Nem azokra a követekre gondolok, akik egy-egy országban köztársaságunk képviseletében rendszerint politikai feladatokat látnak el, és szükség esetén bajba jutott honfitársaink segítségére vannak. Inkább azokra, akik akár évtizedek óta élnek valamelyik európai vagy tengerentúli államban, annak teljes jogú állampolgárai – és óva őrzik és terjesztik a magyar kultúrát.
Százhuszonöt éve, 1885. február 17-én született Veronában, de gyermekkorától Németországban élt. 1910-ben szentelték pappá. A teológia, illetve a vallásfilozófia professzoraként működött. A liturgia szelleme című világhírű könyve 1918-ban jelent meg.
A cím is jelzi: emlékek birodalmába lépünk. A nyolcvanéves költő, aki korábbi köteteiben közvetlenségével és hadakozó kedvével teremtett és védelmezett fontos nemzeti értékeket és hagyományokat, megcsömörlött a világtól, új, de számára élő tartományban fogalmazza meg egyre bensőségesebb mondanivalóját.
Mi ösztönözné az embert a szavazásra? – Bizonyára sok politikus örülne, ha tudná a választ a kérdésre. A választások alkalmával nekem a rendszerváltás után is az az ellentmondást nem tűrő édesanya jutott eszembe, aki azt ígérte fiának, hogy a vásárban választhat magának egy szép kalapot.
Egy haiti fiatal kérését követve a taizéi közösség arra hív mindenkit, aki csak teheti, hogy tizenkét hónapon keresztül, minden hónap 12-én, egyedül vagy csoportosan imádkozzon Haiti népéért a január 12-i földrengés kapcsán.
Tizenkétmillióan, különböző országokban – A Magyar Tudományos Akadémia budavári dísztermében, a Szent Egyed közösség szervezésében került sor január 22-én arra a konferenciára, amelyet a magyarországi cigányok ellen az elmúlt két évben elkövetett gyilkosságsorozat miatti felháborodás, az áldozatok iránti részvét és a megoldáskeresés sürgetett.
A KÉSZ országos programsorozatáról – Kereszténység és magyarság elválaszthatatlanul összetartozik. Ennek a ténynek részletes bemutatására vállalkozik a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), amikor február 6-án elindítja több mint száz előadásból álló országos programsorozatát Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet címmel.
Ma a technikai vívmányok révén kezdjük azt hinni, hogy a szenvedés nem kell, hogy létezzen. S amikor azt látjuk, hogy mégis létezik, megborzongunk. Nem kellemes, de nagyon is fontos, hogy szembenézzünk az érzéseinkkel, a szenvedéssel kapcsolatos hiedelmeinkkel.