Mozaik

Templomszentelés négyszáz év után Kesznyétenben – Szokatlan, hogy egy szentmise bemutatása közben református ének szólaljon meg egy katolikus templomban. Márpedig Kesznyétenben, ebben a Tiszaújvároshoz közeli borsodi községben ez történt az idei missziós vasárnapon, amikor Ternyák Csaba egri érsek felszentelte a község Árpád-házi Szent Erzsébet-templomát és közösségi házát. A falu Lorántffy Zsuzsanna kora óta református település, a korábbi katolikus templom lebontása után építettek itt istenházát a kálvinisták, szentmisét csak az utóbbi évtizedekben, egy magánházban mutattak be.

Szikrázó napsütés és a júliust idéző meleg fogadott, amikor szeptember 24-én a délkeleti végekre, a román határ közelében lévő biharugrai halastavakhoz érkeztünk. A hatalmas tórendszer területén mindig rengeteg a madár.

Kiállítás a magyar cserkészetről Gödöllőn – Az elmúlt évszázadban a magyar fiatalság körében meghatározó szerepet töltött be a legalább napi egy jótettet vállaló cserkészek mozgalma. Az angol Robert Baden-Powell a XX. század elején felismerte, hogy az emberi élet értékeinek megélését elősegítő élménypedagógiai módszer vonzza a fiatalokat.

Mindszenty első köztéri szobra a fővárosban – A rákosszentmihályi Szent Mihály-templom előtti téren október 25-én, a 11 órai szentmise után áldja meg Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mártírsorsú elődjének, Mindszenty Józsefnek a fővárosban fölállított, első köztéri, egész alakos bronzszobrát. A Kovász Egyesület által létrehozott Hittel a Nemzetért Alapítvány tagjainak kétéves áldozatos munkájának köszönhetően jutottak el ahhoz az ünnepélyes pillanathoz, amikor majd Kovács Péter polgármester leleplezi a művészi alkotást, amely nemcsak esztétikai erejével, de üzenetével is szolgálni fogja a XVI. kerület polgárainak lelki épülését.

A Madagaszkárról származó örökzöld, csavarodó szárú koszorúfutóka (Stephanotis floribunda) kúszónövény, amely viaszos fényű levelei és fehér, jázminhoz hasonló illatos virágai miatt lett kedvelt szobanövény. Virágzása nyár elején kezdődik – olykor már anyák napjára megjelennek az első virágok – és ha az őszi hónapokban világos helyre teszik, akár karácsonyig is láthatunk rajta virágokat. Európa egyes országaiban a koszorúfutóka virágait menyasszonyi csokrokba kötik, mert virágaiban az állhatatosság jelképét látják.

Már egy kis írásomban említettem ezt a fajt, amely a Brit-szigetektől egészen az Amúr vidékéig terjedt, és felhatol a Skandináv-félszigetre is. Barna felszínű szárnyainak köszönhetően hamar felmelegszik – így a havasokban és akár a hideg tajgában is könnyen eléldegél. Talán ezért nem találkozunk vele nyáron, mert túl meleg van neki.

„Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani, és irgalmas szívemre szorítani!” –üzente Jézus a XX. század elején, egy lengyel szerzetesnő által az egész világnak. Ahogy később II. János Pál pápa fogalmazott: „Az isteni irgalmasság tisztelete a harmadik évezred útja!” Ebben a meggyőződésben is megerősödött az a több mint ötezer magyar hívő, aki öt esztendővel ezelőtt, 2004. október 9-ére Krakkóba zarándokolt.

Budapesten a Bródy Sándor utcai paloták közül jelentőségét tekintve kiemelkedik az egykori képviselőház, ma az Olasz Kultúrintézet épülete. Október 2-án itt nyílt meg, és a hónap végéig látogatható a Molnár C. Pál műveiből Itália a művész szívében címmel rendezett tárlat. A bemutató érdekessége, hogy nem a művek sokaságára, inkább a sokféleségére helyeződik a fő hangsúly, így azok számára, akik elsősorban a templomi alkotásairól ismerik a művészt, számos meglepetést tartogat a kiállítás.