„A sorsok nem múlnak el”

Nyirő József emlékezete

„…mert nem igaz, hogy
négy szál hitvány deszkával
vége van mindennek.
A sorsok nem múlnak el.
Minden holttest letett ruha,
melybe a gyermek öltözik.
A temető a soha ki nem alvó
élet álarca csak.”
                                (Kopjafák)

Most, amikor a Székely Apostol, halála után csaknem hatvan évvel, végre útra kel, hogy szellemi „végrendelkezésének” megfelelően szülőföldjén, a rajongott Székelyföldön leljen örök nyugalomra, és halálon túli pünkösdi zarándoklatán politikai tűzijáték és méltatlan támadások homályosítják el jelentős életművének valódi értékeit – rendkívül fontos, hogy elővegyük könyveit, és újraolvassuk őket.
A Jézusfaragó ember elbeszéléseivel induló író még nem gondolhatta, milyen keresztet kell majd cipelnie élete végéig. A székely nép költői izzású krónikása nem sejthette, hogy idegenként a magyar emigráció egyik legmegrázóbb regényét, A zöld csillagot is papírra veti majd. Hogy hosszú száműzetésben, szerzetesi szegénységben néz majd farkasszemet a szörnyű kór képében körötte ólálkodó halállal, szívében csordultig telve a csillapíthatatlan sóvárgással az anyaföld után.

Ötórai tea helyett

Nézőtér

India sokszínűsége, kultúrája hazánkban is sokakat vonz. Ugyanakkor ez a világ nagyon messze van tőlünk, és nem csak a kilométerekben mérhető hatalmas távolság miatt. De hogyan viszonyulnak az országhoz az angolok, akiknek mégiscsak több közük van hozzá, mint más nemzeteknek, hiszen a maharadzsák otthona hajdan a „korona ékköve” volt?

A Keleti nyugalom – Marigold Hotel című filmből kiderül: majdnem úgy, mint más európai. Az esős szigetország lakóinak meghódításra már szerencsére nem, de felfedezésre nagyon is alkalmas hely a napsütötte vidék. Az útnak indulók csapata ezúttal nyugdíjasokból áll, akiket fontos dolog köt össze: az öregséggel folytatott küzdelem.

Szolgálat és szolgálatok

Belső térkép

Néhány héttel ezelőtt, április 27-én költőtársként én méltathattam a Kilencek költőcsoport hetvenedik életévüket betöltött tagjainak egyikét, Oláh Jánost. (A másik három ünnepelt író: Győri László, Konczek József és Péntek Imre volt.) Antológiánk, az Elérhetetlen föld 1969 végén jelent meg – több mint három év konok munka (küzdelem?) után. Első szerkesztői ülésünket a Pilvax kávéházban tartottuk. Azonnal felkeltettük a pincérek érdeklődését. Némelyikük fehér kabátján mintha áttetszett volna a paroli…

Keresztelő Szent János születése

Az esztergomi Keresztény Múzeum kincsei

Mit is ünneplünk Szent Iván éjjelén? Sokan talán a Múzeumok Éjszakáját válaszolják, s csak kevesen gondolnak ennek gyökerére: a nyári napfordulóra. A kereszténység számára azonban még egy fontos ünnepet rejt e nap, mégpedig Keresztelő Szent János születését.

Keresztelő Szent János fogantatásáról Gábriel arkangyal adott hírt apjának, Zakariásnak, akit viszont hitetlensége miatt némasággal sújtott az Isten. János születésének helyéről, En karimról viszont már nem a Biblia, hanem a VI. századi hagyomány szól. A Messiás előfutára a hagyomány szerint a pusztában (talán esszénusként) élt, és prédikált, hirdette a keresztséget a bűnök bocsánatára, szőrruhát és bőrövet viselt, akár a próféták, bort és mámorító italt az ószövetségi nazírokhoz hasonlóan nem fogyasztott.

A főváros titkos kincsei

Kertek és udvarok

Három éve működik az Imagine Budapest nevű szervezet, amelynek neve egy maroknyi lelkes csapatot takar. A csoport, amelynek tagjai közt van művészettörténész, muzeológus, magyartanár, néhány éve olyan városnéző sétákat szervez, amelyek sokkal inkább szólnak a kultúrtörténetre fogékony városlakóknak, mint a turistáknak. A séták ugyanis nem a bazilika, Vár és Halászbástya háromszögéről mesélnek, hanem a főváros titkos kertjeiről, cikornyás homlokzatairól, messze látó tornyairól, ódon kapualjairól és nem utolsósorban a hajdan itt élő emberekről. Néhány séta erejéig mi is bekapcsolódtunk abba a kalandba, amelynek bárki részese lehet. Minden nyári hónapban egy alkalommal olvasóinkat is beavatjuk fővárosunk szépséges, rejtett titkaiba. Júniusi sétánk során kertekben időzünk és gyönyörködünk.

„Cielo e mar…”

Noteszlap

Még állt a városligeti Iparcsarnok, odáig nyúlt el a Budapesti Nemzetközi Vásár évről évre táguló területe. A csarnokban szebbnél szebb bútorok, egész lakberendezések. A kiállító vállalatok kitettek magukért – gyönyörködtetően kínálták az árut a vásár esedékes vásárlóinak. Magam, kiskamaszként, még nem tartoztam közéjük. Csak bámuló, nézdegélő maflálkodó voltam. Aki azért el-elmerengett: milyen jó lenne, ha nekik is otthon ilyen szekrényük, asztaluk…

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.