Parallax

Ezópus meséjében a szorgos hangya tél idején biztonságban van, míg a máskor vígan zenélő tücsök étlen-szomjan fázik. A mese erkölcsi tanítása vagy klasszikus üzenete szerint a szorgalomnak jutalma van, míg a vigalom veszélyes. A közvélemény is hasonlóan ítél, hiszen a szülők folyton arra ösztökélik iskolás gyermekeiket, hogy tanuljanak szorgalmasan. Gyűjtsék kamrájukba a tudást, mert majd az osztályterem melegéből a munka hideg világába kikerülve arra építhetnek. A gazdasági eredmények akkor várhatók, ha a dolgozók nagy igyekezettel és odaadással végzik a munkájukat.

Szakmai érdemei elismeréseként október 30-án a Magyar Érdemrend tisztkeresztje polgári tagozat kitüntetést adta át Tomcsányi Teodóra professzor asszonynak Soltész Miklós, az EMMI szociális és családügyért felelős államtitkára. A nemzetközileg is elismert kiváló szakember, aki többek közt a pszichodrámaképzés hazai meghonosítója, a magyarországi mentálhigiénés szakemberképzés kifejlesztője, az ökumenikus lelkigondozói szakirányú továbbképzés koncepciójának kidolgozója, valamint a European Journal of Mental Health című, lelki egészséggel foglalkozó nemzetközi folyóirat alapítója, papok, lelkészek, szerzetesek és világi munkatársak továbbképzésével az egyházat is évtizedek óta híven szolgálja.

Kétszáz éve született a Kolping-mozgalom alapítója

Emlékülést tartott a Magyar Kolping Szövetség október 26-án, Budapesten, Boldog Kolping Adolf születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Az egyik előadót, Bernhard Burgert, a Nemzetközi Kolping Szövetség ügyvezető igazgatóját a katolikus legényegylet alapítójának lelki örökségéről kérdeztük. „Hatvan országban mintegy négyszázezer tagot számlál a Kolping-mozgalom, amely az egyes nemzetek közösségeiből épül fel – mondja az ügyvezető igazgató. – Nem pusztán segélyezésről van szó; a szervezet arra hívja a tagjait, hogy az egyházban, a világban, a családban, a munkában, mindenütt keresztényként tegyenek tanúságot.”

Teremtésvédelem

Ilyentájt már készülődik a természet a télre. Felszíni vizeink nyugodtak, közöttük azok különlegesek is, amelyeket holtágaknak nevezünk. Magyarország – földrajzi helyzetéből és geomorfológiai adottságaiból adódóan – hidroökológiai szempontból igazi természeti „kincseket” mondhat magáénak. Ezek között is első helyen kell említenünk a folyó menti, elsősorban hullámtéri területeinket, amelyek a szabályozási munkák ellenére – illetve részben azok „kíméletes” végrehajtása miatt – rendkívül sok elemét őrizték meg a táj eredeti arculatának és élővilágának. Ezen a téren a tőlünk nyugatra fekvő európai országokhoz viszonyítva lényegesen előnyösebb helyzetben vagyunk, hiszen máshol nem találni olyannyira természetközeli folyószakaszokat, morotvákat, ligeterdőket vagy mocsárréteket, mint nálunk, különösen ilyen nagy mennyiségben nem. A Kárpát-medencei holtágak száma meghaladja a háromszázat. A holtágak kétféle módon keletkeztek: az anyafolyóról természetes úton való lefűződéssel vagy folyószabályozás (mederátvágás) révén. Elhelyezkedésük és méretük változatos, ám többnyire nincsenek szoros kapcsolatban az újonnan kialakult főmederrel, így vízpótlásuk csak emberi beavatkozással oldható meg. A holtágak létrejöttét tehát mind az emberi tevékenység, mind a természeti folyamatok alakítják.