Egyházunk

Görögkatolikusok római hálaadó zarándoklata

Mindenki útra kész. A holmi már a zsákban. Persze még nem minden, s talán máris túl sok. Valami még biztos hiányzik. De lehet, hogy az alján van. Szóval pakoljuk újra. Elindulunk. Kezdődik a százéves Hajdúdorogi egyházmegye hálaadó zarándoklata. Irány az Örök Város. „Mennyei Király, Vigasztaló…” Ülünk a buszon. Visszafelé szaladnak a házak. Reggeli fáradtság az arcokon, különös izgalom, jóleső megnyugvás és némi aggodalom a szívekben. Vajon mit élnek át azok, akik szintén most indulnak, máshonnét? Vajon hogy vannak azok, akik már egy hete, két hete úton vannak? És mit csinálhatnak éppen, akik majd csak este vágnak neki az útnak? Mit éreznek az itthon maradók? Hányféle út, mennyi elképzelés, akarat és erőfeszítés! Mennyi rejtett remény…

Szíriai félelmek
Samir Nasszar damaszkuszi maronita érsek július 13-án arról
beszélt a sajtónak, hogy a keresztények mind gyakoribbá váló
elrablása félelmet kelt az emberekben, és — az iraki keresztények
példájához hasonlóan — nemcsak az egyházi életre hat negatívan,
hanem az egész társadalomra és a családi életre is. A
gyerekeket a szülõk nem merik vasárnapi iskolába küldeni,
egyre több keresztény család gondolkodik menekülésen, ami
lassanként a vallási élet hanyatlását eredményezi. III. Gregoriosz
Laham melkita pátriárka egy német lapnak azt panaszolta,
hogy a szíriai zûrzavar pusztítja a keresztényeket. Úgy véli,
mindez külföldi muzulmánok mûve, nem a hazaiaké.

