Erdő Péter bíboros áldotta meg az új főoltárt

Befejeződött a Budavári Nagyboldogasszony-plébániatemplom, közismert nevén a Mátyás-templom felújítása. A templomot ünnepi szentmise keretében Erdő Péter bíboros áldotta meg október 13-án, s az új oltárt is felszentelte.

A Mátyás-templomot 1999-ben igen leromlott állapotban adta át az állam a katolikus egyház tulajdonába, ezért már akkor kötelezettséget vállalt az épület felújítására. A kormány 2004-ben jelentette be a munkálatok megkezdését. Az első két év a tervezéssel telt, a tényleges felújítás 2006-ban kezdődött el.

A templomot kívülről és belülről is megújították. Helyenként szükség volt statikai megerősítésekre, kicserélték az épület közműveit, restaurálták a műtárgyakat; a térszint alatt látogatóközpontot hoztak létre, új díszkivilágítást kapott a templom, a tetőt új Zsolnay-cserepekkel borították, és az eddig használt, negyvenkilenc éves, ideiglenes szembemiséző oltárt végleges, stabil kőoltárra cserélték.

„Örömmel vagyok itt plébános, mindennap örömmel megyek át a templomba” – mondta el a felújítás befejezésének alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Süllei László plébános, aki köszönetet mondott a felújításra áldozó kormányok feladatvállalásáért.

Ötezer palack ivóvíz Abasárnak.

Az Abasár vízellátását biztosító kutakba október 7-én szerves oldószerek kerültek, ezért a Heves megyei településen felfüggesztették a vezetékes ivóvízellátást. A lakosság ivóvízszükségletének biztosításához a Katolikus Karitász is hozzájárult: október 11-én ötezer- nyolc száz palack ásványvizet szállított Abasárra. A hétvégén a helyi önkormányzat munkatársai megkezdték az adomány szétosztását. Elsőként azokhoz a családokhoz és lakosokhoz juttattak el ivóvizet, akik mozgásukban valamilyen módon korlátozottak, idősek, betegek vagy egyedülállók. Amennyiben a napokban nem sikerül megoldani a vezetékes ivóvízellátás ideiglenes pótlását, a karitász szükség szerint további ivóvízszállítmányt küld készleteiből Abasárra. (Katolikus Karitász)

Megkezdődtek a nagyszabású felújítási munkálatok Mátraverebély-Szentkúton. Október elejétől a templom és környezete építési terület. A nemzeti kegyhely legféltettebb kincse, a kegyszobor az építkezés idejére elhagyta őrhelyét, október 14-én a budapesti Szent Istvánbazilikába költözött.

Tudományos kitüntetéseket adtak át

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem október 9-én megtartotta az akadémiai év legkiemelkedőbb eseményét, a Pázmány- napot. Az egyetemi szenátus jelenlétében megrendezett ünnepi ülést ezúttal az Információs Technológiai és Bionikai Karon tartották. Az esemény Szuromi Szabolcs rektor megnyitó beszédével vette kezdetét. Ebben a rektor felhívta a figyelmet azokra a célokra és értékekre, amelyeket Pázmány Péter bíboros az 1635. május 12-i egyetemalapításkor szem előtt tartott, és amelyeket a jogutód intézménynek is kötelessége őrizni. Szuromi Szabolcs rámutatott: a katolikus egyetem küldetéséhez szorosan hozzátartozik az egyetemes és biztos igazságok rögzítésén és szilárd alátámasztásán túl az önálló gondolkodásra, érvelésre, valamint a felelősségre és az erkölcsi tisztaságra történő nevelés is. Csakis így biztosítható, hogy az új generációk is képesek legyenek tiszta lelkiismerettel felismerni az örök értékeket.

Márfi Gyula veszprémi érsek október 12-én diakónussá szentelte Szeghy Csabát, a Boldog Gizella Papi Szeminárium növendékét. A hagyomány jegyében ünnepi szentmise keretében, a főegyházmegye papi közösségében végezte a szentelési szertartást. Szentbeszédében kiemelte: a szerpapi tisztségre jelölt teológusnövendék idősebb korában jelentkezett a szemináriumba, és harmadik próbálkozása után nyert felvételt. Kitartó és hűséges jelentkezése is jelezte hivatástudatát. A hűség az élet minden területén fontos erény, így a papság kötelékében is az, Krisztus követésének legfőbb feltétele.

A megújulás ideje

A Szentlélek – amikor kimondom a harmadik isteni személy nevét, két gondolat jut az eszembe. Az első élettörténetem egy szakaszához, kamaszkoromhoz kapcsolódik: felidéződnek bennem lelkesült imák, kisközösségi élmények, a szentlelkes-karizmatikus együttlétek. Mintha tizenéves fiatalságom emberi szertelenségének, energiatúltengésének, kirobbanó vágyainak lett volna a hit szintjén megjelenő tükröződése a Szentlélek felé megélt különös nyitottság, annak a sajátos öröme, hogy az ő erőterében lehetek. A másik gondolat későbbi, egyetemi éveimhez kötődik. Teológiai tanulmányaim során minduntalan szembesülnöm kellett azzal, hogy a Szentlélek valahogy a háttérbe szorul, említése legtöbbször gépies, automatikus, csupán a Szentháromság személyeinek felsorolásában szerepel. De miért nem beszélünk róla úgy, ahogyan az Atyáról vagy Jézus Krisztusról szólunk? Ezt a belső elégedetlenséget láttam kimondva és néven nevezve, amikor olvasmányaim során mind gyakrabban találkoztam azzal a megfogalmazással, hogy – az ortodoxok kritikája szerint – a nyugati egyház „Lélekfelejtésben” leledzik. Hittudománya, imádsága, liturgiája és az egyes hívő mindennapi keresztény életvitele teljesen megfeledkezett a Szentlélekről.

Erdő Péter bíboros lesz a főrelátor

Ferenc pápa október 14-én Erdő Péter bíborost nevezte ki a püspöki szinódus harmadik rendkívüli közgyűlésének főrelátorává.

A következő püspöki szinódust 2014. október 5–19. között tartják a Vatikánban. Témája: A családpasztoráció kihívásai az evangelizáció összefüggésében.

A főrelátor tisztsége a szinódus főtémájának felvezetése.

Rómában járt a fatimai kegyszobor

Nyár végén az ember feszülten figyelhette, vajon az Egyesült Államok vezetője újabb háborúba küldi-e katonáit, ez alkalommal Szíriába, ahol a harcoló felek egyike vegyi fegyvert vetett be. A támadás során gyerekek és civilek is életüket vesztették. Az ENSZ, a NATO, a világ nagyhatalmai arról vitatkoztak, miként lehet megtorolni a nemzetközi szerződéseket felrúgó embertelen akciót.

Míg a világ a támadó kilétét kutatta és a szankciók mikéntjéről vitatkozott, addig Ferenc pápa a világ jóakaratú embereihez fordult, és szeptember 7-re böjtöt és imanapot hirdetett Szíria és a világ békéjéért. A világon milliók csatlakoztak felhívásához, a Szent Péter téren pedig közel százezer hívő gyűlt össze, hogy együtt imádkozzon a szentatyával. Az elkerülhetetlennek látszó támadás elmaradt. Szíria két nappal később beleegyezett, hogy vegyi fegyvereit nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítsék. Véletlen egybeesés volna ez? Esetleg az ima erejének megnyilvánulása?