Van még jó hírünk

Egy pécsi gimnazista, Szabó Attila (balról a harmadik) nyerte a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát. A Leőwey Klára Gimnázium tizenegyedik osztályos diákja nagy fölénnyel lett első a megmérettetésen: az aranyérmen és az abszolút első helyért járó különdíjon kívül elnyerte a legjobb elméleti dolgozatért járó, valamint a legjobb európai versenyzőnek odaítélhető különdíjat is. Első helyezést ért el a tavaly kezdődött internetes pontversenyben (Physics Cup) is.

A július 15-e és 24-e között Észtországban megrendezett diákolimpián – amelyen nyolcvan ország háromszázhetvennyolc diákja vett részt – a magyar csapat többi tagja is szép eredménnyel szerepelt. A hazánk több különböző középiskolájából akkreditált tanulók az aranyon kívül még három ezüst- és egy bronzérmet hoztak haza.

Bemutató
Négyéves fiúunokánkkal liliomszentelésen voltunk a templomban. Egyszer csak kibújt a padból, ugrálni kezdett, és azt mondta: „Ugrabugra, ugra-bugra!” Majd magyarázatként hozzátette: „Bemutattam a Jézuskának, mit tanultam az oviban.”

Egy nagymama
Szombathelyről

Se szeri, se száma az internetes képeslapküldőknek. A „cicás lapoktól” kezdve a verses, zenés, animációkon át bármilyen képeslapot írhatunk bárkinek, akinek számítógépe képes a világhálóra csatlakozni. Csak néhány kattintás, s máris repül a postagalamb, csőrében az üzenettel. Emlékszünk még, milyen is volt valódi képes levelezőlapot kapni? Milyen érzés, amikor a postaládából előbukkan egy-egy nyári üdvözlet a Balatonról vagy épp a Magas-Tátrából? Mi fut át lelkünkön, amikor meglátjuk szerelmünk, barátunk jól ismert kézírását? Ugye, hogy hevesebben dobog a szívünk? Mert jó érezni, hogy a másik gondolt ránk. Ha rajtam múlna, újra reneszánszát élné a képeslapküldés. S egyáltalán: a levelezés…

Akikért szurkolhatunk
Az olimpiákon már megszokhattuk, hogy férfikenusaink is szállítják az érmeket. Jogos elvárásunk tehát, ha idén is hasonlóra számítunk. Londonban azonban egyedül Vajda Attila lehet az elsők között. Bízunk benne, hogy egy fecske is csinálhat nyarat…

Vajda Attila 2004-ben hirtelen robbant be a köztudatba. Az akkor huszonegy esztendős kenus fantasztikus eredményt ért el azzal, hogy az athéni olimpián felállhatott a dobogó harmadik fokára.

Még a szélső házak előtt szálltam le a buszról és lódultam a bal kéz felé eső, feketefenyővel és bokrokkal borított domb felé. Kora reggel még csattogott egy fülemüle, de csakhamar elhallgatott. Június második felében már minden strófa ajándéknak számít, fiókáikat kiröptették, vége a költési szezonnak, nemsokára vedleni kezdenek, ez pedig már az első lépés az Afrikába vezető hosszú vándorút felé.

Évszázadok óta július 2-a jelzi az aratás kezdetét. Egyházunk egy találkozást is ünnepel ekkor: azt a napot, amelyen Mária, méhében Jézussal elindult, hogy idős, áldott állapotú rokonát, Erzsébetet meglátogassa és a segítségére legyen. Két, szent gyermeket váró kismama örömnapja ez, a segítő asszonyi szereteté. Az ünnepet a XIII. századtól egészen a II. vatikáni zsinatig július 2-án tartották, majd áthelyezték május 31-ére. Később néhány országban, így hazánkban is visszatették az aratás kezdetének idejére, hiszen az idők során a két esemény szétválaszthatatlanul összefonódott. A néphagyományban maga az ünnep neve is „Sarlós Boldogasszony”, valamint sok szép szokás is erről tanúskodik.

Van még jó hírünk

Zugló önkormányzatának felajánlása nyomán a 2-es metró vonalán, az Örs vezér tere, valamint a Puskás Ferenc Stadion metróállomáson egy-egy félautomata defibrillátor-készüléket helyeztek el 2011 nyarán. Csaknem egy év elteltével döntés született, hogy minden metróállomáson elhelyeznek ilyen életmentő eszközt – a főváros, illetve a Budapesti Közlekedési Központ vezetésének terve szerint ez év végéig.

A rendszerető

Vince unokám telefonon beszámol az elmúlt nap történéseiről: „Tudod, Nanna, kismadár voltam. Anya vállán ültem, de nem röpültem el…” – és mondja, mondja… Egyszer csak megszakítja a beszámolót, és felemeli a hangját: „Most leteszlek, Nanna, mert randalírozik a Panka, rendet kell csinálni.”

Elfogadás

Vacsora közben leesik a pohár. Panka nyugodt hangon bejelenti: „Beesett a pohár az asztal alá.” Majd nagy szemekkel utána néz: „Nem baj!”