Megtérés a szegényekhez

A hit útja

Nagy divatjuk van ma a pszichológiai könyveknek. Szeretnénk megérteni önmagunkat, hogy ennek alapján megtaláljuk a boldogságunkat. Korunk népszerű tanítói közül sokan azt mondják: a boldogságot úgy lelhetjük meg, ha egészen önmagunkká válunk, vagyis ha mások elvárásaival nem törődve csakis a saját vágyaink, saját kedvünk szerint élünk. Mennyire hasonlít ez a családi veszekedések refrénjéhez: „Eddig mindent megtettem érted, de elég! Most már én jövök!”

A nyelvi pontosság és az igazság

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Az erkölcstan megköveteli a szemantikai pontosságot, mert az erkölcs, a nyelv, a gondolkodás és az életvezetés a legszorosabb kapcsolatban állnak egymással. „Ki mint gondolkodik, úgy is beszél; ki mint beszél a másikkal, úgy is gondolkodik róla, úgy is él vele” – foglalja össze tömören K. Demmer. Ha például a szerelmes férfi képtelen kifejezni a nő iránti tiszteletét, csak vicces és obszcén tud lenni, akkor feltételezhető, milyen szerelemre képes, illetve képtelen. Ha egy munkahelyi vezető tárgyként szólítja meg alkalmazottait, akkor könnyen megítélhető a gondolkodásmódja és az emberekhez való viszonya, esetleg későbbi tettei is.

Megújult a Mátyás-templom

Erdő Péter bíboros áldotta meg az új főoltárt

Befejeződött a Budavári Nagyboldogasszony-plébániatemplom, közismert nevén a Mátyás-templom felújítása. A templomot ünnepi szentmise keretében Erdő Péter bíboros áldotta meg október 13-án, s az új oltárt is felszentelte.

A Mátyás-templomot 1999-ben igen leromlott állapotban adta át az állam a katolikus egyház tulajdonába, ezért már akkor kötelezettséget vállalt az épület felújítására. A kormány 2004-ben jelentette be a munkálatok megkezdését. Az első két év a tervezéssel telt, a tényleges felújítás 2006-ban kezdődött el.

A templomot kívülről és belülről is megújították. Helyenként szükség volt statikai megerősítésekre, kicserélték az épület közműveit, restaurálták a műtárgyakat; a térszint alatt látogatóközpontot hoztak létre, új díszkivilágítást kapott a templom, a tetőt új Zsolnay-cserepekkel borították, és az eddig használt, negyvenkilenc éves, ideiglenes szembemiséző oltárt végleges, stabil kőoltárra cserélték.

„Örömmel vagyok itt plébános, mindennap örömmel megyek át a templomba” – mondta el a felújítás befejezésének alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Süllei László plébános, aki köszönetet mondott a felújításra áldozó kormányok feladatvállalásáért.

Hírek

Ötezer palack ivóvíz Abasárnak.

Az Abasár vízellátását biztosító kutakba október 7-én szerves oldószerek kerültek, ezért a Heves megyei településen felfüggesztették a vezetékes ivóvízellátást. A lakosság ivóvízszükségletének biztosításához a Katolikus Karitász is hozzájárult: október 11-én ötezer- nyolc száz palack ásványvizet szállított Abasárra. A hétvégén a helyi önkormányzat munkatársai megkezdték az adomány szétosztását. Elsőként azokhoz a családokhoz és lakosokhoz juttattak el ivóvizet, akik mozgásukban valamilyen módon korlátozottak, idősek, betegek vagy egyedülállók. Amennyiben a napokban nem sikerül megoldani a vezetékes ivóvízellátás ideiglenes pótlását, a karitász szükség szerint további ivóvízszállítmányt küld készleteiből Abasárra. (Katolikus Karitász)

Pázmány-nap

Tudományos kitüntetéseket adtak át

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem október 9-én megtartotta az akadémiai év legkiemelkedőbb eseményét, a Pázmány- napot. Az egyetemi szenátus jelenlétében megrendezett ünnepi ülést ezúttal az Információs Technológiai és Bionikai Karon tartották. Az esemény Szuromi Szabolcs rektor megnyitó beszédével vette kezdetét. Ebben a rektor felhívta a figyelmet azokra a célokra és értékekre, amelyeket Pázmány Péter bíboros az 1635. május 12-i egyetemalapításkor szem előtt tartott, és amelyeket a jogutód intézménynek is kötelessége őrizni. Szuromi Szabolcs rámutatott: a katolikus egyetem küldetéséhez szorosan hozzátartozik az egyetemes és biztos igazságok rögzítésén és szilárd alátámasztásán túl az önálló gondolkodásra, érvelésre, valamint a felelősségre és az erkölcsi tisztaságra történő nevelés is. Csakis így biztosítható, hogy az új generációk is képesek legyenek tiszta lelkiismerettel felismerni az örök értékeket.

Diakónust szenteltek Veszprémben

Márfi Gyula veszprémi érsek október 12-én diakónussá szentelte Szeghy Csabát, a Boldog Gizella Papi Szeminárium növendékét. A hagyomány jegyében ünnepi szentmise keretében, a főegyházmegye papi közösségében végezte a szentelési szertartást. Szentbeszédében kiemelte: a szerpapi tisztségre jelölt teológusnövendék idősebb korában jelentkezett a szemináriumba, és harmadik próbálkozása után nyert felvételt. Kitartó és hűséges jelentkezése is jelezte hivatástudatát. A hűség az élet minden területén fontos erény, így a papság kötelékében is az, Krisztus követésének legfőbb feltétele.

Az arc nélküli Isten?

A megújulás ideje

A Szentlélek – amikor kimondom a harmadik isteni személy nevét, két gondolat jut az eszembe. Az első élettörténetem egy szakaszához, kamaszkoromhoz kapcsolódik: felidéződnek bennem lelkesült imák, kisközösségi élmények, a szentlelkes-karizmatikus együttlétek. Mintha tizenéves fiatalságom emberi szertelenségének, energiatúltengésének, kirobbanó vágyainak lett volna a hit szintjén megjelenő tükröződése a Szentlélek felé megélt különös nyitottság, annak a sajátos öröme, hogy az ő erőterében lehetek. A másik gondolat későbbi, egyetemi éveimhez kötődik. Teológiai tanulmányaim során minduntalan szembesülnöm kellett azzal, hogy a Szentlélek valahogy a háttérbe szorul, említése legtöbbször gépies, automatikus, csupán a Szentháromság személyeinek felsorolásában szerepel. De miért nem beszélünk róla úgy, ahogyan az Atyáról vagy Jézus Krisztusról szólunk? Ezt a belső elégedetlenséget láttam kimondva és néven nevezve, amikor olvasmányaim során mind gyakrabban találkoztam azzal a megfogalmazással, hogy – az ortodoxok kritikája szerint – a nyugati egyház „Lélekfelejtésben” leledzik. Hittudománya, imádsága, liturgiája és az egyes hívő mindennapi keresztény életvitele teljesen megfeledkezett a Szentlélekről.