Márton Áron püspökről – az interneten

 

Ez a kérdés a gyulafehérvári püspök életútját tanulmányozva bennünket sem hagyott nyugodni, ezért megkérdeztük Szabó Csaba történészt, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatóját, hogy mi az igazság ezzel az üggyel kapcsolatban. E pontosítás szerint „az Ideiglenes Kormány az 1945. május 25-i minisztertanácsi ülésén gróf Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter tett javaslatot a hercegprímás személyére. Teleki jelöltjei sorrendben Bánáss László debreceni plébános, Márton Áron gyulafehérvári püspök, Grősz József kalocsai érsek, Czapik Gyula egri érsek és Mindszenty József veszprémi püspök voltak.


 

 

Rövid vita után Vörös János honvédelmi miniszter javaslatára a kormány tagjai úgy határoztak, hogy csak három nevet tüntetnek fel a Szentszéknek küldendő listájukon. Bánáss Lászlót, Márton Áront és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot ajánlották a pápa figyelmébe. Nagy Töhötöm visszaemlékezésében arról írt, hogy az 1945. őszi római tartózkodása idején egy részletes listát készített a Szentszék számára az esztergomi érseki kinevezésre szerinte alkalmas papokról. Bár tizenhat lehetséges jelöltről tett említést, csak az első három nevet – Mindszenty József, Bánáss László és Shvoy Lajos – említett könyvében. Mindszenty József kinevezésében valószínűleg Angelo Rotta pápai nunciusnak volt igen komoly szerepe.”

 

Rákosi Mátyás azért sem lehetett hatással erre a folyamatra, mert a kommunisták a totális hatalomhoz vezető útjuknak még csak az elején jártak.