Van még jó hírünk
A Kutatók éjszakája programsorozat keretében, szeptember 28-án, az ELTE BTK Múzeum körúti épületének Magyar Nyelvészeti Könyvtárában került sor – a 2011-ben, három kategóriában kiírt – Az év szakdolgozata pályázat eredményhirdetésére.
Könyvespolcra
A magyar papság több évszázados hagyománya, hogy mindig akadnak a soraikban irodalmi érzékkel megáldott személyek, akik tollukkal is szolgálják Isten népét. A jelenleg Óbudán (e szintén gazdag irodalmi múltú közegben) szolgáló, a tudományosság terén és tanárként is tevékeny plébános, Beran Ferenc a betűvető papok táborát gyarapítja.
Könyvespolcra
A L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola közös sorozatának, a Vita Consecratának legújabb kötete olyan írásokat tartalmaz, melyeket Timothy Radcliffe OP a Domonkos- rend általános elöljárójaként írt rendtársainak. Vajon érdekes lehet-e egy ilyen könyv a világi hívek számára is? Nincs-e túl nagy szakadék a megszentelt élet gyakorlóinak problémái és, mondjuk, egy családos ember mindennapi nehézségei között? A szerző szerint a szerzetességnek ma több a mondanivalója, mint valaha, mivel szöges ellentétben áll korunk életről vallott elképzeléseivel.
Elhunyt Zakar Polikárp volt zirci főapát
Ha neve alá csak röviden akarta felsorolni végzettségeit és munkaköreit, az is három sorban volt csak lehetséges. Gyermekkorát egy háromnemzetiségű délvidéki faluban töltötte. Munkás életének java idejét az Örök Városban élte.
Vegyes vallású szülőföldjén tanulta meg a keresztény egységtörekvések fontosságát.
Parallax – nézetek kora
Az ember élete sorsszerűen kezdődik. Nem döntheti el, belép-e abba a közegbe, amelyet világnak, emberiségnek, természetnek nevezünk. Kezdete egyben végzete. Avallások mindegyike valamiképpen tematizálja és értelemmel fel is tölti ezt a sorsszerűséget. A bibliai teremtéstörténet mindkét változata Istent állítja a kezdet okaként, s az általa teremtett mindenséget olyannak mutatja be, mint amitől az embernek nem kell félnie. Más vallások teremtéstörténeteinek mítoszaiban eltérő tanítások húzódnak meg, melyeket nem minden esetben könnyű megfejteni, sőt, értelmüket és üzenetüket gyakran még mindig homály fedi.
Xeravits Géza: A kereszténység történetének kezdeti szakaszától fogva hivatkozik az Ószövetségre
Nemcsak az ókorban, hanem napjainkban is sokan gondolják úgy, hogy az Ószövetség nem sokat tud mondani a keresztény ember számára. Az sem ritka, hogy szembeállítva az Ó- és Újszövetséget bizonyítani próbálják: e kettő istenképében, tanításában ellentétes egymással. A II. vatikáni zsinat Dei Verbum kezdetű dogmatikai konstitúciója azonban úgy fogalmaz, hogy „az Ószövetség a Szentírás el nem hagyható része”. Erről és a Biblia tudományos kutatásának kérdéseiről beszélgettem Xeravits Gézával, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudományi Tanszékének vezetőjével.
Martos Levente Balázs: A tíruszi asszony egyszerűen
Jézusban bízottJézus maga is zsidó volt, és zsidó környezetben kezdte meg működését. Máténál egyenesen azt olvashatjuk, hogy „küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól” (Mt 15,24). A szír–föníciai pogány asszonnyal való találkozás leírásában azonban (Mk 7,24–30) fordulat történik, Jézus az asszony állhatatosságára tekintettel meggyógyítja annak lányát. Martos Levente Balázzsal, a Győri Hittudományi Főiskola tanárával erről a perikópáról beszélgettem.
Világ-nézet katolikus szemmel
Sokatmondó, ha egy jogtudós közéleti ember tulajdonságai közül tanítványai éppen lelkiismeretességét emelik ki, amint Kövér László, az Országgyűlés elnöke tette szeptember 19-én, a Mádl Ferenc tiszteletére rendezett emlékkonferencián, melynek címe ez volt: Tudós, államférfi, ember.
„Mádl Ferenc zsinórmértéket adott a lelkiismeretes munkához politikusként, egyetemi tanárként és akadémikusként egyaránt.”