Krisztus után – szabadon…

A kislány, Dorie nem volt szép. Ezt el is könyvelte a felé tátongó szeretetlenség okaként, de egyebet nem talált, miért nem kell ő senkinek, miért büntetik veréssel, ételmegvonással – szinte mindenért. Mintha Dickens-regények rettenetes sorsú hőseiről olvasnánk. Csakhogy itt a XX. század Amerikájának valóságába nyerünk bepillantást, ahol a Dorienak jutott pokoli kilátástalanság burkán az árvaházba látogató egyetemista fiatalok hívő szava nyit végre rést: „Gyerekek, ha semmire nem fogtok emlékezni abból, amit most hallottatok, egy dolgot soha ne felejtsetek el: Isten szeret titeket.”

Innentől „kettős életet” él a kitaszított gyermek: a fizikai és lelki bántalmazások, a rengeteg zokogás hátterében legbenső valóját táplálja, őrzi meg hite s az erő, melyet Istentől kap. Majd oszladozni kezd az iszonyat, békés otthonra lel, s idővel a megbecsülés is osztályrészül jut neki.


Aztán elkísérhetjük korán kezdődött nagykorúvá válásának további útján: hátat fordít az áhított képzőművészetnek, mert megérzi a hívást, mely a misszió felé hajtja. Megismerkedik későbbi férjével, akivel aztán az első közt hirdetik Krisztust az új-guineai dani törzs körében. De ez sem a végső állomás a fiatalasszony életében. A megpróbáltatások továbbra sem kímélik, s nem adatik meg neki a békesség eredeti családjával: anyját csak elvesztett ifjúságára emlékezteti, húga és apja pedig hallani sem akarnak a számára legfontosabbat jelentő hitről. A régi világ bezárul, Isten ajtaja áll nyitva előtte, és ő belép rajta. A sebzett gyógyító követeként. Krisztus után – szabadon…

Egy összejövetelen, miután elmesélte történetét, így szólt hozzá egy gyermekpszichológus: „Dorie, nem létezik elfogadható magyarázat arra, hogy miért nem vagy érzelmileg halott. – Tartott egy kis szünetet, aztán így folytatta: – Kivéve Isten kegyelmét.”

Doris Van Stone története reményt nyújthat azoknak, akik hozzá hasonló vagy még szörnyűbb kínokat éltek meg gyermekként, iszonyú sebeket szerezve. Ezért jelentette meg magyar nyelven – a Harmat Kiadóval közösen – a Nyitott Szív, amely helyreállító programját már Magyarországon is meghonosította. Önismeret, elfogadás, bátorítás, megújult kapcsolatok Istennel és az emberekkel: e kulcsszavak jellemzik tizenkét hetes kiscsoportos programjukat, melynek továbbterjedése érdekében 2011 óta csoportvezetői képzést is tartanak már (bővebben: Áldozatból – sebzett gyógyító; Új Ember, 2011. november 13.;

honlap: www.nyitottsziv.hu; e-mail: info@nyitottsziv.hu; tel.: 06- 20/955-0710).

(Doris Van Stone – Erwin W. Lutzer: Dorie – A lány, akit senki sem szeretett, Harmat Kiadó–Nyitott Szív, Budapest, 2014)