Aki ismer bennünket

Görögkatolikus lelkiség

Kihez szól az imádság? A görög atyák számára világos a válasz, ugyanis leszögezik, hogy az imádság „a Szentlélekben a Fiú által az Atyához” irányul. Az ő elgondolásuk a szentháromsági formulákat kétféle módon mutatja be. Egyrészt a lejövetelt jelzi, vagyis azt, hogy az isteni ajándékok fölülről érkeznek hozzánk (Jak 1,17). Ez nem csupán elméleti megállapítás, hiszen a szent liturgiában naponta imádkozzuk Szent Jakab apostol levele alapján: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van, leszállván tőled, a világosság Atyjától.”

A római rítus könyvei

A liturgia jellemzői

A liturgikus könyvek nem azok a kötetek, amelyek liturgikus témákkal foglalkoznak, hanem a szertartásokhoz összeállított könyvek, amelyek a liturgikus szövegeket tartalmazzák. A szentmiséhez használatos könyvek közül a legelső a misekönyv. Magyarországon ennek két kötete van: az egyik a papi széknél használatos szédeszkönyv, a másik az oltárnál végzett cselekményekhez az oltárkönyv (ez utóbbi a szédeszkönyv anyagát is tartalmazza; nálunk praktikus okokból egy kivonatos kötetet is készítettek belőle a papi székhez). Fontos szerepe van a szentmise ünneplésében az olvasmányos könyvnek (lekcionárium) is, amely a szentmise igeliturgiájához szükséges szövegeket (olvasmányok, válaszos zsoltárok, evangéliumok, egyetemes könyörgések) tartalmazza.

Akiket vonz Jézus barátsága

A Biblia üzenete

Isten és ember új szövetségének csak azok lehetnek részesei, akik teljesítik az „új parancsot”: „Szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket” (Jn 13,34). Ez az új szövetség nem kevesebbet kínál, mint az Atya szeretetét, azt a szeretetet, amellyel az Atya Fiát szereti. Ha le akarom írni, mit jelent ez a szeretet, megáll a toll a papiroson. Ezért az új szövetségért egyedül Isten tett meg mindent. És mindent megtett. Odaadta érte az ő „mindenét”, egyetlen Fiát (Jn 3,16), aki emberré lett, hogy kínhalálával bocsánatkéréssé legyen: „a fájdalmak férfiaként” (Iz 53,3) magára vette az ember bűnét, magában szenvedte meg az emberszeretetében visszautasított Isten halálos fájdalmát.

Boldog Salkaházi Sára vértanú május 11.

A hét szentje

Salkaházi Sára a magyar boldogok és szentek között az első nő, aki nem királyi vagy nemesi családból származik. Személyisége, tevékenysége, a társadalomban betöltött szerepe nagyon hasonlít ahhoz, amit ma egy nőtől elvárnak, és amit egy nő elvár magától. Példája ezért is áll közel sokakhoz.
Kassán született, 1899. május 11-én. Tanítónői diplomát szerzett. Emellett kitanulta a könyvkötészetet, dolgozott húga kalapüzletében, és felvidéki magyar lapokba írt. Első novelláskötete 1926-ban jelent meg. „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene…” – írta naplójában erről az életszakaszáról.

„Figyelmezz imádságom hangjára…”

Görögkatolikus lelkiség

Görögkatolikus egyházunk minden vecsernyében énekli a 140. zsoltár első két versét, mintegy könyörögve az Úrhoz: „Hallgass meg engem!” Megannyi ember lelki gyötrelme fejeződik ki ebben. Meghallgatja Isten az ember imádságát? Könyörögni, rimánkodni, esdekelni kell Isten előtt, hogy hallgasson meg? Elevenbe vágó kérdés.

Hang és csend

A liturgia jellemzői

Hang és csend, cselekvés és nyugalom váltakozása emberségünk egyik elidegeníthetetlen sajátsága: a szív összehúzódása és elernyedése, a kilégzés és belégzés egymásra következése testünkbe írja e ritmust. Nélküle nem létezik élet, kapcsolat, találkozás, ajándékozás és befogadás, alkotás, zene. De ott van ez a lüktetés a napszakok és évszakok váltakozásában, a tenger morajló hullámzásában is. Hozzánk tartozik.

Jézus a szőlőtő Jn 15,1–8

A Biblia üzenete

A húsvéti időben gyakran János evangéliumát halljuk a szentmisén, és ez így is van rendjén, mert bár a többi evangélistához hasonlóan János is Jézus földi életének eseményeit mondja el, már a végkifejlet szempontjából nézi őket: szinte azt mondhatnánk, mintha már a feltámadt Krisztus beszélne, amikor János evangéliuma Jézus szavait idézi. Ez igaz arra a példabeszédre is, amelyet a mostani vasárnap hallunk: „Én vagyok az igazi szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők.”

Szent Flórián május 4.

A hét szentje

Flórián is azon szentek közé tartozik, akik a Római Birodalom utolsó és legvéresebbnek tartott keresztényüldözésének estek áldozatul, amelyet Diocletianus császár rendelt el. Flórián magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. Felvette a keresztséget. Diocletianus előtt, a III. század utolsó évtizedeiben különösebben nem háborgatták a keresztényeket. Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vett búcsút a hadseregtől, és Noricum tartományban telepedett le.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.