A Mindszenty-per ötödrendű vádlottjának, Nagy Miklós (1894-1973) pápai kamarásnak, az Actio Catholica titkárának védője volt Schirilla György ügyvéd. Védencének, az ávósoktól sokat szenvedett pap költőnek máig nagy tisztelője.
Ha azt mondom, Avas, sokaknak Miskolc, az ottani református templom és kilátó jut eszébe. Akik járatosak a földrajzban és a néprajzban, azok az egykor Szabolcs megyei (azóta a határon túlra került) Avas-hegységre is gondolhatnak. De talán senkinek sem jut eszébe a Szigliget határában lévő középkori templomrom, amelynek képe itt látható. E rom a falu szélétől mintegy hatszáz méterre található, a Balaton közelében. 1958-59-ben az Országos Műemléki Felügyelőség tárta fel a templomot, a falakat konzerválta, a tornyot eredeti állapotának megfelelően helyreállította – írja Kozák Károly egy Szigligetről szóló könyvben.
Némi nosztalgiával olvastam a kiváló italianista professzor, Madarász Imre A legfényesebb századforduló címmel egybegyűjtött, a XVIII. és XIX. század kiváló olasz íróiról szóló tanulmányait. Voltaképp egész évszázadot ölelnek fel írásai: ráadásul olyan korszakot, amelyet méltán nevez a szakirodalommal egyetértésben a „legfényesebbnek”, hiszen nemcsak az olasz irodalomban jelentkező üstökösök fénye késztet csodálatra: velük egy időben a franciáknál, németeknél, angoloknál, oroszoknál, lengyeleknél és nálunk, magyaroknál is kiválóbbnál kiválóbb írók, filozófusok, képzőművészek és zenészek működtek, legtöbbjüket ma már klasszikusként becsüljük.
A konferenciát bevezető előadásban választ kaptunk a címben feltett kérdésre Erdő Péter bíborostól, aki így fogalmazott: nincs az életnek olyan területe, amely kivonhatná magát az erkölcsi normák alól. A gazdaságra vonatkoztatva Vilfredo Pareto (1848-1923) olasz közgazdász már sok évtizeddel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy az erkölcstelenül működő gazdaság nem lehet sikeres, nem működhet jól.
Kaposváron lép újra színpadra Törőcsik Mari – „Ugye meglepődött, milyen kalácsképem lett? Ötvenhárom kiló vagyok; meghizlaltak az intenzíven. Én, aki eddig nem is szerettem a csokoládét, ott táblaszámra faltam.” Törőcsik Mari fogad így a kaposvári Csiky Gergely Színház öltözőjében. A Kossuth-díjas színésznő betegsége után a Schwajda György vezette teátrumban lép először színpadra. Marguerite Duras, a háború utáni francia irodalom jelentős alakjának Naphosszat a fákon című színművében játssza a főszerepet. A darabot Anatolij Vasziljev rendezi, s már javában folynak a próbák. Amikor művésznőnek szólítom a Nemzet Színészét, bal kezével nagyot csap a térdére, s azt mondja: hívjon csak Marinak. Jobbjával – ami még nehezen mozdul – a szövegkönyvet szorongatja. Hiába kérlelte Vasziljevet, hadd hozza csak az aktuális oldalakat a próbákra, a „keményszívű” rendező nem engedte. Törőcsik Mari a cigarettától végleg elbúcsúzott, ám a kávétól nem tiltották el orvosai, akik maguk is állítják: gyógyulása valódi csoda.
Kezdődik a Szakrális Művészetek Hete – A Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódóan, szeptember 19. és 27. között immár harmadik alkalommal rendezik meg a Szakrális Művészetek Hete országos programsorozatot, melynek során a fővárosban, valamint huszonegy vidéki városban és több határon túli helyszínen mintegy százhúsz program várja az érdeklődőket.
Húszéves a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége – Jövőnk: a kisemberek koalíciója címmel rendezett konferenciát Esztergomban szeptember első hétvégéjén a huszadik születésnapját ünneplő Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ). Két helyszínen, a Szent Adalbert Központban és a Vár Múzeumban voltak előadások és pódiumbeszélgetések, melyekre a nyolcvannégy helyi szervezet képviselőit, egyházi vezetőket és a KÉSZ barátait hívta Osztie Zoltán elnök, hogy számvetést tartsanak az elmúlt évek munkájáról, és felvázolják a jövő feladatait.
Az „éneklő egyház” zarándokútja – A csomagokhoz tegyetek be negyven darab Éneklő Egyházat is! – hangzott el kórusvezetőnk, Tünde szájából a figyelmeztetés, mikor a felső-krisztinavárosi templom énekkarának tagjai elindultak szepességi zarándokútjukra.