! Teremjen neked tövist és bogáncsot, és edd csak a föld növényeit! Arcod verejtékével edd kenyeredet, míg vissza nem térsz a földbe, amelyből vétettél – mert por vagy, és visszatérsz a porba.” (Teremtés könyve)
Élet. Valóság. Nem csúnya és nem riasztó. Fáradságos, monoton emberi lét. A kopár sziget, Kaneto Shindo (1912–2012) 1960-ban bemutatott másfél órás filmje egyetlen hatalmas lélegzet. Szinte cselekménytelen, lassú képi meditáció az izzasztó teremtőmunkáról, a makacs, sziszifuszi gürcölésről – az évszakok múlásával, alig néhány elhangzó mondattal, kevés (ének)szóval. Hikaru Hayashi mantraszerűen visszatérő megindító zenéje kíséri a folytonos vízhordást, a földműves házaspár küzdelmét és két kisfiuk játékosan is dolgos mindennapjait az élelmet-elvonulást nyújtó, ám a testi és lelkierőt egyaránt mohón szomjazó, áldozatigénylő szigetdombon.
Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren avatják boldoggá Sándor István szalézi szerzetest október 19-én, szombaton. Dér András filmrendező Don Bosco Szalézi Társasága támogatásával – producerként Ábrahám Béla, azóta a rend tartományfőnöke jegyzi a filmet – kisjátékfilmet forgatott Sándor István életéről, a hit és helytállás példaképéről. A film díszbemutatójára – az előzetesen meghirdetett időponttól eltérően – október 17-én kerül sor Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, este 7 órakor. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a vetítésre, majd az azt követő agapéra, amikor találkozhatnak a film alkotóival is. A film megtekintése hozzásegít a boldoggá avatás eseményének lelki befogadásához. Sándor István alakját Orth Péter személyesíti meg, a filmet Tóth Zsolt fényképezte, a zene Szalai Katalin munkája. További szereplők: Dér Denisa, Lux Ádám, Tóth Jankó, Molnár Ildikó. A férőhelyek korlátozott száma miatt a részvételi szándékról a szervezők visszajelzést kérnek a borhidan@katolikus.hu címen.
(További tudnivalók, programok a boldoggá avatás előtt: www.szalim.hu.
Az idei évben harminchat karitász-önkéntes vehette át a Caritas Hungarica-díjat október 5-én, a Magyar Szentek templomában. A hálaadó szentmisén Spányi Antal püspök így fogalmazott szentbeszédében: „Munkatársaink nem pusztán a nyomorúságot enyhítik, hanem Isten felé fordítják az embereket.”
Van még jó hírünk
Egy atlantai házaspár szeptember közepén vendégül látott kétszáz hajléktalan, illetve szegény embert, miután lányuk az utolsó pillanatban lemondta az esküvőjét. Az előkelő Villa Christina étteremben már ki volt fizetve a fényűző esküvői vacsora, s Carol és Willie Fowler nem szerette volna, ha kárba vész mindaz, amit a lányuknak akartak ajándékba adni. „Imádkoztunk azért, hogy a legjobbat hozhassuk ki a szomorú helyzetből – mondta Carol. – És reggel a férjem azzal kelt, hogy felajánlja a vacsorát a város rászorulói számára.” A házaspár a terv megvalósításához segítséget kért a Hosea Feed the Hungry (Ozeás táplálja az éheseket) elnevezésű jótékonysági szervezettől, és rajtuk keresztül juttatta el a meghívást a hajléktalan, illetve nincstelen emberekhez.
Teremtésvédelem
„…és Isten lelke lebegett a vizek fölött” – olvasható az Ószövetség első könyvében, a Teremtés könyvének második mondatában. A víz kifejezés ezzel a tizenhatodik a Szent Biblia közel nyolcszázezer szavának sorában. Az előkelő „helyezés” azt jelzi, hogy e fogalomnak nem akármilyen jelentősége van a teremtésben és az életünkben. A víz napjainkra a teremtett világ megmaradásának is egyik legnagyobb kérdésévé vált.