Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1136 a 2754-ből - Magyarország katolikus hetilapja

A tenger búcsúja

2014-01-10 Szerző: Tóth Sándor

Temetők – dél fokán, hol katonatetemek várják a kürtszót és a hajókürtökét is végső számadásra. A tolongásban sokan lesznek, próbálják megmagyarázni dolgaikat, melyeket pecséttel látott el az élet – igaz vagy hamis pecséttel. Akkor már nem lesz külön matróz meg kapitány.

A faluból egy legényt soroztak a tengerre az első háborúban. Igaz, sorozni sem kellett, már a monarchia tengerésze volt néhány év óta. Ahogyan a szavaira emlékszem, ott volt a medunai kikötőnél, az otrantói blokádáttörésnél s az Adriára szorított flotta valamelyik fedélzetén. A Szent István csatahajót sokszor elsiratta. Nyolc esztendeig járta az óceánokat és az Adriát. Erős volt, mint a bükk. A szíve, mint a réti virágé, amely sűrűn nyílik a hegyek alján, ahol született, élt és meghalt.

Torontótól a Párbeszéd Házáig

2014-01-10 Szerző: Baranyai Béla

Beszélgetés Sajgó Szabolcs jezsuitával

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium és a Szent jánosbogár mozgalom alapítója, évekig lelkivezetője volt. Sokan a Manréza Lelkigyakorlatos Házban találkozhattak vele, melyet 1993-tól 2007-ig igazgatott. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének alelnöke. Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes hat év kanadai lelkipásztorkodás után tért haza. Mielőtt nekilátott új feladatának, a Párbeszéd Háza vezetésének, megjárta az El Caminót, és volt a nepáli jezsuita misszióban. Élményeiről, tapasztalatairól kérdeztük.

– Milyen tervekkel indult Kanadába, és mit sikerült megvalósítania ezekből?

– 2008-ban egy „pályát módosított” testvérem helyét kellett sürgősen betöltenem, ugyanis csak két idős jezsuita atya maradt a torontói plébánián. Mivel kanadai állampolgár (is) vagyok (1990-ben tértem vissza Magyarországra az emigrációból, A Szív havilapot telepítettem haza Torontóból annak szerkesztőjeként és kiadójaként), ezért azonnal elkezdhettem a plébánosi munkát. Nem volt ismeretlen előttem az ottani helyzet, hiszen A Szívet öt évig Torontóban szerkesztettem, onnan küldtem Magyarországra. A templom patrónája Árpád-házi Szent Erzsébet, ez pedig programot is jelent. A szociális nyitottság, a rászorulók figyelmes szolgálata fontos az itteniek számára.

Igazságkeresők

2014-01-102014-01-10 Szerző:

A bizalom zarándoklata Strasbourgban – a következő helyszín Prága

A Roger testvér által a hetvenes évek végén útjára indított „bizalom zarándoklata” mára kisebb-nagyobb találkozók sorát jelenti a világ minden részén. Az év végi európai taizéi találkozót ezúttal Strasbourgban és környékén, Elzász régióban, valamint a németországi Badenben rendezték meg 2013. december 28. és 2014. január 1. között. A taizéi közösséget a Rajna két partján fekvő katolikus egyházmegyék és protestáns gyülekezetek közösen hívták meg – több mint kétszáz plébánia látta vendégül a rendezvényre érkezett harmincezer fiatalt. Magyarországról és a határon túlról körülbelül négyszázötven magyar zarándok vett részt a programon.

Új szolidaritás felé

2014-01-10 Szerző:

Alois testvér 2011 decemberében „a bizalom zarándoklatának” egy újabb állomását nyitotta meg Berlinben, és a fiatalokat közös gondolkodásra hívta a szolidaritás új formáiról. Három és fél év programját vázolta fel, amelynek során a különböző földrészek fiataljai együtt mozgósíthatják energiáikat, összegyűjthetik várakozásaikat, gondolataikat és tapasztalataikat. Ennek a közös keresésnek a végén Taizében rendeznek majd nemzetközi találkozót 2015 augusztusában, Roger testvér születésének századik, halálának tizedik évfordulóján. Alois testvér egy levélben foglalta össze gondolatait az új szolidaritásról – az alábbiakban ebből idézünk részleteket.

