A kultúra és a sport követei voltak

A szervezők ebből az alkalomból koncertre hívták a Rajkó zenekart. Agostino Marchetto érsek, a pápai tanács titkára a találkozó céljaként azt jelölte meg, hogy az egyház lehetősége szerint csökkentse a cigányokkal szembeni ellenséges hangulatot, védje jogaikat, őrizze emberi méltóságukat, ugyanakkor figyelmeztesse őket állampolgári kötelességeikre. A vatikáni konferencián részt vevő cigánypasztorációs felelősök lelkipásztori szempontok szerint vizsgálták a XXI. század eme égető problémáját és keresték megoldás lehetőségeit. A találkozó elején Antonio Maria Vegliò érsek, az illetékes pápai tanács elnöke megnyitó beszédében kifejtette: fontos, hogy a cigányok egyre inkább részt vegyenek az egyház életében. A cigányok történelmét Európába érkezésüktől fogva sajnálatos módon a visszautasítás és az üldöztetések jellemezték. Ennek erkölcsi mélypontját jelentette a náci népirtás és a Balkánon történt etnikai tisztogatás. Vegliò érsek hozzátette: ma is jelen vannak a „szociális bűnök” elterjedt formái, mint például a kirekesztés politikája. Ebben időnként – közvetve vagy közvetlenül – az egyház is vétkes. Az árnyak mellett azonban keresztények ragyogó példáit is felmutathatjuk, akik életükkel és tevékenységükkel hozzájárultak a megtéréshez és a kiengesztelődéshez, az egyháznak a cigányokkal szembeni magatartása megváltoztatásához. Agostino Marchetto érsek, a tanács titkára hangsúlyozta: az európai cigányok 12-14 milliós száma az egyháznak sajátos lelkipásztori feladatot ad. Mint mondta, legtöbb országban a helyi sajátosságokat figyelembe véve biztosítják a cigányok lelkipásztori ellátását. Arra is figyelmeztetett a főpap, hogy legtöbbjük nagy szegénységben, ivóvíz, lakás és egészségügyi ellátás nélkül él. Emellett sújtja őket a kirekesztés és az előítéletek sora. A találkozó idején, a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Marchetto érsek hangsúlyozta: a párbeszéd és az együttműködés az a két tartóoszlop, amelyre épülnie kell minden egyházon belüli és kívüli akciónak, amely a cigányság felemelését szolgálja. A konferenciát szervező pápai tanács felkérésére a Rajkó zenekar koncertet adott a Santa Maria in Trastevere-bazilikában. A közel egyórás hangversenyen elhangzott többek között az együttest alapító Farkas Gyula Cigányfantázia című szerzeménye, valamint egy-egy Bartók- és Liszt-mű, valamint Kodály Zoltán Kállai kettőse. A fellépésről hangfelvételt készített a Vatikáni Rádió, amely a világ több mint száz országába juttathatta el a zenekar és vele Magyarország hírét. A Szent Péter-bazilika altemplomában, a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában minden kedden reggel magyar nyelvű szentmisét mutatnak be. Ezen március 2-án részt vett a Rajkó zenekar mellett a Magyar Cigány Futball-válogatott is, amely azért érkezett Rómába, hogy a Svájci Gárda labdarugócsapatával barátságos mérkőzést vívjon. A szentmisén, melyet Németh László, a Pápai Magyar Intézet rektora mutatott be, megjelent Balassa János szentszéki nagykövetünk is. Székely János püspök kiemelte annak jelentőségét, hogy pár hónapon belül másodszor kapott meghívást a Szentszéktől a Vatikánba a Rajkó zenekar. Mint mondta, a pápai tanács által szervezett konferencia – mely az öt esztendővel ezelőtt kiadott, cigánypasztorációval foglalkozó dokumentum eredményeit is vizsgálni kívánja – azt a megtisztelő lehetőséget adta hazánknak, hogy a kultúra és a sport cigány származású, magyar képviselői is bemutatkozhatnak az Örök Városban. A találkozó megnyitója után Székely János vezette azt a kerekasztal-beszélgetést, mely a cigánypasztoráció és helyi egyházak kapcsolatát tárgyalta. A püspök kiemelte: minden országban más és más a helyzete a cigányságnak. Beszélt arról például, hogy a közel egymilliós lélekszámú spanyol cigány közösség közel fele különféle szekták felé fordult, mert nem érezte sajátjának a katolikus egyházat. Ezért is tartja fontosnak Székely János a magyar eredményeket, ahol a világon először a teljes Bibliát lefordították lovári nyelvre, és készül a cigány nyelvű, az ő hagyományos dallamvilágukra épülő miseszöveg is. Beszélt arról is, hogy az egyéni – papi, szerzetesi, hitoktatói – kezdeményezések és eredmények akkor lehetnek sikeresek, ha cigányok és nem cigányok közös evangelizációs csoportokban vesznek részt. A szerdai pápai audiencián a zenekar és a futballválogatott is részt vett. XVI. Benedek pápa és nyolcezer zarándok előtt csendült fel Rossini Tell Vilmos-nyitányának részlete a Rajkó zenekar előadásában, amit a közönség állva tapsolt meg. A pápa is megdicsérte a zenekart és annak vezetőjét, illetve a focicsapat menedzserét személyesen is köszöntötte. Délután a Magyar Cigány Futballválogatott barátságos mérkőzésen 22:3-ra győzött a Svájci Gárda focicsapata ellen Rómában. A kezdőrúgást Balassa János nagykövet és Székely János püspök végezte el. Flavio Bundi, a Svájci Gárda kapitánya a mérkőzés másnapján a Vatikáni Rádióban így nyilatkozott: „Nem tudom, hogy a tegnapi mérkőzés mennyire járult hozzá ahhoz, hogy eloszlassa a cigányokkal szembeni előítéleteket. Azt azonban bebizonyította, hogy a cigányok nem pusztán kéregető nép… A tegnapihoz hasonló találkozó hozzájárulhat ahhoz, hogy elgondolkozzunk: kik állnak a cigányokkal szembeni előítélet szítása és kihasználása mögött. A pályán nyilvánvalóvá vált, hogy egyformák vagyunk, nincs közöttünk különbség – csak a futballozni tudásban…” A futballmérkőzésen jelen volt a gárda parancsnokának magyar származású felesége, aki segített a tolmácsolásban is. Ő közvetítette azt a meghívást is, mellyel a magyarok Szombathelyre visszavágó mérkőzésre hívták a gárda csapatát.