Közelkép

Százharmincmillió forint Haitinek – Több mint százharmincmillió forintnyi adománnyal járultak hozzá a hazai katolikus egyház hívei a Haitit januárban sújtó természeti katasztrófa áldozatainak megsegítéséhez. Az összeg túlnyomó részét a februári országos gyűjtés során adták össze templomainkban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hálásan köszöni a hívek nagylelkű adományait, amelyekkel – a családokat is sújtó gazdasági válság okozta nehéz helyzet ellenére – támogatták katasztrófát szenvedett embertársaikat.

Immár tíz esztendeje tart (kedd esténként) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirályi utcai épületében a legendásnak számító előadás-sorozat, amelyen Pál Ferenc, a budapesti Kövi Szűz Mária-templom plébánosa a katolikus hit legkülönfélébb vetületeit boncolgatja.

Egyházi iskolákban a holokauszt napján – A magyar Országgyűlés döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a magyarországi középiskolákban a holokauszt napjáról. A német megszállást követően 1944-ben ezen a napon állították fel Kárpátalján az első magyarországi gettót. Az alábbi körképben néhány katolikus iskola intézményvezetőjétől érdeklődtünk e nap pedagógiai programjáról.

A hazai „népi demokrácia” egyedülálló találmánya volt az „áthelyezett vasárnap”: ha úgy hozta a naptár, hogy egy munka-szüneti nap és a vasárnap közé jutott egy munkanap, akkor ez lett a pihenőnap, a vasárnap pedig munkanappá „nemesedett”. A termelőmunka folyamatosságára hivatkoztak, de valójában a vasárnap kultikus pihenőnap jellegét igyekeztek ezzel is elhomályosítani a köztudatban.

Magyar cigányok Rómában – A Vándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsa március 2-a és 4-e között a Vatikánban tartotta az európai püspöki konferenciák cigánypasztorációs felelőseinek találkozóját, melyen a hazai egyházat Székely János esztergom-budapesti segédpüspök és Dúl Géza, az MKPK cigánypasztorációs referense képviselte.

Keresztek az olasz tantermekben – A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság elfogadta az olasz fellebbezést a keresztek iskolai kitételével kapcsolatban. A döntés nagy visszhangot váltott ki Európa-szerte. Az ügyet az elkövetkező hónapokban fogják kivizsgálni. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke március 2-án közleményben adott hangot megelégedésének, amiért az Európai Bíróság Nagy Kamarája elfogadta az olasz kormány idén január 29- én kelt fellebbezését. A fellebbezés a keresztek olaszországi iskolai tantermekben való elhelyezésével kapcsolatos 2009. november 3-i ítéletre vonatkozott.

Tomka Miklós vallásszociológussal beszélgettünk – Jelentős megbeszélés színhelye volt a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Tomka Miklós vallásszociológus értekezéséről vitatkoztak, amely a vallás jelenkori változásairól szólt. Krízisben lenne a vallásosság? Vagy a vallási megújulások korát éljük? A vitára bocsátott tanulmány az elvallástalanodás tételének a bírálata. A három felkért opponens – Csepeli György, a neves szociálpszichológus, Gergely Jenő, a közismert (időközben elhunyt) egyháztörténész, és Kapitány-Fövény Gábor antropológus-szociológus – egyaránt nagyra értékelte a dolgozatot, és javasolta a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím odaítélését a vallásszociológusnak. Az MTA közel kétszáz éves történetében ez volt az első vallásszociológiai vitaülés. A értekezésre adott 92,5 százalékos „osztályzat” mind a szakmának, mind a szerzőnek, mind a tárgyalt témának szóló elismerés. Tomka Miklóssal beszélgettünk.

Régi emlékeket ébresztett bennem az Új Ember március 7-i számának egyik olvasói levele a Fatimai Szűzanya látogatásáról. A Gondviselés jóvoltából egyike lehettem azoknak, akik visszakísérték a vándorszobrot Fatimába.