Kultúra

Szórakozás a létező szocializmus idején – A fiatalok életének minden korban természetes velejárója, hogy keresik egymás társaságát, barátokat, haverokat akarnak szerezni, és a fiúk persze lányokkal is szeretnének ismerkedni. Erre kitűnő lehetőséget jelentettek az egyetemi klubok. Az 1970-es évek elejétől szinte minden hétvégén megfordultam valamelyik ifjúsági szórakozóhelyen. Rendszeresen jártam a műegyetemi kollégium akkor Várnak nevezett klubjába. Jól emlékszem, szombatonként Tolcsvayék játszottak. Az akkor még öttagú együttes – a Fonográf megalakulása előtt – a Csak egy kék színű virág című dallal indított minden alkalommal.

Ruszt örök Évája: Fekete Gizi – Minden esetben kockázat, valahányszor a köztelevízió megnyitja archívumát. Olykor nagy fölfedezésekre nyílik alkalmunk, máskor dédelgetett legendáink foszlanak szerte: az idő kikezdi egykor ünnepelt előadások érvényességét. Ruszt József rendezései ma is lenyűgöznek. Nemrég az ő zalaegerszegi Tragédiájával köszöntötte az m3 a magyar dráma napját. Aki szakrális színházról, szertartásjátékról beszél, legjobban teszi, ha eme harmincéves, vidéki előadást választja viszonyítási pontként. Ruszt örök Évája, Fekete Gizi ma sem lép színpadra anélkül, hogy mestere képe ott ne állna biztatásul öltözőasztalán. „Csodálatos színésznő” – vallotta meg róla őrzött személyes emlékeit nem is olyan rég a magyar kritikusok atyamestere, a pótolhatatlan Koltai Tamás, amikor a Fekete Gizi Öreg hölgyéről írott beszámolómra válaszolt.

Száztíz éve született Kozmutza Flóra – A XX. század elismert költője, írója és közszereplője volt Illyés Gyula. Feleségéről, Flóráról azonban kevesebbet beszélnek, legtöbbször József Attila egykori szerelmeként, múzsájaként szokták emlegetni. Ő gépelte férje kéziratait, tartotta a kapcsolatot szerkesztőkkel, kiadókkal, mindeközben családjuk szoros barátságot ápolt ismert emberekkel, írókkal, költőkkel és más közéleti emberekkel. Az Országos Széchényi Könyvtár Mert szemben ülsz velem… címmel remek kiállítást rendezett Kozmutza Flóra ennél sokkal gazdagabb életéről és a gyógypedagógia területén végzett jelentős tevékenységéről, bemutatva rengeteg eddig még nem publikált dokumentumot, kéziratot a könyvtár és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola anyagából, illetve a család hagyatékából.

A sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakjának, Stanisław Lemnek 1961-ben kiadott Solaris című regényét Andrej Tarkovszkij – 1972-ben – és Steven Soderbergh – 2002-ben – is megfilmesítette. A három mű számtalan ponton érintkezik, és persze sok mindenben el is tér egymástól.

Az Új Ember munkatársai közül – Fekete István mellett – Pilinszky János az, aki a magyar irodalmi kánon elválaszthatatlan részévé vált. Verseivel magam is egy tankönyvben találkoztam először. Az is igaz, hogy akkoriban egyedül a Francia fogolyt értettem. Később valami megmagyarázhatatlan vonzást tapasztaltam, aminek egyik oka kétségkívül verseinek talányossága volt. Ezután hallottam Kuklay Antal értelmezéseit, aki különös érzékkel közelített a versekhez. A költői képek felfedésével vezette közelebb hallgatóit Pilinszky világához. Az ő hatására kezdtem el módszeresebben olvasni interjúit, egyéb írásait. Nem tudtam szabadulni tőle. Azt kezdtem kutatni, mi az, ami miatt ennyire erős a hatása. Végül rátaláltam a megfelelő szóra: intenzitás. Pilinszky írásai intenzívek, áthatóak. Verseinek redukált nyelvével többet mond, mint jó néhány filozófiai esszé.

Balmazújváros határában, Vókonya-pusztán, az országosan ismert biogazda, Rózsa Péter birtokán több százan gyűltek egybe augusztus 29-én, hogy templomot avassanak, amolyan pusztaszentélyt, ősi kultúránkat idézőt. Makoldi Sándor festőművész, néprajzkutató tervei alapján és irányításával, száznál is több ember áldozatos munkájával, mint­egy öt év alatt épült fel a „fénytemplom” – ahogyan Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke nevezte a szépséges szent hajlékot.

Különleges élményben lehetett részük azoknak, akik szeptember 19-én zsúfolásig megtöltötték az esztergomi Szent Adalbert Központ dísztermét, ahol először mutatták be A Káldi-Biblia kéziratos töredékei című kötetet, amely a Pytheas Könyvmanufaktúra gondozásában, hasonmás kiadásban jelent meg.