Közelkép

Az Olvasó írja

Kishartyánban, a hegyek által ölelt – és természeti szépségekben is gazdag – kis nógrádi faluban születtem, ott is nőttem fel. A családom és a falu lakosai hívő katolikusok voltak. Magam is vallásos nevelésben részesültem. Emlékszem vallási ünnepeinkre. Szépségüket, emelkedettségüket az évtizedek sem koptatták el. A társadalom értékítélete azóta megváltozott. A hagyományok, a szokások feledése indokolja írásomat. Az egyházi ünnepek közül a harmadik legnagyobb a pünkösd. Erről az ünnepkörről szól a mai történetem.

Könyvespolcra

„Olyan volt számomra a Bibliám, mint a szerelmes levelek gyűjteménye, közös titkunk az Úrral. Senki nem mondta, hogy tanuljak meg belőle verseket. De ahogy szóltak hozzám, emlékezni akartam a szavakra. A különleges részeket megjelöltem, gyakran dátumot is írva melléjük. Aztán kértem Istent, hogy segítsen nekem aznap az iskolában.”

Gyermeki sorok. Tán magunk is próbálkoztunk azzal hajdan, hogy némi mennyei segítséggel hátha elkerülhetünk például egy alkalmatlan időben ránk leselkedő órai felelést. Csakhogy itt nem efféléről van szó, hanem egy olyan kislány Istenre találásáról, akit mindenki elutasított. Még serdülőkorában „megesett” anyja, a láthatárról csakhamar eltűnő apja s azok is, akik ilyen-olyan indítékkal, nevelőszülőként hosszabb vagy rövidebb ideig otthonukba fogadták.

Vannak szobrok, mint az ókor hét csodája egyikének tartott Kolosszus, amelyekből egy darabka sem maradt fenn. Akadnak, amelyek emlékét a környezetük őrizte meg, mint a római Colosseum a hajdani óriási méretű szomszéd alkotásét. Szintén Rómában egy szobor, a császár szobra előtt izzó parázsba kellett volna belemorzsolni pár szem tömjént, ezzel elismerni istenségét, és hittagadóvá válni.

Barna Gábor néprajztudóssal beszélgettünk

Zarándoklatkonferenciát tartottak május 22-én a Sapientia főiskolán. Időszerű téma, változó világunkból sem hiányzik a spiritualitás igénye, a nyugtalanság, amely az ember szabadságából fakad, és a Végtelenre irányul. A konferencián feltűnést keltett Don José Brosel Gavilá spanyol szerzetes, a Menekültek és Útonlévők Lelkipásztori Ellátásának Pápai Tanácsa vezetőjének előadása. A népi vallásosság értékeit hangsúlyozta. Nálunk ezt az értékrendet kétellyel fogadja a papság – mondta felszólalásában Barna Gábor néprajztudós professzor, és megjegyezte: a népi vallásosságot nem tanítják a hittudományi főiskolákon, pedig az nem csupán értékei miatt lenne fontos, hanem pasztorális szempontból is.

A konferencia után beszélgettünk Barna Gáborral, aki A megújuló búcsújárás és a mai zarándoklatok címmel tartott előadást. Ennek témájához kapcsolódva válaszolt a kérdéseinkre.

Vatikáni bejelentés szerint Simon Peresz izraeli és Mahmúd Abbász palesztin elnök Ferenc pápa meghívásának eleget téve június 8-án imatalálkozón vesznek részt a Vatikánban. (KAP)

(Jegyzetünk az imatalálkozóról az „Imára szólított” című cikkünkben olvasható.)

Máltai segítség – az élet újraszervezése

Közös segítségnyújtásra hívta a nagyvárosok, a megyeszékhelyek és a járásközpontok önkormányzatait a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely az árvíz sújtotta Szerbiában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában egyaránt támogatást nyújt a bajbajutottaknak. A három ország károsultjainak megsegítéséhez bárki hozzájárulhat a 1350-es adományvonal hívásával. Május közepén évszázadok óta nem látott árvíz pusztított három nyugat-balkáni országban, a Száva folyó áradása Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban egyaránt. A víz több ezer kilométernyi közutat tett tönkre, valamint jelentősen károsította a vasúti töltéseket is. Az áradások és a földcsuszamlások gazdaságokat és lakóházakat tettek a földdel egyenlővé, több százezer ember kényszerült lakhelye elhagyására, tízezreket kellett kimenteni a víz fogságából. A délszláv háború pusztításához hasonlítják a mostani áradás erejét Boszniában, ahol még az űrből készített felvételeken is jól kivehető volt az áradás.

Erkölcstani mozaikok

Lélegzetvisszafojtva kísérhetjük figyelemmel, ahogyan Krisztus tevékenysége nyomán minden felszabadul. Az evangéliumokat (különösen a Márk-evangélium elejét) olvasva látjuk, hogyan válik semmivé a bűn és a halál rabsága. Ahogyan Jézus halad előre útján, folyamatosan tisztul körülötte a világ: felszabadít a betegség, a bűn, a kirekesztettség, a halál alól. Az olvasót is magával ragadja e korlátozhatatlan szabadság, és a Krisztus páratlan tekintélye feletti öröm. Ez a Krisztus oldalán megtapasztalt szabadság a valódi szabadság.

Jubilál a Magyar Katolikus Rádió

Örömhír mindenkinek! – A ma már jól ismert szignál 2004 pünkösdjén szólalt meg először. Az azóta eltelt tíz év hozott megpróbáltatásokat, ünnepeket és munkás hétköznapokat. Hozott egyre növekvő hallgatótábort és kiváló munkatársakat, műsorkészítőket, műszakiakat és üzemeltetőket egyaránt. És a rádió sugározta, megerősítette valamennyiünk közös élményét, hogy élni, az Örömhír tudatában élni jó, érdemes és lehetséges!

A Magyar Katolikus Rádió (MKR) napi huszonnégy órás műsorfolyama szigorúan szerkesztett, palettáján a jelenleg elképzelhető valamennyi rádiós műsortípus megtalálható. Munkatársai hivatásos médiaszakemberek. Korábban középhullámon sugárzott adása az ország területének nyolcvan százalékán elérhető volt. Jelenleg tizenhét jó minőségű FM-, azaz ultrarövid-hullámú frekvencián sugároz, ezzel eléri a Dunántúl nyolcvan százalékát, az ország középső területeinek jelentős részét, természetesen Budapestet és régióját, valamint Kelet-Magyarországon Debrecent és térségét. Műsora folyamatosan megtalálható az interneten, s az elhangzástól számított fél éven belül valamennyi műsor visszahallgatható (www. katolikusradio.hu). Az MKR közönségének tekint minden magyarul értő embert. Nagy szakértelemmel szerkesztett műsorai révén alapos és a mindennapi élethez elegendő ismeret szerezhető közéletről, politikáról, művészetről, gazdaságról, kultúráról, tudományról, a család, az ifjúság, az oktatás és az egészségügy témáiról, a magyar nyelvről és irodalomról csakúgy, mint a liturgiáról, az egyház eseményeiről és tanításáról.