Egy jól működő álom

Körtvélyessy Mónika háziorvos a Sant’Egidio közösség AIDS elleni küzdelméről Afrikában

Afrikáról ellentmondásos kép él bennünk. Egyrészt csodáljuk egzotikus, gazdag kultúráját, természeti kincseit, élővilágát, és olvasmányaink alapján romantikus álmokat szőttünk az ottani élet szépségeiről. Ugyanakkor mindannyian tudunk a polgárháborúkról, a szegénységről, a súlyos betegségekről, amelyek e földrész egyes részein sújtják az embereket. A Sant’Egidio közösség 2002-ben elindította a DREAM-programot, hogy segítséget nyújtson Afrikában az AIDS-beteg embereknek. Körtvélyessy Mónika háziorvos év elején immár harmadszor utazott Malawiba, hogy önkéntesként részt vegyen a programban.

Hogyan alakult ki a Sant’Egidio közösség kapcsolata Afrikával?

– Római közösségünk esti imádságára egyszer eljött egy mozambiki püspök, aki az országában tíz éve tartó, közel egymillió áldozatot követelő polgárháború miatt kérte, hogy imádsággal segítsük hazáját a béke megtalálásában. A Sant’Egidio komolyan vette ezt a kérést: több mint két éven át minden este imádkoztunk Mozambik békéjéért. De konkrétabb lépéseket is tettek római barátaink: találkoztak Mozambikban a helyi egyházi képviselőkkel, kormánytagokkal, gerillavezetőkkel, és „semleges terepen”, Rómában, a közösség székhelyén béketárgyalásokat kezdeményeztek a felek között. Több mint két évig tartott a tárgyalássorozat, amelyet a közösség napi imádsága kísért, és amelynek eredményeként 1992. október 4-én, Szent Ferenc napján aláírták a béke megállapodást. Mozambikban a béke neve egyet jelent a Sant’Egidióval. Azóta nagyon sok közösségünk született ott, majd később más afrikai országokban is. Jelenleg a közösség tagjainak több mint a fele afrikai. Tíz évvel később azt láttuk, hogy a háború után egy új ellenség, egy rejtélyes betegség kezdte tizedelni Mozambik népét. Ekkor kezdődött az AIDS elleni küzdelmünk Afrikában.

Örökség a magas dombon

Látogatás a pákozdi Lics Pincészetben – „Szőlei magas dombon vannak, amelynek többi részét nyulakban gazdag cserjés borítja. A falutól délre elég nagy tó terül el. Erdeje nincsen, szántóföldje eléggé bőven termő és könnyen művelhető. A falu a komáromi jezsuiták birtoka.” Bél Mátyás jellemezte így Pákozdot, vagy ahogyan akkoriban, a XVIII. században is nevezték: Szőlős Pákozdot. Ebben az időszakban épültek a Velencei-hegység oldalában a legjelentősebb pincék, többek között a jezsuitáké is, akik a területet a veszprémi érsektől kapták. Jövedelmező vidék volt ez, ahol még a rómaiaknál is messzebbre nyúlik a szőlőművelés története: már arról is vannak írásos emlékek, hogy az itt élő kelták bort készítettek.

A fogadalom szabaddá tesz

Beszélgetés Horváth Évával, a Ferences Világi Rend magyarországi közösségének miniszterével

„Másoknak örömet és reménységet adjanak” – a regula 19. pontja a Ferences Világi Rend (FVR) júliusi káptalanjának mottója. Amikor az idei jelmondatot kerestük, arra gondoltunk, magunk is sokszor beleesünk abba a hibába, hogy az eseményeknek csak a szürke oldalát látjuk – magyarázza Horváth Éva, a közösség vezetője, nyugalmazott zalaegerszegi főorvos asszony. Ferenc pápa több alkalommal is beszélt a derűs keresztényekről, akik az evangélium örömhírének birtokában élnek. A Ferences Világi Rendről sokan talán még nem is hallottak, pedig szerte az országban több mint négyszázötven tagot számlálnak. A rend augusztus 23-án figyelemre méltó eseményre hív Mátraverebély-Szentkútra: a Ferences Világi Rend patrónusa – Árpád-házi Szent Erzsébet mellett – Szent IX. Lajos, aki 1214. április 25-én született. A nyolcszázadik évforduló alkalmából a nemzetközi tanács Szent Lajos-évet hirdetett azzal a céllal, hogy minél többen ismerjék meg a szent életű király tevékenységét és korát. A hamis történelemszemlélet miatt számos téves képzet kötődik alakjához. Prokopp Mária művészettörténész professzor asszony és Fülöp Éva, a Komárom-Esztergom megyei múzeumok korábbi igazgatója ezek tisztázására tesz kísérletet előadásában. A szentmisét Majnek Antal munkácsi püspök mutatja be.

Az Olvasó írja

Az Örmény Katolikus Lelkészség története – helyesen

Az Új Ember június 29-i számának 4. oldalán jelent meg egy képes beszámoló Bíborosi vizitáció az Örmény Katolikus Lelkészségen címmel. Ebben olvashatjuk a következő téves mondatot: „1922-ben a Gellért-hegy aljában található Orlay utcában alapították meg a lelkészséget” – amelynek címe az írás végén zárójelben található: 1117 Budapest, Orlay utca 6. A kijelentés nem felel meg a valóságnak, mivel ebben az időben az Orlay utca 6. szám alatti lakóépület Timon Ákos tulajdona volt, aki haláláig ott is lakott. Ezt a tényt az épület falán, a bejárat mellett elhelyezett nagyméretű emléktábla felirata is hirdeti a következők szerint: „Ebben a házban élt és munkálkodott 1914–1925 között Timon Ákos (1850–1925), a magyar alkotmány- és jogtörténet egyetemi tanára, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora, a Szent Korona elméletének elemzője. Állította a XI. kerületi Önkormányzat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000.” Az emléktábla létesítésével egy időben jelent meg Timon Ákos A Szent Korona elmélete című könyve, Habsburg Ottó előszavával. Az emléktábla avatásán részt vett Timon Ákos unokája, a Nizzában élő, akkor nyolcvannégy (jelenleg kilencvenhét) éves Lapray Gézáné Maday Judith is, aki a kötet kiadását szorgalmazta és támogatta.

