Mindenszentek vasárnapja

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci egyház a pünkösd utáni vasárnapon Krisztus üdvözítő műve és a Szentlélek lejövetele konkrét gyümölcsére: az összes szentekre emeli tekintetünket. Azok megszámlálhatatlan sokaságára, akik a mennyben immár együtt uralkodnak Krisztussal. Az ünnep eredete a IV. századra nyúlik vissza, amikor ezen a vasárnapon az összes vértanút ünnepelte az egyház; később a megemlékezést kibővítették az apostolok, hitvallók, próféták és minden szent ünneplésével. Nyugaton szintén kimutatható ez a hagyomány, illetve ismert egy konkrét ünnepi dátum május 13-án. A november 1-jei ünnepnap csak a XI. században lett véglegessé.

A keresztvetésről

Fedezzük fel a zsolozsmát! (8.)

Miért vetünk keresztet? A kereszt jele számunkra testhez kötött létünk sajátos hitvallása abban az életet adó és szerető Erőben, amely üdvözít, megszabadít, felemel, segít átkarolni a Megfeszítettet. Egy jel, amely által rádöbbenünk a nagy igazságra: „Benne (a Szentháromság szeretetében) élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,28). Az egyes imaórák teológiájának átgondolása mellett most a zsolozsma imaóráinak alkotóelemeit is megvizsgáljuk. Kezdjük az elején, vagyis a keresztvetéssel, keresztrajzolással!

Ellesett pillanatok

A Biblia üzenete

Az egyházi év nagy ünnepei, karácsony, húsvét és pünkösd után most egy külön ünnepet szentelünk magának az Istennek. Istennek, aki testet öltött, az életét adta nekünk és értünk (Jn 3,16), aki a Lelkét árasztja belénk. Isten titkát, belső életét, szívét ünnepeljük, amelyből az üdvösség nagy eseményei fakadtak, amely ott rejtőzik a teremtés, a megváltás és a beteljesedés eseményei mögött. Istent magát ünnepeljük.

Casciai Szent Rita május 22.

A hét szentje

Rita Casciában született 1381 körül idős szülők gyermekeként. Egyszerűségben és istenfélelemben nevelték. Már nagyon fiatalon érezte a vágyat a szerzetesi hivatásra. Szülei azonban, valószínűleg kényszerhelyzetben, odaígérték a kezét egy helybeli ifjúnak, aki a kortársak szerint vad és erőszakos ember volt. Ritának férjhez kellett mennie hozzá.

Mennybemenetel

Görögkatolikus lelkiség

Görögkatolikus egyházunk az ősi hagyományhoz ragaszkodik, amikor a húsvét utáni negyvenedik napon ünnepli Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnep magyar elnevezése – áldozócsütörtök – nem fejezi ki a lényeget, ugyanis csak arra utal, hogy hajdanán ez volt a kötelező húsvéti szentáldozás utolsó napja. A Szentírás ugyan igazolja a negyvenedik napot (ApCsel 1,3), de az első három évszázadban még együtt ünnepelték a teljes húsvéti misztériumot, s csak a pünkösd önálló ünneppé válása hozta magával a mennybemenetel külön megünneplését is.

Az énekes és a felolvasó

Szerzetesség és liturgia

Ha a liturgia a hang, cselekvés és csend lüktetéséből épülő templom, akkor nagy figyelmet érdemel az a mód, ahogyan a hang megszületik, és az a személy, aki ennek eleven eszköze lesz. Az istentiszteleten való felolvasás és éneklés szent feladat, ahogyan azt a II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója is megfogalmazza: …a lektorok… és a kórus (szkóla) tagjai valódi liturgikus szolgálatot végeznek (SC 29). Ez azt is jelenti, hogy Isten eszközként használja a felolvasó és énekes személyét, hogy a liturgiában Ő maga cselekedjen, üdvözítse az összegyűlt közösséget.

Nem a felhők felett…

A Biblia üzenete

A feltámadt Jézus negyven napon át megjelent tanítványainak, hogy megerősítse őket hitükben, majd küldetést adva nekik művének folytatására „fölment a mennybe, és az Isten jobbján foglalt helyet” (Mk 16,19). Márk evangélista röviden csak a hitvallásunkban is szereplő lényeget említi az Úr mennybemeneteléről. Lukács az Apostolok cselekedeteiben részletesebben, szemléletesen írja le az eseményt. Miután Jézus megígéri a Szentlelket, és elküldi övéit az egész világra, hogy tanúskodjanak feltámadásáról és hirdessék az evangéliumot minden népnek, „szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el őt szemük elől”.

Nepomuki Szent János május 16.

A hét szentje

Sok európai hídon látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Csehország, a folyók, a hidak, a hajósok, a halászok és a vízimolnárok védőszentje, a gyónási titok vértanúja ő: Nepomuki János. Közép-Európa egyik legismertebb szentje.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.