Így nevezték akkoriban a vasfüggöny túlsó oldalán, a szovjeturalom alatt élő egyházat. Miközben gyakran ismételgették a „kis lépések” meg az egyház és állam közötti jó viszony fontosságát, nem csökkent a rendőri ellenőrzés.

Még ma is elterjedt vélemény, hogy az egyház a papokat, a hierarchiát jelenti. Akkoriban az Állami Egyházügyi Hivatal még inkább vallotta ezt a II. vatikáni zsinat előtti felfogást, hiszen a papságot megfigyelni, rendszabályozni is könnyebb, mint ha a világi hívők szélesebb körében teljesedik ki az egyház.

Országos kórustalálkozót rendezett október 19-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A Budapest Kongresszusi Központban megtartott hangverseny a Magyar Katolikus Kultúra Napjai idei rendezvénysorozatának a központi eseménye volt, amelyen tizenöt egyházmegye számos kórusa, összesen mintegy kétezer énekes tett bizonyságot arról, hogy aki énekel, az kétszeresen imádkozik.

Fotó: Cser István

A megújulás ideje

Az Apostoli hitvallás igen röviden, mondhatni egyetlen tőmondattal fejezi ki a harmadik isteni személyre vonatkozó hitünket: „Hiszek Szentlélekben.” Ennek a szövegezésnek van egy érdekessége, amelyre talán fel sem figyelünk: míg az Atya és a Fiú határozott névelővel szerepel a Hiszekegyben, addig a Lélek „névelőtlenül” áll. Talán apróság ez, mégis van jelentősége, hiszen az egyház hagyománya a II. századtól napjainkig következetesen megőrizte ezt a nyelvi megkülönböztetést. Mi lehet ennek az oka? Joseph Ratzinger az Apostoli hitvalláshoz írt kommentárjában (amely valójában egy egyetemistáknak tartott előadás-sorozat alapján született) kifejti, hogy ennek teológiai oka van.

A korábbi éveknek megfelelően elhunyt tanáraikra és diáktársaikra emlékeznek a ferences öregdiákok. November 6-án, szerdán 14.30 órakor mutat be szentmisét Fr. Ágoston öregdiáktárs a pesti ferenceseknél. (A szentmise – a hagyományokhoz híven – az első emeleti oratóriumban lesz.) Más egyházi iskolák diákjait is szeretettel várják. Találkozás a megadott időpont előtt negyedórával, 14.15 órakor a pesti rendház bejárata előtt (Budapest V., Ferenciek tere).

A Sant’Egidio közösség Boldog II. János Pál pápa akaratából összegyűjti a XX. század keresztény vértanúinak ereklyéit. A boldog pápa, majd XVI. Benedek a római Tiberis-szigeten lévő Szent Bertalan-templomot a közösség gondjaira bízta. A mellékoltárokra itt tiszteletre helyezik ki a múlt század mártírjainak ereklyéit. Egy-egy oltárnál emlékeznek meg a különböző földrészeken vértanúságot szenvedőkről, és ugyanígy a kommunizmus és a nácizmus áldozatairól is.

A szentszéki államtitkárság vezetőjét a Vatikán második emberének szokták nevezni. Az új vatikáni államtitkár, az ötvennyolc éves olasz Pietro Parolin a néhai Hugo Chávez „szocializmusából”, Venezuelából érkezett, ahol az elmúlt években pápai nunciusként szolgált.

Ferenc pápa a Szentföldre készül

A Jerusalem Post október 13-i online kiadása szerint Simon Peresz izraeli államelnök áprilisi és a parlament közelmúltbeli meghívásának eleget téve Ferenc pápa a jövő év márciusában a Szentföldre zarándokol. A szentatya feltétlenül el akar látogatni a jeruzsálemi Siratófalhoz és Betlehembe. Előfordulhat, hogy ő lesz az első pápa, aki beszédet mond az izraeli parlamentben, a Kneszetben. (KNA)

Franciaországból Jordániába és Libanonba látogatott egy keresztény–muzulmán delegáció, azzal a céllal, hogy tagjai szolidaritásukat fejezzék ki a szír menekülteknek, s hazatérve hangot adjanak az ott élők elkeseredett békefelhívásának.

Az október 7. és 11. között zajlott látogatásról Párizsban számoltak be egy sajtótájékoztatón. A delegáció vezetője Marc Stenger, Troyes püspöke, a franciaországi Pax Christi elnöke és Tareq Oubrou, a bordeaux-i nagymecset rektora volt. Keresztény és muzulmán részről egyaránt olyan francia karitatív szervezetek képviseltették magukat a küldöttségben, amelyek anyagilag támogatják a Libanonba menekülők szállásának biztosítását.