A székelyeknél
Erdélyben nyaral a budapesti iskoláslány. Egy hittantábor után érkezett nagymamájához az öntudatos székelyek lakta Csíkcsomortánba. Büszkén mondogatja a rokonságnak, hogy félig székely ő is. Amikor azonban a nagyival Csíkszeredában sétálva betérnek a Székely Mózes utcába, a kis hittanos őszintén meglepődik, s az utcatáblára mutatva megkérdezi: „Hát még Mózes is székely volt?”
Beküldte: Körössy Kata és nagymamája, Csedő Róza
Amiről a díszek mesélnek
A Szent Koronát, a magyar államiság egyik jelképét számtalan titok lengi körül. Történészek, művészettörténészek, muzeológusok számára még ma is sok a kérdés. Kalandos múltját vaskos könyvek taglalják, de remekbeszabott ötvösmunkaként is érdemes megvizsgálni. Nézzük meg közelebbről ezt a szépséges, szakrális ékszert! Ikonjai, drágakövei sok mindenről mesélnek.
A Szent Korona eredetére vonatkozó, jelenleg érvényes, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által is támogatott főáramlati tudományos eredmények ma sincsenek lezárva. A koronát valószínűleg III. Béla idején állították össze Magyarországon, két részből. Az alsó rész, az úgynevezett görög korona eredetileg Bizáncból érkezhetett I. Géza görög felesége számára női koronaként, és ezt a két rész összeállításakor dolgozták át. A felső, latin rész valamilyen módon Szent István királyhoz köthető elemekből készült.
Az elmúlt hetekben kiemelkedően sok, körülbelül hétszáz, a korábbi ásatásokkal együtt pedig már több mint tízezer csontmaradvány került elő Iharkúton, Európa egyik legjelentősebb késő kréta kori ősgerinces-lelőhelyén. Ősi Attila paleontológus, az MTA és az ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője még 2000-ben, őslénytani-földtani vizsgálatok közben bukkant Iharkúton, egy bakonyi bauxitbánya használaton kívüli külszíni fejtésében az első magyarországi dinoszauruszleletre. Vezetésével azóta számos, hazánkban eddig ismeretlen őshüllőmaradványt tártak fel a kutatók.
Róma tele van legendákkal, mesékkel, hagyományokkal és vélt vagy valós csodákkal. A legendák egyike szerint Krisztus után 350 körül Liberius pápának és egy János nevű patríciusnak ugyanazon az éjszakán jelent meg álmukban a Szűzanya, és arra kérte őket: ahol Rómában másnap havat fognak látni, ott építsenek templomot a tiszteletére. Augusztus 4-e volt. Még télen se gyakran havazik az Örök Városban, hát még nyáron! Másnap azonban az Esquilinus-dombon egy templom alaprajzát jelölte ki a csodálatos hóesés… A pápa és a patrícius összefogott, és megépült a mai Santa Maria Maggiore-bazilika őse, s az egyház azóta Havas Boldogasszony ünnepét tartja augusztus 5-én.
A Csillebércről árnyas erdei út vezet a Budaörs felett húzódó, kopár füvű dombok felé. Az erdő néma volt, azaz mégsem, mert először egy nagy fakopáncs „csik” hangját, majd csuszkapár „tved-tved”-jét hallottam egészen közel; a tölgyfákon keresgéltek, néha fejjel lefelé szaladgáltak a kérgen, és minden repedésbe bepillantottak. Az erdőből kiérve megálltam és körülnéztem. A dombokat bearanyozták a reggeli napsugarak, a rövid fűszálakon harmat csillogott. A távolban, a Farkashegy felett két egerészölyv keringett, a Szekrényes felől a fekete harkály harsány „krü-krü-krü”- jét hallottam. Sáskák pattogtak a lábam előtt, egy galagonyabokor mellett, kényelmesen elnyújtózva zöld gyík sütkérezett.
Második helyezést ért el egy fiatal szegedi fejlesztőkből álló csapat a Microsoft Imagine Cup világversenyén az innováció kategóriában. A Microsoft tíz évvel ezelőtt hozta létre az Imagine Cupot azzal a meggyőződéssel, hogy a fiatal generáció képes megváltoztatni a világot. Az elmúlt évtizedben százkilencven országból mintegy 1,65 millió fiatal vett részt a világversenyen.
Annyira, de annyira tudnak szeretni, és olyan, mintha olvasnának a gondolataidban – nekem ezek jutnak először eszembe, ha Down-szindrómás gyermekekről van szó. És az, hogy nem kis feladat a róluk való gondoskodás Istentől. Sian Davey nehezen fogadta el, hogy lánya, a kis Alice nem éppen „tökéletes” babának született. Mint mondja, valósággal sokkot kapott, amikor megtudta, hogy valami nincs rendben a kicsivel. „Amikor megszületett, nem olyan volt, mint amilyet vártam” – árulja el. A Down-szindróma egy veleszületett kromoszóma- eltérés, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódása miatt alakul ki. Középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár, és különféle testi rendellenességekkel társulhat.
Chefchaouen Marokkó mennyei kék városa. A több mint ötszázéves település arról híres, hogy óvárosát kékre festették. A falak, az utcák köve, az ajtók, a zsalugáterek, sőt még a lépcsők is kék színűek. Chef chaouen vagy Chaouen, az ország északkeleti részén található a Rif-hegység szívében. Chefchaouent 1471-ben alapították mint erődvárost, hogy megállítsák a portugálok betörését.
