Augusztus 12-én Balogh István barátommal Alsónémedi határában jártunk. Igazi meleg nyári nap volt, sok napsütéssel, a kék égen szép kumuluszokkal. Változatos környék nád övezte csatornákkal, lucernatarlókkal, kukorica-, napraforgó- és káposztatáblákkal. A homoktalajon különösen látszottak az aszály nyomai, minden kiégett, csak a csatornák mente volt zöld. Igazi füvészkert várt itt bennünket: fekete üröm, fehér libatop, réti füzény, mezei aszat, betyárkóró, hatalmas bogáncsok, közéjük aranyló foltokat rajzoltak az özönnövénynek számító, mégis nagyon szép aranyvessző csoportjai. Rovarok repültek, köztük néhány citromlepke. A frissen kelt nemzedék repül ilyenkor, ezek telelnek át és jelennek meg márciusban. A citromlepke az így megélt kilenc-tíz hónappal a leghosszabb életű a hazai lepkefajok között.