Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1137 a 2754-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Mégis föltámadtál…

2014-01-10 Szerző: Ivancsó István

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci egyházban az egyik legfontosabb liturgikus ének (a konták mellett) a tropár. Nem véletlen hát, hogy nagyon fontos igazságokat mond el és tanít. Vasárnap – mint legfontosabb hitigazságunkat – természetesen Jézus Krisztus feltámadását énekli meg. Akárcsak a prizma fénye, a nyolchetente visszatérő szöveg (a nyolc hangnak, pontosabban dallamkincsnek megfelelően) újabb és újabb ragyogó fénycsóvát vet erre a világra szóló, sőt, a világon túlmutató eseményre.

Most az első hangú feltámadási tropárunkat vesszük szemügyre. Az éneket három világosan elkülönülő részre osztja három kötőszó: habár, mégis, azért.

A papi egység jelentősége

2014-01-10 Szerző: Beran Ferenc

Könyvespolcra

A Papi Egység (Unio Cleri) papi közösség december 11-én közgyűlést tartott az Országos Lelkipásztori Intézetben. A találkozón először Székely János segédpüspök, országos elnök ismertette Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítását. Ezt követően a résztvevők az Új Ember Kiadónál nemrégiben megjelent Papi Lelkiség időszerűségéről beszéltek, és átgondolták legfontosabb feladataikat. Ezek közé tartozik újabb papi közösségek létrehozása, a régiek erősítése és lelkigyakorlatok szervezése.

A mítoszok és az evangélium

2014-01-10 Szerző: Baranyai Béla

Könyvespolcra

Karácsonykor ünnepelte kilencvenedik születésnapját René Girard francia társadalomtudós, vallástörténész. Talán ennek is köszönhető, hogy végre magyarul is olvashatjuk gondolatait. Egészen eredeti, vallást és történelmet átfogó elméletét jól mutatja be az Atlantisz Kiadónál megjelent Látám a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből című kötet.

Könyvének elején a szerző előrebocsátja, hogy okfejtése „kizárólag emberi tényekre vonatkozik, vagyis a vallásantropológia és nem a teológia terrénumára esik”. Azért szükséges ezt leszögezni, mert az emberi történelem mozgatórugóit Girard a mítoszok leleplezésével és az evangéliumok egyediségével szeretné bemutatni.

Egy rendalapító tanúságtétele

2014-01-10 Szerző: Sztrilich Ágnes

Negyven éve hunyt el Slachta Margit

A„boldog békeidőkben”, 1884-ben született Kassán, középosztálybeli családban. Tanári diplomát szerzett. Megismerkedett a katolikus nőmozgalommal, és belépett az alakuló Szociális Missziótársulatba, ahol huszonhat évesen irányító szerepbe került. 1920-ban, harminchat évesen ő lett az ország első női országgyűlési képviselője. 1923-ban a missziótársulat főnöknője új szabályzat bevezetése mellett határozott, és ezzel alapvetően megváltoztatta az addigi életvitelt, küldetést. Margit és negyven nővér ekkor úgy döntött, hogy továbbra is az eredeti szellemben akarnak élni. Ezért 1923. május 12-én megalapították a Szociális Testvérek Társaságát, amelyet aztán negyven éven át Slachta Margit irányított. Az egyházközségi munkák mellett szociális téren is tevékenyek voltak. 1937-ben létrehozták a Katolikus Női Szociális Képzőt, ahol keresztény alapokra épülő szociális munkát tanítottak. Vezetőként dolgoztak a kor jelentős katolikus nőmozgalmaiban. Slachta Margit a nők állampolgári jogainak érvényesítése érdekében politikai pártot hozott létre, ez volt a Keresztény Női Tábor. A Szentlélek tiszteletének terjesztése céljából pedig megalapították a Szentlélek Szövetséget.

Ferences számadás 2013

2014-01-10 Szerző: Szerdahelyi Csongor

Ajándékok és nehézségek

Az év fordulójának időszaka különösen alkalmas arra, hogy ferences közösségünk számot vessen az elmúlt év minden ajándékával és nehézségével, a megtapasztalt kegyelmekkel, az elvégzett szolgálat erényeivel, szegénységével és hiányosságaival – írják a ferences testvérek múlt év végi számadásukban. A következőkben közöljük a részleteket és a rend aktuális terveit. Rendi közösségünket jelenleg száztizenkét testvér alkotja. Tavaly ősszel ketten kezdték meg a jelöltséget Szegeden. A szécsényi noviciátusban két testvér készül a szerzetesi életre. Szeptemberben négyen tették le első fogadalmukat, és szintén ekkor tett örökfogadalmat rendünkben Fejes István testvér. Decemberben Komáromi Jób testvér diakónusszenteléséért adhattunk hálát. Tavasszal hívta magához a Teremtő Boros Gyevi Imre és Kamarás Mihály rendtársainkat. Az imádság igazi példái voltak ők, akik öregségüket az Úrral való hosszú beszélgetésnek szentelték. Nagy idők tanúi, akik szerzetesi odaszenteltségüket a XX. század történelmi viharai között hűséggel élték meg, sokszor mellőzés és üldöztetés közepette.

Csoda

2014-01-10 Szerző: Elmer István

Menjünk föl nagymamához – mondta a vegyészmérnök apa az Iskola utcai lakásban, amikor már egészen közelről hallatszottak az ágyúlövések; a torkolattüzeket is látni vélte – vagy látta is –, s a maga pontos gondolkodásával, amelyben a vegytani reakciók hűvös tárgyilagossága tükröződött, fölmérte: nincs tovább, a város nemsokára elesik.

A nagymama a Várban lakott, ahová visszaszorult a fővárost védő sereg. A németek lehettek vagy hetvenezren, a polgári lakosság semmi pontosat nem tudott a hadiadatokról, a lakók már jó ideje a remények és a rádiós hadijelentések bizonytalansági tételén hullámoztak; a tények és a remények cserebomlásos egyenletében.

Móricz szobra méltó helyen

2014-01-10 Szerző: Koncz Veronika

Még karácsony előtt helyezték vissza Móricz Zsigmond egész alakos szobrát a róla elnevezett körtérre Újbudán. A tér ma Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja. A XX. század elején azonban csak a Fehérvári út és a Budai körút elágazásaként jelölték. Egyetlen épülete a Fehérvári fogadó volt. Kiépítése Lágymányos fejlődéséhez köthető.

Az ismeretlen szent

2014-01-10 Szerző: Baranyai Béla

Nem túlzás ismeretlen szentnek nevezni Szent László király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő leányát, Árpád-házi Szent Piroskát (1088–1134. augusztus 13.). Bár a katolikus egyház is szentjei között tiszteli, itthon nem alakult ki körülötte olyan kultusz, mint mondjuk Szent Erzsébet vagy Szent Margit körül.

Piroska mindössze kétéves volt, amikor édesanyját elveszítette, és hatéves, amikor édesapja is meghalt. Ezután Könyves Kálmán udvarában élt. 1104-ben – ekkor Piroska tizenhat éves volt – Alexiosz bizánci császár az első keresztes hadjáratok következtében kialakult politikai helyzet miatt feleségül kérte fia, a bizánci trónörökös Komnénosz János számára.