A magyar költészetben számtalan vers jelent meg a karácsonyról, költőinket mindig erősen foglalkoztatta a szeretet-Isten, Jézus Krisztus születése. A karácsony és az irodalom kapcsolatáról Jelenits István piarista szerzetessel, teológus tanárral beszélgettünk.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) szíriai, iraki missziójába is besegít, magyar oldalról részt vesz Ostia egykori fórumának kutatásában, de legfőbb projektje a Tolna megyei Gölösi-dűlőben található késő római település, Iovia kutatása. Bertók Gábor az ezredforduló óta foglalkozik ezzel az először 1890-ben regisztrált, aztán csaknem teljesen elfeledett „zöldmezős” lelőhellyel. Három éve immár a Pázmány régészeti tanszéke egyetemi adjunktusaként és a térinformatikai kutatólabor vezetőjeként viszi a hallgatókat e szépreményű tanásatásra.
Góliát méretű öregember üldögél a kemence mellett apró figurákkal telezsúfolt környezetben. Kabátja egy vén gerendán lóg a feje fölött, előtte egy széken drapéria és egy kupa bor, kancsóval. Nők és férfiak tesznek-vesznek ezen a különös hangulatú rézkarcon, meseszerű környezetben. Talán nem véletlenül Mesemondó az alkotás címe.
Számtalanszor jártunk már, hol kirándulókként, hol – mint most is – tudományos konferenciák előadóiként az egykori Sáros megye ékszerdoboz szépségű városában, Eperjesen.
Az iszlám hagyománya Isten kilencvenkilenc nevét tartja számon. Ezek közül jó néhány szerepel az Ószövetségben is. Köztük olyanok vannak, mint az „irgalmas”, „könyörületes”, „hosszantűrő”, „béke”.
