Minden múzeumban, minden gyűjteményben könnyűszerrel találhatunk olyan festményeket, amelyeket szívesen hazavinnénk. Ne gondoljunk szövevényes bűnügyi történetekre, e vágyunk teljesítéséhez elegendő betérni a múzeumi boltba, ahol kedvencünket például képeslap formájában megvásárolhatjuk.
A művek közkedveltségét látva a múzeumok igyekeznek is árusítani a „leglátogatottabb” képeiket különböző ajándéktárgyak formájában.
Az allegória nyelvi alakzat, figura: a konkrét és az absztrakt házassága, egy elvont fogalom megszemélyesítése. Ilyen allegória a nyelv és a költői tehetség viszonyának azanya-gyermek kapcsolathoz hasonlítása, vagyis az az elképzelés, hogy a Költő az Anyanyelvgyermeke.
Kocsis Zoltánnak
Folyópart, amely nem folyópart.
Emlék, mely sose volt napkelte.
Aztán valami vizesárok,
s egy tüzes gombostű a fejben.
Világirodalmi mércével is kiemelkedő költőnk, a harminc éve elhunyt Pilinszky János most lenne kilencvenéves. A már életében legendává nemesedett alkotót a fiatalabb művésznemzedékhez szintén szoros szálak fűzték, ezt bizonyítja Kocsis Zoltánnal ápolt barátsága is.
Milyen szerepet játszott Liszt Ferenc életében a karácsony? Aki alaposan tanulmányozza a világ „hírhedett zenészének” életét, rádöbben, hogy több, pályáját formáló esemény is e szent ünnephez közeli napokban történt.
Egy beregi faluban tengették az életüket. Bözsi néni már minden testvérét eltemette. Talán a magánytól való félelem és hitvesi esküje együtt adott erőt, hogy részeges, goromba férjét megtűrje maga mellett.
„Az ember nem lelket fest, hanem testet, és ha jól festi, a lélek magától mindenfelé kisugárzik belőle” – mondta egykor Paul Cézanne francia festő, a modern festészet előfutára.
„Legtöbben Gyermekek vagyunk, Megnőttek, kiket kényére sodor a Sors Szele. Csak kevesen Felnőttek, Sorsuk Urai…”
Kislány az ágyon ült, hátát a világoszöld tapétás falnak támasztotta. A szálló lakószobája rendezett volt, a két ágy beágyazva, a ruhák sportszatyorba hajtogatva, a padló felseperve.