Szíriai félelmek
Samir Nasszar damaszkuszi maronita érsek július 13-án arról
beszélt a sajtónak, hogy a keresztények mind gyakoribbá váló
elrablása félelmet kelt az emberekben, és — az iraki keresztények
példájához hasonlóan — nemcsak az egyházi életre hat negatívan,
hanem az egész társadalomra és a családi életre is. A
gyerekeket a szülõk nem merik vasárnapi iskolába küldeni,
egyre több keresztény család gondolkodik menekülésen, ami
lassanként a vallási élet hanyatlását eredményezi. III. Gregoriosz
Laham melkita pátriárka egy német lapnak azt panaszolta,
hogy a szíriai zûrzavar pusztítja a keresztényeket. Úgy véli,
mindez külföldi muzulmánok mûve, nem a hazaiaké.
Július 12-én Hama város közelében, Tremseh faluban mintegy
kétszázhúsz-kétszázötven embert öltek meg, köztük számos
asszonyt és gyereket. Az ellenzék és a kormányerõk egymást
teszik felelõssé a mészárlásért.
A damaszkuszi apostoli nuncius, Mario Zenari érsek — az
AsiaNews katolikus hírügynökségnek nyilatkozva — felhívást
intézett a nemzetközi közösséghez, hogy mihamarabb nyújtson
segítséget Szíriának. Elsõsorban Kínát, Oroszországot és
az Arab Ligát szólítja arra, hogy lépjenek túl a megosztottságon,
és konkrét módon munkálkodjanak azon, hogy megfékezzék
a vérontást, amely tizenhat hónap alatt tizennégyezer
ember halálát okozta.
Romualdo Fernandez ferences pap, a damaszkuszi ökumenikus
központ igazgatója és a Szent Pál megtérésének szentelt
kegyhely rektora a következõket mondta: „Szíriának nem
fegyverekre, hanem párbeszédre van szüksége.” A Fides
missziós hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: az
egyetlen kiút a felek közötti párbeszéd.
Franciaország támogatásáról biztosította Libanont, hogy
segít megakadályozni az erõszak átterjedését a Szíriával
szomszédos országra, ahová egyébként szeptemberben lelkipásztori
látogatásra készül XVI. Benedek pápa. (KAP/VR/MK
Samir Nasszar damaszkuszi maronita érsek július 13-án arról
beszélt a sajtónak, hogy a keresztények mind gyakoribbá váló
elrablása félelmet kelt az emberekben, és — az iraki keresztények
példájához hasonlóan — nemcsak az egyházi életre hat negatívan,
hanem az egész társadalomra és a családi életre is. A
gyerekeket a szülõk nem merik vasárnapi iskolába küldeni,
egyre több keresztény család gondolkodik menekülésen, ami
lassanként a vallási élet hanyatlását eredményezi. III. Gregoriosz
Laham melkita pátriárka egy német lapnak azt panaszolta,
hogy a szíriai zûrzavar pusztítja a keresztényeket. Úgy véli,
mindez külföldi muzulmánok mûve, nem a hazaiaké.
Július 12-én Hama város közelében, Tremseh faluban mintegy
kétszázhúsz-kétszázötven embert öltek meg, köztük számos
asszonyt és gyereket. Az ellenzék és a kormányerõk egymást
teszik felelõssé a mészárlásért.
A damaszkuszi apostoli nuncius, Mario Zenari érsek — az
AsiaNews katolikus hírügynökségnek nyilatkozva — felhívást
intézett a nemzetközi közösséghez, hogy mihamarabb nyújtson
segítséget Szíriának. Elsõsorban Kínát, Oroszországot és
az Arab Ligát szólítja arra, hogy lépjenek túl a megosztottságon,
és konkrét módon munkálkodjanak azon, hogy megfékezzék
a vérontást, amely tizenhat hónap alatt tizennégyezer
ember halálát okozta.
Romualdo Fernandez ferences pap, a damaszkuszi ökumenikus
központ igazgatója és a Szent Pál megtérésének szentelt
kegyhely rektora a következõket mondta: „Szíriának nem
fegyverekre, hanem párbeszédre van szüksége.” A Fides
missziós hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: az
egyetlen kiút a felek közötti párbeszéd.
Franciaország támogatásáról biztosította Libanont, hogy
segít megakadályozni az erõszak átterjedését a Szíriával
szomszédos országra, ahová egyébként szeptemberben lelkipásztori
látogatásra készül XVI. Benedek pápa. (KAP/VR/MK
Samir Nasszar damaszkuszi maronita érsek július 13-án arról
beszélt a sajtónak, hogy a keresztények mind gyakoribbá váló
elrablása félelmet kelt az emberekben, és — az iraki keresztények
példájához hasonlóan — nemcsak az egyházi életre hat negatívan,
hanem az egész társadalomra és a családi életre is. A
gyerekeket a szülõk nem merik vasárnapi iskolába küldeni,
egyre több keresztény család gondolkodik menekülésen, ami
lassanként a vallási élet hanyatlását eredményezi. III. Gregoriosz
Laham melkita pátriárka egy német lapnak azt panaszolta,
hogy a szíriai zûrzavar pusztítja a keresztényeket. Úgy véli,
mindez külföldi muzulmánok mûve, nem a hazaiaké.
Július 12-én Hama város közelében, Tremseh faluban mintegy
kétszázhúsz-kétszázötven embert öltek meg, köztük számos
asszonyt és gyereket. Az ellenzék és a kormányerõk egymást
teszik felelõssé a mészárlásért.
A damaszkuszi apostoli nuncius, Mario Zenari érsek — az
AsiaNews katolikus hírügynökségnek nyilatkozva — felhívást
intézett a nemzetközi közösséghez, hogy mihamarabb nyújtson
segítséget Szíriának. Elsõsorban Kínát, Oroszországot és
az Arab Ligát szólítja arra, hogy lépjenek túl a megosztottságon,
és konkrét módon munkálkodjanak azon, hogy megfékezzék
a vérontást, amely tizenhat hónap alatt tizennégyezer
ember halálát okozta.
Romualdo Fernandez ferences pap, a damaszkuszi ökumenikus
központ igazgatója és a Szent Pál megtérésének szentelt
kegyhely rektora a következõket mondta: „Szíriának nem
fegyverekre, hanem párbeszédre van szüksége.” A Fides
missziós hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: az
egyetlen kiút a felek közötti párbeszéd.
Franciaország támogatásáról biztosította Libanont, hogy
segít megakadályozni az erõszak átterjedését a Szíriával
szomszédos országra, ahová egyébként szeptemberben lelkipásztori
látogatásra készül XVI. Benedek pápa. (KAP/VR/MK)

