Az igazi barát a bajban ismerszik meg, ám mi a helyzet, ha maga a történelem kérdez minket, s nincs, akivel megoszthatnánk dilemmáinkat? Az itthon augusztus végén bemutatott Az utolsó éjszaka Párizsban és Az üldözött hősei egyaránt rútul magukra hagyott figurák.
Hager Ritta textilművészetéről
Egy kerub arca s a végtelen vízáradat az Ister vonalán – időtlenül gobelinbe testesített lélek- és útirány az élet csendóráiból. Kitekintek a pagoda ablakán: Duna-parti alkonyat, a szemerkélő esőben is áttörő fény, itteni századokon; amott Visegrád, a folyó sodorja- viszi latin idők cseréptöredékeit. Kiterjedésük a térben még mindig eléri századunkat. Verőce. A Gorka Kutatási Központ kiállításáról elkísér Mallarmé világhírű sora: „…végül az öröklét Önmagára váltja”. Bölcseleti csengése távlatokat nyit; a mű halhatatlanságáról van szó. Az alkotói évek gyarapítják a jegyzéket, egyre tágulnak a távlatok, hogy elérjék a tiszta fényt, amely az alkotó: Hager Ritta művészetének középpontjából árad – egyre teljesebben.
Hager Ritta gobelinje előtt
végtelen éjszakákkal vonuló fények
végtelen reménytelenség
ütköző határok miket a
sorsvész naponta kínál
Solymosi Tamás az új operaházi évadról
Szeptemberrel elkezdődött a kőszínházi szezon. A Magyar Nemzeti Balett 2014/2015-ös évada a tavalyi bemutatódömping sikerdarabjaival indul, a felújítások és újrajátszások mellett a nemzetközi (rangú) társulatnak két nagy bemutatója lesz az Operaházban: a Manon és A hattyúk tava. Solymosi Tamást, az együttes igazgatóját rövid vissza- és előretekintésre kértük.
– Az első félévben több olyan darabot játszunk, amelynek a közelmúltban volt a premierje; gondolok itt az Etűdökre, a Trójai játékokra, A Szilfidre és A víg özvegyre. A szezon elején is lesz azonban egy „svédcsavar”, ugyanis a koreográfus, Robert North engedélyével szeptemberben bemutatjuk a Trójai játékok című – férfi táncosokra kitalált – balettparódia női változatát, nyolc kiváló szólistánk előadásában, Európában először.
Olaszország Basilicata tartományában található egy különös város, Matera. A Murgia-fennsíkon fekvő település története a Krisztus előtti VI. évezrednél is régebbre nyúlik vissza. Leletek bizonyítják, hogy a környék természetes barlangjaiba költöztek őseink. Három évezreddel később az időjárás viszontagságai elől menekülve már pásztornépek húzódtak be ugyanide.
2014 látványfilmes nyara
Hollywood nehezen vádolható azzal, hogy nem figyel a közönség igényeire, az idei év nyári moziszezonja mégis ezt tűnik igazolni. A látszólagos ellentmondás nyitja, hogy az álomgyárban új varázsszó jár körbe mostanság: a „nemzetközi néző”, kinek kedvében kell járni bármi áron, új szintre emelve ezzel az amúgy is majd tíz éve hódító filmes globalizációt. A producerek elképzelése szerinti mozirajongó pedig kizárólag már ismert márkákra ül be, amit Hollywood boldogan elégít ki az adaptációk és a folytatások áradatával.
Véget ért a diósgyőri vár felújítása. Vagy annak „első üteme” – hiszen még az is lehet, hogy a nagyszabású munkálatok idővel folytatódnak. Mára kiteltek a csonka oldalfalak; visszaépítették az erődítmény emeleti teremsorát, a lovagok csarnokát, a kétszintes várkápolnát és a késő gótikus csillagboltozatú királynéi szentélyt is. Pártázatok, boltívek, konzolok, korlátok, lépcsősorok, kőcsipkék, cserépkályhák… A hazai műemlékvédelemben szinte példa nélküli, ám remélhetően mindinkább elterjedő rekonstrukciós szemlélet meggyőző eredményeként mára nagyrészt visszakaptunk egy olyan gótikus-reneszánsz palotát, amelyhez hasonlót ezidáig csak határainkon kívül láthattunk.
Tisza István szobra újra a Kossuth téren
Amikor először megláttam az újra felállított, hatalmas monumentumként magasodó Tisza István-szoborcsoportot a Parlamentnél, rendkívüli hatással volt rám. Nemcsak méretei miatt, hanem a bronz „egészséges”, mélybarna színei s a délutáni napsütésben vakító fehérségével világító mészkő talapzat okán is. Nem véletlen, hogy ha szobrászatról beszélünk, először rendszerint a bronz, aztán rögtön a természetes kő jut eszünkbe, mint a legszebb és leginkább tartós alapanyag.