Lelkiség

Sík Sándor bölcs nyugalommal szólaltatja meg az első pápát, amikor látja, ünnepén mint morgolászik az egyik hegylakó: mivel esik az eső, földre dűl a gabonája. A másik örvend, mert az esőtől köt a krumpli: „Mennyországban Szent Péternek van a napja. / A csatornát nyitogatja, csukogatja. / Szakállába mondogatja mosolyogva: / Fiacskáim, várjatok a sorotokra.” Palócföldön, Bujákon az ünnepdicséretben ez áll: Pál–Péter az „apostolfejedelem és a népek apostola.” Legrégibb templomuknak nálunk a pécsi székesegyház tűnik (1009), a másik, amely rögvest követi, az óbudai Péter és Pál–prépostság, Szent István alapítása.

Görögkatolikus lelkiség

Miután a változó ünnepek során átéltük Jézus üdvözítő kereszthalálát és feltámadását, „vettük a mennyei Szentlelket”, és megünnepeltük az összes szenteket, most az evangélium tanításán keresztül követjük Jézust, kezdve az első apostolok meghívásával. A bizánci rítusban a pünkösd utáni vasárnapok időszaka felel meg annak, amit a római rítus évközi időnek jelöl. A szentírási szakaszok felolvasása is hasonló: ez az úgynevezett fél-folytonos olvasás módja, vagyis egyes, lelkipásztori okokból kimaradó vagy máskorra áthelyezett részletek kivételével folyamatosan olvassuk a Szentírást. A bizánci rítus sajátja viszont, hogy a vasárnapi és a hétköznapi mellett a szombati olvasmányoknak is külön ciklusuk van.

Róma, Il Gesù-templom. Iñigo, a baszk ezüstbe öltözve áll az oltáron, miseruháján „ezernyi-ékkő”, mégsem hat főúri pompával. Canova csak a szobrot tervezte, a ráboruló miseruhát Le Gros. Az esztéta dolga lenne megfogalmazni a természetes arányokra hagyatkozó fantázia titkát, de alighanem itt megállhatna az elemzés: talán éppen a természetesség a titka e templomot „másodsorban uraló” szoboralaknak, közel a főoltárhoz, ahol kiemelten hangsúlyt kap a Lényeg, aki Iñigo, azaz Loyolai Szent Ignác életének betöltő ereje. Az egykori katona az ő fájdalmas anyja előtt tette le a fegyvert a monserrati est homályában az ősrégi kegykép előtt.

Görögkatolikus lelkiség

Illés próféta az egyetlen az ószövetségi szentek közül, akinek emlékét a bizánci egyház nyilvános ünneppel tiszteli (július 20-án). Miért? Az egyik válasz abban a párhuzamban található, amelyet Illés és Keresztelő János között maga Jézus mond el (vö. Mt 11,14), s amely miatt liturgikus szövegeink Illést „Krisztus eljövetelének második Előhírnökeként” magasztalják.

Fedezzük fel a zsolozsmát! (14.)

Az egyház hagyománya a reggeli és az esti dicséretet tartja a nap két legfontosabb imaórájának. A napkelte és az alkonyat valóban két olyan időszak, amely megállásra készteti a nyitott érzékekkel és szívvel járó embert.

A Biblia üzenete

A názáretiek botránkozása, majd Keresztelő János meggyilkolásának hírülvétele után Jézus „magányos helyre” távozik – olvassuk a mai evangéliumi szakasz elején. Neki is szüksége volt visszavonulásra, hogy a háborgó hullámok lecsendesedjenek benne, a „tanítvány” elgondolkodjék „mestere” sorsán, aki előfutára volt. Egyedül kíván lenni az Atyával – zavartalan imádásban.

Görögkatolikus lelkiség

A pünkösd utáni, évközi időszak vasárnapjainak evangéliumi szakaszai igyekeznek átölelni Jézus nyilvános működésének teljes dimenzióját. Megtalálhatóak tanítói és különféle csodákról beszámoló részek, példabeszédek. Ez utóbbiak speciális formája az ördögűzés. A mai világ nem nagyon tud ezzel mit kezdeni, bizonyos filmek a bulvár szintjén népszerűsítették.

Fedezzük fel a zsolozsmát! (12.)

A doxológia a dicsőítő imádság liturgiában használatos műfaja. Amint ezt e rovat hasábjain már korábban is láthattunk, minden keresztény imádságnak van dicsőítő jellege, de akadnak olyanok, amelyeket a liturgikus cselekményekben is használunk, és kifejezetten a Szentháromság dicséretét hordozzák.