Szíriai félelmek
Samir Nasszar damaszkuszi maronita érsek július 13-án arról
beszélt a sajtónak, hogy a keresztények mind gyakoribbá váló
elrablása félelmet kelt az emberekben, és — az iraki keresztények
példájához hasonlóan — nemcsak az egyházi életre hat negatívan,
hanem az egész társadalomra és a családi életre is. A
gyerekeket a szülõk nem merik vasárnapi iskolába küldeni,
egyre több keresztény család gondolkodik menekülésen, ami
lassanként a vallási élet hanyatlását eredményezi. III. Gregoriosz
Laham melkita pátriárka egy német lapnak azt panaszolta,
hogy a szíriai zûrzavar pusztítja a keresztényeket. Úgy véli,
mindez külföldi muzulmánok mûve, nem a hazaiaké.
Július 12-én Hama város közelében, Tremseh faluban mintegy
kétszázhúsz-kétszázötven embert öltek meg, köztük számos
asszonyt és gyereket. Az ellenzék és a kormányerõk egymást
teszik felelõssé a mészárlásért.
A damaszkuszi apostoli nuncius, Mario Zenari érsek — az
AsiaNews katolikus hírügynökségnek nyilatkozva — felhívást
intézett a nemzetközi közösséghez, hogy mihamarabb nyújtson
segítséget Szíriának. Elsõsorban Kínát, Oroszországot és
az Arab Ligát szólítja arra, hogy lépjenek túl a megosztottságon,
és konkrét módon munkálkodjanak azon, hogy megfékezzék
a vérontást, amely tizenhat hónap alatt tizennégyezer
ember halálát okozta.
Romualdo Fernandez ferences pap, a damaszkuszi ökumenikus
központ igazgatója és a Szent Pál megtérésének szentelt
kegyhely rektora a következõket mondta: „Szíriának nem
fegyverekre, hanem párbeszédre van szüksége.” A Fides
missziós hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: az
egyetlen kiút a felek közötti párbeszéd.
Franciaország támogatásáról biztosította Libanont, hogy
segít megakadályozni az erõszak átterjedését a Szíriával
szomszédos országra, ahová egyébként szeptemberben lelkipásztori
látogatásra készül XVI. Benedek pápa. (KAP/VR/MK
Samir Nasszar damaszkuszi maronita érsek július 13-án arról
beszélt a sajtónak, hogy a keresztények mind gyakoribbá váló
elrablása félelmet kelt az emberekben, és — az iraki keresztények
példájához hasonlóan — nemcsak az egyházi életre hat negatívan,
hanem az egész társadalomra és a családi életre is. A
gyerekeket a szülõk nem merik vasárnapi iskolába küldeni,
egyre több keresztény család gondolkodik menekülésen, ami
lassanként a vallási élet hanyatlását eredményezi. III. Gregoriosz
Laham melkita pátriárka egy német lapnak azt panaszolta,
hogy a szíriai zûrzavar pusztítja a keresztényeket. Úgy véli,
mindez külföldi muzulmánok mûve, nem a hazaiaké.
Július 12-én Hama város közelében, Tremseh faluban mintegy
kétszázhúsz-kétszázötven embert öltek meg, köztük számos
asszonyt és gyereket. Az ellenzék és a kormányerõk egymást
teszik felelõssé a mészárlásért.
A damaszkuszi apostoli nuncius, Mario Zenari érsek — az
AsiaNews katolikus hírügynökségnek nyilatkozva — felhívást
intézett a nemzetközi közösséghez, hogy mihamarabb nyújtson
segítséget Szíriának. Elsõsorban Kínát, Oroszországot és
az Arab Ligát szólítja arra, hogy lépjenek túl a megosztottságon,
és konkrét módon munkálkodjanak azon, hogy megfékezzék
a vérontást, amely tizenhat hónap alatt tizennégyezer
ember halálát okozta.
Romualdo Fernandez ferences pap, a damaszkuszi ökumenikus
központ igazgatója és a Szent Pál megtérésének szentelt
kegyhely rektora a következõket mondta: „Szíriának nem
fegyverekre, hanem párbeszédre van szüksége.” A Fides
missziós hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: az
egyetlen kiút a felek közötti párbeszéd.
Franciaország támogatásáról biztosította Libanont, hogy
segít megakadályozni az erõszak átterjedését a Szíriával
szomszédos országra, ahová egyébként szeptemberben lelkipásztori
látogatásra készül XVI. Benedek pápa. (KAP/VR/MK
Samir Nasszar damaszkuszi maronita érsek július 13-án arról
beszélt a sajtónak, hogy a keresztények mind gyakoribbá váló
elrablása félelmet kelt az emberekben, és — az iraki keresztények
példájához hasonlóan — nemcsak az egyházi életre hat negatívan,
hanem az egész társadalomra és a családi életre is. A
gyerekeket a szülõk nem merik vasárnapi iskolába küldeni,
egyre több keresztény család gondolkodik menekülésen, ami
lassanként a vallási élet hanyatlását eredményezi. III. Gregoriosz
Laham melkita pátriárka egy német lapnak azt panaszolta,
hogy a szíriai zûrzavar pusztítja a keresztényeket. Úgy véli,
mindez külföldi muzulmánok mûve, nem a hazaiaké.
Július 12-én Hama város közelében, Tremseh faluban mintegy
kétszázhúsz-kétszázötven embert öltek meg, köztük számos
asszonyt és gyereket. Az ellenzék és a kormányerõk egymást
teszik felelõssé a mészárlásért.
A damaszkuszi apostoli nuncius, Mario Zenari érsek — az
AsiaNews katolikus hírügynökségnek nyilatkozva — felhívást
intézett a nemzetközi közösséghez, hogy mihamarabb nyújtson
segítséget Szíriának. Elsõsorban Kínát, Oroszországot és
az Arab Ligát szólítja arra, hogy lépjenek túl a megosztottságon,
és konkrét módon munkálkodjanak azon, hogy megfékezzék
a vérontást, amely tizenhat hónap alatt tizennégyezer
ember halálát okozta.
Romualdo Fernandez ferences pap, a damaszkuszi ökumenikus
központ igazgatója és a Szent Pál megtérésének szentelt
kegyhely rektora a következõket mondta: „Szíriának nem
fegyverekre, hanem párbeszédre van szüksége.” A Fides
missziós hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: az
egyetlen kiút a felek közötti párbeszéd.
Franciaország támogatásáról biztosította Libanont, hogy
segít megakadályozni az erõszak átterjedését a Szíriával
szomszédos országra, ahová egyébként szeptemberben lelkipásztori
látogatásra készül XVI. Benedek pápa. (KAP/VR/MK)

