Közelkép

Pannonhalmán látogatóközpont nyílt az egykori bencés majorban

A visszatérés öröme. Mi hívja, mi vonzza az embert újra és újra? A táj szépsége, a látvány? A bájosan hullámzó dombhátak, a hegytetőn emelkedő monostor látványa? Mindez a szépség élményét adja, de önmagában még aligha nyújt magyarázatot. A visszatérésben ugyanis felismerhető a vonzódás. De miféle vonzás, miféle vonzódás ez? A hely szelleme, amelynek nyomán a hely szerelmesévé válik valaki. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát egy alkalommal így magyarázta Szent Márton hegyét az odaérkező látogatóknak: a monostor kommunikációs központ, adótorony, az Isten és az ember, az ember és az ember közti igazi, valóságos – tehát emberi – kommunikáció helyszíne. Ennek az adótoronynak a sugárzását érzem, bármerre lépek is a gimnazista diákok által oly kedvesen „szent kupacnak” nevezett tájon. A főapát fogad minket, a maga derűs személyiségével tárja szét karját, s vezet be az Apátsági Major Látogatóközpontba. Lent járunk a településen, a néhány éve még szürke, romos épület, két hosszú szárnnyal a városka központjában szomorúan tanúskodott a diktatúra évtizedeinek rombolásáról. Mára – teljes egészében európai uniós támogatással, 1,6 milliárd forintból – újjászületett, ízlésesen, visszafogottan, híven régi önmagához. Előtte és a kettős udvarral ellátott belső részen már a tereprendezés folyik – néhány nap, és megnyílik a Pannonhalmi Apátsági Major Látogatóközpont, ahogyan a hivatalos elnevezés mondja.

Könyvespolcra

Urbi et Gorbi című könyvében Joachim Jauer német tudósító a keresztényeknek az 1989–90-es történelmi fordulatban játszott úttörő szerepét foglalja össze. A cím II. János Pál pápára és Mihail Gorbacsovra, a Szovjetunió akkori elnökére utal. A szerző nem elégszik meg azzal, hogy felidézi a pápának a lengyelországi események alakulásában játszott vitathatatlan szerepét, és értelmezését adja az ellene elkövetett merényletnek, de fejezeteket szentel a kelet-németországi evangélikusok és a Gorbacsov-féle „glasznoszty és peresztrojka” bemutatásának, a prágai, sőt a bulgáriai eseményeknek is.

Örömből, játékszeretetből

Nem sok olyan kiülős éttermet, kávézót, szórakozóhelyet lehet találni Budapest belvárosában, ahol így, a foci-vb idején ne lenne kivetítő. Ahogyan kevesen vannak azok a férfiak is, akik ne ülnének ott a kivetítők előtt, vagy otthon, a tévé előtt. Egészen érdekes képet fest most a főváros, sőt az ország, meg persze a világ, és hát a férfilélek is. De talán még a női is.

Teremtésvédelem

Az 1960-as évek elején a környezeti problémákat nagyrészt helyi szennyezési problémáknak tekintették. Mára a figyelem a nagy természeti rendszerekre, az éghajlatra, a globális ökológiai rendszerekre gyakorolt hatásra, valamint a fejlődésre magára tolódott át. A legutóbbi alkalommal a nemzetközi szervezetek szerepéről írtunk. De vajon mi lehet az államok felelőssége a teremtésvédelem terén? Úgy gondolom, hogy nagyon is sok: az önrendelkezésből adódóan, valamint saját érdekeik mentén egyre több. A gazdaság szerkezete, teljesítőképessége és a környezet, természeti erőforrásaink állapota között általában szoros a kapcsolat. A gazdaság állapotát jelzi az is, hogy mennyire hatékony az anyag- és energiafelhasználás. A hatékonyság mértékének növekedése arányos a környezet terhelésének csökkenésével, s ebben a vonatkozásban megkerülhetetlen az állam szerepe a gazdasági növekedésnek a szennyezés növekedésétől való szétválasztásban.

Könyvespolcra

Szinte mindenki hallott már a „középső gyerek szindrómáról”. Ha három gyerek van a családban, akkor a második olyan viselkedési jegyeket mutat majd, melyeket a másik kettőnél egyáltalán nem találunk meg. A szendvicsgyerek nem élvezi sem a legnagyobb, sem a legkisebb testvér előnyeit. Nálunk a családban a középsőnek született fiam hol a nagyok, hol a kicsik közé tartozik, attól függően, hogy milyen helyzetben kell besorolni őket. De vajon számít-e az is, hogy valaki elsőnek vagy esetleg utolsónak született a testvérek közül? Az amerikai pszichológus, Kevin Leman szerint igen. A Harmat Kiadónál megjelent Születési sor(s)rend című könyvéből a részletekkel is megismerkedhetünk.

Roska Tamás professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának június 17-én elhunyt alapító dékánja lelkiüdvéért július 12-én, szombaton 10.30 órakor mutatnak be szentmisét a Szent István-bazilikában. Búcsúztatása ugyanezen a napon, 13 órakor lesz a Fiumei úti sírkert (1086 Budapest, Fiumei út 16.) ravatalozójában.  

Határtalanul

A csíksomlyói búcsún való részvétel jelentette a csúcspontját annak az erdélyi kirándulásnak, amelyre a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda hetedik osztályos diákjai a Határtalanul program keretében jutottak el június első napjaiban.

Magányosan sétálok a kisalföldi megyeszékhely egyik hídján. Nyári szellő, madárcsicsergés, idilli környezet vesz körül. Mellettem kerékpárok suhannak, a Szigetköz felől érkeznek, túrafelszereléssel. Mind úgynevezett tandem, vagyis kétüléses kétkerekű. Három-négy ilyen páros húz el mellettem, mire a harmonikusnak ható összképben észreveszem a szokatlan részletet.