Üzenetek a találkozóra

2014-01-10 Szerző: Nagy Enikő

Sokat tudunk tanulni egymástól Ferenc pápa: „A pápa közel érzi magát hozzátok, akik egybegyűltetek Strasbourgban, illetve Elzász és Ortenau városaiban és falvaiban. Európának, amely nehéz időszakokon ment és megy keresztül, szüksége van az elkötelezettségetekre, a hitetekre, a bátorságotokra. Tisztában vagytok azzal, hogy a keresztények közötti megosztottság komoly akadályt jelent az egyházra bízott küldetés teljesítésében. A pápa osztja veletek a meggyőződést, hogy sokat tudunk tanulni egymástól, mert sok minden összeköt bennünket. A pápa számít rátok, hogy hiteteken és tanúságtételeiteken keresztül az evangéliumi béke és kiengesztelődés szelleme továbbterjedhessen kortársaitok körében.”

Az Atya „felelete” Mt 3,13–17

2014-01-10 Szerző: Török Csaba

A Biblia üzenete

Urunk megkeresztelkedésének elbeszélését jól ismerjük: Jézus találkozik Keresztelő Jánossal, aki felismeri benne Isten küldöttét, s ezért nem akarja a bűnbánati keresztségben részesíteni. Érthető a próféta magatartása a Messiással szemközt: hiszen a bűnbánat épp azt a célt szolgálja, hogy az ember megtérjen, előkészítse szívét a Felkent érkezésére. A Krisztus miért is vetné hát alá magát annak a keresztségnek, amelyet miatta hirdet János?

Jézus válasza első olvasásra nehezen érthető, minden magyar kiadás igyekszik így-úgy szelídíteni a szövegen. Ha szó szerint akarnánk lefordítani, ekként hangozna: „Hagyd csak el, ugyanis ily módon illik nekünk beteljesíteni minden igazságosságot” (Mt 3,15). Milyen „illendőségről” és „igazságosságról” van itt szó? Egyes értelmezők szerint Jézus az ószövetségi előírások betartására utal, amelyeknek részét képezték a lemosások is (lásd Zsid 9,10) – a görög baptiszmosz szó „lemosás”, „vízbe merítés” jelentéssel is bír. Ez egybecseng azzal, amit a hegyi beszédben olvasunk: „Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni” (Mt 5,17). Vagyis Jézus megkeresztelkedése bizonyos értelemben az ószövetség istentiszteletének, kultikus rendjének beteljesítése.

Mi az egyház – és milyen?

2014-01-10 Szerző: Kajtár Edvárd

Katekézis a liturgiáról 2.

Szent Jeromos, a híres dalmát egyháztanító mondása: „Aki a Szentírást nem ismeri, az Krisztust sem ismeri.” Nos, ennek analógiájára felállíthatjuk a tételt, mely szerint „aki a liturgiát nem ismeri, az egyházat sem ismeri”. Mi az egyház, és milyen? Kérdezzük meg a liturgiát, hisz az nem más, mint az egyház igazi, benső világáról sokat mondó fényképe. A Sacrosanctum concilium kezdetű zsinati konstitúció második pontjában a liturgia és az egyház bensőséges, egymástól el nem választható egységéről kapunk tanítást.

Marguerite Bourgeoys január 12.

2014-01-10 Szerző: Szalontai Anikó

A hét szentje

Jó társadalmi helyzetben lévő családba született 1620. április 17-én, a franciaországi Troyes-ban. Húszévesen belépett a Miasszonyunk (Notre-Dame) kongregációba, amelynek nagy rendháza volt szülővárosában. A főnöknő testvére, a francia telepesek által alapított kanadai Ville-Marie (ma Montreal) kormányzója franciaországi körútja során meglátogatta a troyes-i kolostort is. Szóvá tette, hogy nagy szükségük lenne tanítókra, akik a francia és az indián gyerekek oktatását egyaránt vállalják. A harminchárom éves Marguerite ezt hallva úgy döntött, hogy elkíséri a kormányzót Új-Franciaországba.