Karácsony

Évről évre megtörténik velünk, hogy hetekig tartó fejtörést, egyeztetést, boltba rohangálást igényel, míg összeállítjuk, hogy mit vigyen az angyalkánk a karácsonyfa alá. Mert ajándék az kell – gondoljuk. (Meg persze sütemény, függönymosás, színtelen izzókészlet, háromra kisült hal, gyerekeknek betlehemes – és csak akkor jöhet a Lukács evangéliuma, meg a Fel nagy örömre…) Szóval az ajándék az az, ami kell: a gyerekeinknek azért, mert ők még kicsik. Az unokahúgoknak is, mert már tizenöt éve adunk. A szomszédasszonynak is, mert ő is adott. A kollégáknak is – ha lehet, valami házi készítésű finomság –, hogy lássák: remek háziasszonyok (is) vagyunk. Aztán hosszú listába fogunk, excel táblázatot készítünk arról, hogy mi mindent kell tennünk (és vennünk) még Jézus születése alkalmából.

Az ünnep része a mézeskalács – Mézeskalácsból készült babák, házikók, szívek, huszárok és angyalok közt ülünk Tószegi Judit mézeskalács-készítővel. A karácsony varázslatos „kelléke” ez az ínycsiklandó sütemény, amelynek már az illata is az ünnepet idézi. Vendéglátómtól egy Mézi babát kapok kóstolóba. A vicces figurát a Shrek című mesefilm tette nálunk népszerűvé. Aggódva harapom le a fejét, de úgy látom, nem fáj neki. Készítője pedig mesélni kezd a mézeskalács titkokat rejtő, izgalmas történetéről, amely a kis babánál több ezer évvel idősebb.

Angyalszárny-suhogást hallok. Itt keringenek köröttünk, s nézik, miként boldogulunk e világban. Nagyot nevetnek egy-egy szánalmas próbálkozásunkon, jóllehet, megerősítik szándékunkat. Azokat mindenképp, amelyek jobbításról, békéről, szeretetről, segítésről, irgalomról szólnak. Olykor pajkosan összekacsintanak velünk, s hagyják, hogy sokszorozzuk a jót, hiszen az ember eredendően jóra teremtett lény.

Beszélgetés képmás voltunkról és Isten anyai arcáról – Az Úr születésének ünnepén, a megtestesülésben önnön születésünket, Krisztushoz való hasonlóságunkat is ünnepeljük. Isten képmása nem csupán ember, de férfi és nő. S bár kultúránkban Istent férfiként képzeljük el, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a nő éppen úgy hasonló hozzá. Erről beszélgettünk Zygar Malgorzata nővérrel, a Szentlélek Szolgálói Missziós Nővérek magyarországi közösségének vezetőjével.

A szent esemény ábrázolásvariációi – Az evangéliumok több helyen is megemlékeznek Jézus születéséről, karácsony szent ünnepéről. Ebben az írásban csupán azokat a részeket emeljük ki, amelyek a képi ábrázolás szempontjából fontosak. Ezek igen részletesen Lukács evangéliumában találhatók meg, de Máté evangéliuma és Pszeudo-Máté evangéliuma is szolgál adalékokkal. Az ábrázolások vizsgálatakor elsősorban három nagy eseményre kell figyelnünk: a pásztoroknak való híradás jelenetére, „a pásztorok imádják a kis Jézust” történetre, valamint a háromkirályokról szóló szakaszokra.

Görögkatolikus egyházunkban négy böjti időszakot is megélhetünk. A nagyböjt után a legjelentősebb a karácsonyi (vagy karácsony előtti) böjt, amelyben éppen vagyunk. Az egyházi év folyamán elérkezik majd az apostolok böjtje, amely a pünkösd utáni vasárnaptól az apostolfejedelmek ünnepéig tart, illetve a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző kéthetes böjti időszak.

Útmutató az ajándékozáshoz – Karácsony előtt megtelnek a boltok idegesen kapkodó, ajándékért rohanó emberekkel, s az ajándékozás kezdeti izgalmasságától hamar eljutunk a feleslegesnél feleslegesebb tárgyak felhalmozásáig. Nem tudjuk, mit vegyünk, kiknek és végül: miért is? Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai szakpszichológus, hittanár és háromgyermekes édesanya szerint a lényeg az ajándékozás hogyanján van. De hogyan ajándékozzunk jól?

Adventi gondolatok a szegényekről – A tél még a szokásosnál is nehezebbé teszi a hajléktalan emberek életét. Miért kerülnek annyian ilyen helyzetbe, mit tehetünk értük, és hogyan tehetnénk a legjobban? A sokakat foglalkoztató kérdéseket Vecsei Miklósnak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökének tettük fel.