Az elmúlt hetekben több örömteli esemény is történt a bakonybéli Szent Mauríciusz bencés monostor életében. Ahogy arról lapunkban beszámoltunk, június 23-án Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát hálaadó szentmise keretében felszentelte a Borostyán-kútnál álló, frissen elkészült kápolnát, majd jótékonysági koncertet tartottak a kálvária és a kápolna javára. Július 4-én, szerdán pedig bensőséges ünnepség során átadták és megáldották a monostor felújított épületét.

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola új rektorát, Várnai Jakab ferences teológiaprofesszort az intézmény tanévzáró Te Deumán, július 7-én 10 órakor iktatták be a pesti Piarista kápolnában. Az eddigi rektor, Orosz Lóránt ferences kánonjogász négyéves mandátumának lejárta után továbbra is professzora a főiskolának, és a szenátus tagjaként részt vesz az intézmény vezetésének munkájában.

A XIX. Szent István Könyvhéten május 17-én Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, valamint Spányi Antal püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadták a 2011. évi Stephanus-díjakat. Teológiai kategóriában Reinhard Marx bíboros, münchen-freisingi érsek, a Német Katolikus Püspöki Konferencia társadalmi ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője, a globális válságot elemző A tőke – Védőbeszéd az emberért című sikerkönyv szerzője, irodalmi kategóriában pedig Hárs Ernő költő, műfordító kapta a kitüntetést.
 

„Nekünk új verset kell teremtenünk”

Beszélgetés Hárs Ernő költővel     

 
– Ön hamarosan betölti a kilencvenegyedik életévét, vagyis túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az egyik legidősebb köztünk élő magyar költő. Irodalmi pályája hetven esztendeje kezdődött: első versei a második v i l á g h á b o r ú éveiben jelentek meg. Visszatekintve nagyon rögös volt az út?     

– Az én hét évtizedes írói tevékenységem hosszú időn keresztül búvópatak-természetű volt. A külügyminisztériumban végzett polgári foglalkozásom rendkívül felemésztette szellemi energiámat, emiatt csak ritka ünnepi órákban, jobb esetben a külön e célra kicsikart szabadság napjaiban foglalkozhattam a szépirodalommal. A kommunista diktatúra szellemi légkörében még az így létrehozott szerény termés legnagyobb része is az asztalfiókba kényszerült. Ha olykor sikerült saját versekkel vagy műfordítással a nyilvánosság elé lépnem, nemegyszer vágták a fejemhez a tolakodás, az álláshalmozás vádját. A korszak, amelyben éltem, már nem a XX. század első felében élt híres elődök világa volt.

Pápai küldött Japánban

XVI. Benedek azzal is kifejezte a japán katasztrófa áldozatai iránti szolidaritását, hogy Robert Sarah bíborost (képünkön), a Cor Unum pápai tanács elnökét négynapos látogatásra május 12-én Japánba küldte. A guineai származású bíboros tárgyalt a segélyszervek felelőseivel, és szentmisét mutatott be Sendai székesegyházában. (KAP)

Szemétre kerülő élelmiszerek

Az ENSZ világélelmezési szervezete, a FAO adatai szerint a világon termelt 1,3 milliárd tonna élelmiszer harmada szemétbe kerül. Csak az ipari országok évente kétszázhuszonkétmillió tonna ennivalót szemétbe dobnak. (KNA)