Egyes görög ortodox vidékeken még él az a szokás – amit nekünk, katolikusoknak nem kell átvennünk –, hogy a bezárt templomban a sekrestyés láncokat csörget, mielőtt a pap kopogtatására kinyitná az ajtót. Ez a húsvéti ikonon ábrázolt jelenetet egészen életszerűvé teszi: Krisztus az alvilágban szétszaggatta a feltámadásra várakozók bilincseit. Azonban az egész feltámadási szertartás a felszabadító húsvéti örömről szól.
Pedro Aguado piarista generális április 2. és 16. között a rend magyar és romániai tartományába látogatott el, hogy megismerje a szerzetesközösségek, iskolák és templomok jelenlegi életét. Április 3-án Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek is fogadta a rend vezetőjét (képünkön).
Közösségépítés a vidék felemelkedéséért a Váci egyházmegyében
Jézus urunk feltámadásának ünnepe idén szinte egybeesik a Föld napjával (április 22.) Az Egyesült Államokban 1970. április 22-én tartották meg az első Föld napja rendezvényt. A főszervező Denis Hayes egyetemi hallgató volt. Ehhez a dátumhoz kötjük az úgynevezett modern környezetvédelmi mozgalmak szervezett megjelenését. Az USA-beli kezdeményezés lassan átterjedt a világ más országaira is. 1990-ben már hazánkban is szabadon lehetett ünnepelni a Föld napját. Idén is megjelent – már magyarul is olvasható – A Föld helyzete 2013 című, átfogó értékelés arról, hogyan is állunk, és mi lehetne a közös kiút a környezet visszafordíthatatlannak látszó romlása, valamint a természeti erőforrásaink drasztikus csökkenése által előrevetíthető, katasztrofálisnak tűnő helyzetből.
Pacsirták énekeltek a napsütötte legelő felett, fehérbe öltözött kökénybokrok integettek az út mellett, amikor március 29-én reggel Szabadszállás és Fülöpszállás környékére látogattunk. Érezhető a szárazság, a Büdös (Pipás)-széken, a Zabszéken és a Kelemen-széken ugyan még elég sok víz van, de a már kiszáradt részek, a messziről fehérlő, repedezett sziktalaj a víz gyors visszahúzódásáról és egy esetleges közelgő aszályról árulkodik. A föltámadó szél a földutak felett gyorsan forgó, nagy portölcséreket kavart.
A Pritzker-díjat 1979 óta ítéli oda egy-egy arra méltó építésznek a Hyatt Alapítvány. A magas szakmai elismerést, amelyet „építészeti Nobel-díjnak” is neveznek, idén márciusban Shigeru Ban vehette át.
A japán építész hazánkban is ismert, két évvel ezelőtt Budapesten járt. Éppen akkor, amikor az Új-Zélandra álmodott papírkatedrálist tervezte. Az akkori tervekről lapunk is beszámolt. Shigeru Ban nevéhez elsősorban a papírból készült épületek kötődnek. Munkái jól tükrözik, milyen az, amikor találkozik a modern építészet és a társadalmi felelősségvállalás.
A kisbárány az egyik legártatlanabb lény a világon. Puha, törékeny, sebezhető. Látványa a legtöbb ember szívét megindítja, gyerekekből, felnőttekből egyaránt pozitív érzelmeket vált ki. S tudjuk: a húsvéti ünnepkör egyik legfontosabb szimbóluma. Jel. A bibliai időkből ismert hitbeli tény: az áldozati állat azért adja életét, aki feláldozza. Keresztelő Szent János Isten Bárányának nevezte Jézust. Ő a tökéletes áldozat. Életét adta az emberekért, akiket szeretett. Egyszer és mindenkorra kiengesztelve Istent…
2000-ben, egy kutatóút hétvégi minivakációján sikerült eljutnom a Mann család városába, a „Hanza-városok királynője” névvel is büszkélkedő Lübeckbe. Nem tagadom, megrendített és versbe ragadott már a Thomas Mann és fivérei emlékére berendezett, a Buddenbrook ház világát is felidéző irodalmi múzeum, a városháza, az óváros szűk utcái. De az igazi, az életre szóló megrázkódtatást a város gyönyörű gótikus temploma, a II. világháborúban éppen a virágvasárnapot megelőző éjjel csaknem áldozattá vált Marienkirche látványa okozta. Sem a városban bolyongáshoz, sem a templomlátogatáshoz nem vittem magammal szabályos kéziratpapírt, de máskor óriási betűimet bolhányivá zsugorítva egy gyűrött, kicsi noteszlapra azonnal és végleges formájában megírtam azt az alábbiakban olvasható verset, amelyben a templom három elpusztított kincsét, a két, valóban szétroncsolt, megolvadt érc harangvirághoz hasonló nagyharangot és az eredetileg 1463-ban, egy dühöngő pestisjárvány ihletésére készült, Bernt Notke műveként számon tartott freskósorozatot, A lübecki haláltáncot együtt sirattam el.
Nagypéntek. Hagyományosan: Parsifal. Ünnepi misztériumjáték, drámai oratórium, zenedráma…? Wagner a misztikusok „ráérzésével” ragadja meg a húsvéti titkot, kifinomult művészi ösztönnel „teologizál”. Egy élet munkája, szellemi tévutak és küzdelmek után érett meg arra, hogy a kifejezhetetlenről szóljon. Parsifalja nem egyszerű szemléltető passiójáték, felidéző vagy ráhangoló „képmutogatás”. Tudja, hogy a profán, az emberi nélkül értelmetlen és erőtlen a szentről szólni. Hamis lenne, távoli. Sajátos kettős keresztútja metszéspont: az „emberré lett” és az „új ember” térben és időben egybetükröztetett passiója, amelynek összefogója, törhetetlen kapcsa: a részvét. Mert a részvét váltja meg a világot – ez a „nagypénteki varázs” üzenete. Az ember feladata a krisztusi minta megértése, követése, folytatása. Mindnyájunk felelőssége. Az angyal válaszol közvetítője szerint: „A »Tett« az egy. Nincs tett külön. Reggeltől estig, estétől reggelig, születéstől a halálig egy tett, s az a Szolgálat. Nincs kis tett, csak egy Tett van: a Feladat. Sok tett nincs, kevés tett nincs, csak elégtelen tett vagy hiányos tett van. Nem nyújthatod ki a kezed, hogy az ne legyen tett. A »sok« mindig káprázat. A szünettel nem lesz egy dalból kettő. Ne tévelyegj hát!” Máshol azt mondja: „Templom vagytok. (…) Ahogy ti befogadtok, úgy fogad be titeket az Atya.”