Szeretetfutball

Hívő és jólelkű focisták mindenütt

„Obrigado, Senhor!” – szinte mindennap olvasható ez a mondat Neymar de Silva Santos Junior, a brazil szuperhős Facebook-oldalán. Azt jelenti: „Köszönöm, Uram!” Számos focista a világbajnokság idején is tanúságot tesz hitéről és emberségéről, a pályán és persze azon túl egyaránt.

Például Neymart, aki súlyos sérülést szenvedett a Kolumbia elleni negyeddöntőben, gyakran láthattuk a gólörömben az ég felé mutatni, és a „brazil Messinek” is nevezett fiú egyszer azt mondta, hálás Istennek, amiért megvalósulhatott az álma: focista lett. Így fogalmazott: „El sem tudom mondani, mennyire boldog vagyok.” Az emlékezetes Olaszország–Uruguaymeccsen pedig, amikor a hajrában az uruguayi Luis Suárez beleharapott az olasz Giorgo Chiellini vállába, Edison Cavani uruguayi labdarúgó a csata végén, miközben csapattársai ünnepeltek, az olaszokhoz ment, hogy mondjon pár vigasztaló szót a vb-ből kiesett ellenfeleknek.

A tudósok szemével

Teremtésvédelem

Mi, emberek, tudjuk, hogy földi létünk csupán átmeneti, ezért lelkiismereti kérdés, mit hagyunk magunk után. Mi elmegyünk, de utódaink és a Föld marad. A tudomány és a vallások képviselői egyaránt figyelmeztetnek erre. Az ember és a természet romló viszonya ma már egyre nyilvánvalóbb. Rachel Louise Carson ökológus már 1962-ben jelezte Néma tavasz című könyvében, hogy a technológia jóval gyorsabban fejlődik, mint az emberiség felelősségérzete. Ezt követően Aurelio Peccei közgazdász 1968-ban létrehozta a Római Klubot, amely 1972-ben megjelentette A növekedés határai című korszakalkotó tanulmányt. Az átfogó felelősség elvét Hans Jonas fejtette ki 1979-ben. Alapgondolata: „Cselekedj úgy, hogy cselekvésed hatásai mindenkor legyenek összeegyeztethetők a Földön az emberi élet fennmaradásával.” Szent II. János Pál 1990-ben ezt írta: „A modern társadalom nem lesz képes megoldást találni az ökológiai válságra, hacsak komolyan át nem gondolja egész életformáját. Az ökológiai válság morális kérdés!”

Bözödújfalu

Leomlott a templom

Tervezték a bözödújfalusi római katolikus templom falainak megerősítését, néhány hete el is készült a statikai felmérés, ám a több mint negyedszázada vízben álló épületmaradvány már nem bírta tovább, és június 30-án összeomlott. Csibi Attila, a szomszédos Erdőszentgyörgy polgármestere szerint az elmúlt húsz évben többet kellett volna foglalkozni az erdélyi Maros megyében állt templommal. „Nem tudom megmondani, hogy most mi lesz, mit tehetünk, csak azt tudom, hogy nagyon-nagyon elszomorít az, ami történt” – mondta a maszol.ro-nak.

Korrekten

Nezvál Máté kávészakértő „az élet értelméről”

Egy szem kávéban ott az egész univerzum: az ősrobbanás energiája, a nap fénye, a természet csodája – vallja Nezvál Máté, a 42 megálmodója. A keresztény üzletembereket bemutató sorozatunk e heti riportalanya szerint a kávébizniszben nem lehet másként, csak kompromisszumok nélkül és etikusan. Aki esetleg még nem találta volna ki, Máté hivatása barista. Ha tömören szeretnénk megfogalmazni, mivel foglalkozik, azt mondhatnánk: kávét készít, de persze ennél azért összetettebb a dolog. Budapesten, a Cirkuszban találkozunk, és mi mást, 42-t iszunk.

„Na, milyen?” – kérdezi. „Finom, nincs benne cukor, mégsem keserű” – válaszolom. „Régen utáltam a kávét – mondja –, meg kellett tanulnom szeretni, de aztán megtapasztaltam, hogy nem feltétlenül kell keserűnek lennie.” A legtöbben sötét pörkölésű kávéhoz szoktunk, Máté kávéja viszont világos pörkölésű, és édesebb, savasabb jellege van. Alkotója szerint a 42 nem más, mint az elmúlt évek tapasztalatainak szintézise, a folyamatos tanulás eredménye. Máté tizenkét évesen, sörösrekeszeken állva készítette el élete első eszpresszóját, most pedig már ott tart, hogy saját kávéja van. Nemrég az egyik legjobb kávégépgyártó cég tizennyolc pörkölőt választott ki a világból, hogy Riminiben, a World of Coffee kiállításon bemutassák a kávéjukat. Máté volt az egyikük.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.