Mozaik

Mivel a kilencéves kanadai kisfiú, Dorian Poe autista, és emiatt fél utazni, tavaly januárban elhatározta, hogy ha már ő nem mehet, a kedvenc plüss jegesmedvéjét, Tikkót küldi el Jamaicába. Tikko azóta járja a világot, autistákat segítő szervezetek küldik tovább, és ahova eljut, ott fotókat készítenek róla, majd elküldik azokat a kisfiúnak. A kedves akciónak komoly üzenete is van: felhívja a figyelmet az autista emberekre, és segít, hogy jobban megismerjük őket. Most már nemcsak Tikko, hanem több mint száz hasonmása is járja a világot, és van, amelyik autista gyermekeknél lel otthonra, pólóján a felirattal: „Autizmus – rendben van, ha más vagy.”

A növényvilág csodákra képes! Némelyik faj nemcsak a szemet-lelket gyönyörködteti, hanem testünk karbantartója is. Ezek egyikét szeretném most bemutatni az olvasóknak.

A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) egy-másfél méter magasra növő, bokros, évelő növény. (Az évelő azt jelenti, hogy elegendő egyszer elültetni, és utána évről évre kihajt a tövéről, egyre dúsabban). A tavasszal földbe kerülő palántákból nyárra egy méter magas száron ülő, élénkbíbor szirmú, sötétvörös közepű virágok bomlanak ki. Mindezeket alul nagyobb, felül keskenyebb, középzöld levelek körítik. A virágzás hónapokig eltart, a növény olykor még mindenszentekkor is díszíti a kertet.

Biztonságban Rómába érkezett július 24-én Meriam Ibrahim, a kereszténysége miatt korábban halálra ítélt, majd felmentett szudáni édesanya és családja. A római diplomácia hónapok óta azon dolgozott, hogy elhagyhassák az afrikai országot. Lapo Pistelli olasz külügyi államtitkár 23-án utazott Szudánba, hogy elkísérje őket útjukon. Mint mondta, mindnyájan jól vannak. A repülőtéren Matteo Renzi olasz miniszterelnök is fogadta a családot. „Ez ünnepnap” – fogalmazott köszöntő szavaiban.

Országos hír lett a tengerentúlon abból, hogy Nádas Tamás magyar származású amerikai rendőr a saját pénzéből reggeliztetett meg hajléktalanokat. A 2000 óta Amerikában élő férfi, aki egyébként karatésként világbajnok lett, az Új-Mexikó államban lévő Albuquerque-ben dolgozik, és épp kötelező túlórájára készült egy helyi menhelynél.

A napokban a Népligetben járva egy talán csőrepedésből származó kis vízállásnál fürdő fekete rigóra lettem figyelmes. Már egészen lucskos volt, de még mindig fröcskölte magára a vizet, és amikor végül kiugrott, inkább hasonlított kifacsart mosogatórongyra, mint csillogóan koromfekete rigóra. Felszállt egy közeli ágra, és hosszasan tollászkodott. Nem volt nálam óra, de legalább tíz percig tartott, amíg rendbe szedte magát. Elhatároztam, hogy kicsit figyelem a forgalmat; beálltam egy fa mögé, és vártam. Csend volt, a madárének már megszűnt: a fülemülék csattogására, a barátkák csengő énekére áprilisig várnunk kell. Csak az örvös galambok búgnak még – éppen egy ilyen, szép nagy madár volt az első, amelyik a vízhez érkezett.

Balatonfüreden minden évben nagy készülődés előzi meg az Anna- bált. Száznyolcvankilenc esztendeje, 1825. július 26-án rendezték meg az elsőt a Horváth-házban, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányának tiszteletére. Anna-Krisztina az első bálon ismerkedett meg későbbi hitvesével, Kiss Ernővel, aki az 1848–49-es szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike volt (kivégzésekor már özvegyember). Balatonfüred közössége őrzi az emlékét: 2003-tól minden évben a bálon adják át a Kiss Ernő-díjat, amelyet olyan személy kaphat, aki sokat tett és tesz a városért. Néhány az eddigi díjazottak közül: Gyurkovics Tibor, Kő Pál, Melocco Miklós, Sugár András, Zettwitz Sándor.

Az Ybl-emlékév alkalmából a Magyarország épített örökségét bemutató szarvasi Mini Magyarország makettpark július 18-án újabb gyönyörű épülettel, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély kicsinyített másával gazdagodik.

Országjáró

Szombathelyi Egyházmegye

Száz évvel ezelőtt, 1914-ben építették a kemestardófai templomot. A kerek évfordulóról július 6-án ünnepi szentmisével emlékeztek meg a falubeliek. Márfi Gyula veszprémi érsek homíliájában arra hívta fel a figyelmet: az ember Isten temploma, ezért ehhez méltóan kell élnünk. Kemestaródfa egy mindössze kétszázharminc lelkes falu az Őrség kapujában. A mai település két, egykor önálló falu, Kemesmál és Taródfa egyesülésével jött létre 1939-ben. A Taródfáról előkerült első írásos emlékek az 1270-es évekből származnak. A kommunizmus évei nem könnyítették meg a helybeliek életét: itt húzódott a vasfüggöny. De talán éppen ez az elzártság tette összetartóvá a közösséget, amely mindig nagy figyelmet szentelt templomának.