Egyházunk

Ha az első betlehemi karácsonyra gondolunk, sokszor az a kép jelenik meg előttünk, amikor a pásztorok rátalálnak a jászolban fekvő kisdedre, Máriára és Józsefre. Talán azért szeretjük ennyire ezt a képet, mert nagyon hasonlítunk a betlehemi pásztorokra: gyakran alszunk, és nem figyelünk a hívásra, aztán nem értjük, mit is akar mondani az Isten, de megvan bennünk a lelkesedés, hogy keressük őt az éjszakában. A budapesti Szent Mihály-templom napokban restaurált – címlapfotónkon látható – XVIII. századi freskóján is ezt, az emberiség történetének talán legszebb pillanatát örökítette meg a művész. A pásztorok talán még fel sem fogták igazán, hogy milyen nagy dolog történik velük, de önfeledt örömmel hódolnak az újszülött Jézus előtt. Ajándékokkal és furulyaszóval, tehát egész emberségükkel ünneplik az Üdvözítőt. Számunkra is a betlehemi pásztorok őszinte gyermeki öröme lehet a példa, ilyen tiszta szívvel fogadjuk a megszületett Megváltót!

főszerkesztő

A Széchenyi-díjas piarista szerzetes, tanár és lelkiségi író, Jelenits István december 16-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Szerencsére lapunkhoz is számtalan szálon kötődik, hiszen az évtizedek során több száz cikke jelent meg e hasábokon, öt kötetbe szerkesztett összegyűjtött írásai pedig az Új Ember Kiadó gondozásában láttak napvilágot. Seregnyi tanítványa, barátja és lelki gyermeke közül ezúttal öten elevenítik fel vele kapcsolatos emlékeiket.

Piarista jövő

1967, Mikszáth tér. A valószínűtlenül hosszú terem ajtó felőli első padjában harminckilenc visszafojtott lélegzetet érzek a tarkómon. Félek, a vákuumban nem terjed a hang. A néma várakozás hosszú másodpercei után kimért, ruganyos léptekkel a katedrához megy, és a bal hóna alól az asztalra csúsztatja a magával hozott könyveket. A kulcscsomó marad a jobbjában. Határozottan fordul felénk. A gondolatfoszlányok a gyomromban landolnak, mert hirtelen nem tudom megállapítani, hogy fiatal-e vagy öreg. Nagyon szigorú az orra és a szája, de a kerek szemüveg megnyugtat. Feszült, de mosolyog a homloka. A fekete ruhában még vékonyabb és még magasabb. Elképzelhetetlenül egyenesen áll, csak a válla hajlik egy kicsit előre. A testével figyel. Tekintete messze a hátsó falon, vagy azon is túl. „Uraim, én leszek az osztályfőnökük.” Negyven kamaszfiú felsóhajt. Arra gondolok, hogy már nem félek.

Háromszázhuszonöt éves a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziuma

Ki gondolná, hogy létezik ma Magyarországon egy olyan iskola, amely megszakítás nélkül háromszázhuszonöt éve szolgálja a magyar ifjúság keresztény nevelésének ügyét? Pedig akad ilyen. Pécs főterén áll az a patinás épület, amely többszöri átépítés, bővítés és „csinosítgatás” után jelenleg a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumaként ismeretes a városban és országos szinten is. Az intézményt 1687-ben jezsuiták alapították, majd a rend 1773-as feloszlatása után, néhány évtizedes egyházmegyei irányítást követően, 1813-ban került a ciszterci rend kezébe, amely azóta is jó gazdája az intézménynek. A „Lajos”– ahogyan diákjai nevezik az iskolát – a hagyományokat megtartva, mégis dinamikus, modern formákat alkalmazva olyan szellemiséget és lelkiséget sugároz, amelyet az egyik szülő a következőképpen foglalt össze: „Már az is elég, ha valaki csak hozzádörzsöli a hátát az iskola falához, akkor is többet kap, mint máshol négy év alatt.”

Új izraeli apostoli nuncius

„Az izraeli kormány felelősnek érzi magát a szentföldi keresztény közösségek jólétéért. A keresztények kiváló állampolgárok, akik rendkívül felelős módon viselkednek. A szent helyekért is felelősséggel tartozunk, beleértve a keresztény emlékhelyeket is. A kereszténység egyike a három nagy monoteista vallásnak, amelyek Jeruzsálemhez és Izraelhez kötődnek” – ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Simon Peresz izraeli államfő az újonnan kinevezett izraeli apostoli nunciust.
A Jeruzsálemben tartott ceremónián Lazzarotto érsek az izraeli államfőnek adott válaszában a jó szándék fontosságát hangsúlyozta, és arra buzdított, hogy keressük, ami közös bennünk, ami összeköt. „Mindig találjunk közös utat, amelyen együtt haladhatunk előre. Együtt kell dolgoznunk a békéért, a megértésért és a párbeszédért” – fogalmazott az apostoli nuncius. (VR)

Békeüzenet 2013-ra

XVI. Benedek pápa a január 1-jén esedékes 46. béke világnap témájául a következőt választotta: „Boldogok a békességszerzők” – adta hírül a Iustitia et Pax Pápai Tanács. A szentatya évenkénti üzenetének célja a hívek és minden ember bátorítása a felelősségvállalásra a béke építése érdekében.

A pápai üzenet az emberből kiindulva foglalkozik a béke fogalmával, a maga sokszínűségében és teljességében. Szól a belső és külső békéről, majd kiemeli a jelenlegi antropológiai válságot (az emberről alkotott kép torzulását), a minden értéket és erkölcsi követelményt tagadó nihilizmus természetét és következményeit, továbbá érinti az ember alapvető jogait, köztük a lelkiismereti szabadságot, a szólásszabadságot és vallásszabadságot.

A Katolikus Karitász a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia támogatásával tizennégy kórház újszülöttosztályának adományoz hazai gyártású inkubátort a koraszülött vagy egészségi problémával küzdő újszülöttek minél jobb ellátásának elősegítésére. A Katolikus Karitász tevékenységében kiemelt szerepet tölt be a kisgyermekes családok támogatása. Az emberi életet jogosan illeti meg a tisztelet, oltalom és gondoskodás, amely minden emberi személy egyedülálló méltóságából fakad. A gyermekmentő készülékeket a karitász megrendelésére a MEDICOR Elektronika Zrt. készítette el. Cs. V.

Küszöbön az erkölcsés hittanoktatás

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) december 4. és 5. között megtartotta téli rendes ülését.
Az aktuális témák között szerepelt a várhatóan jövő szeptemberben bevezetendő kötelező erkölcs- és hittanoktatás is. Sajnos még várat magára a szükséges rendelet megszületése, amely a gyakorlati kérdéseket szabályozza majd. A püspökök testülete fontosnak tartja, hogy a vallásszabadság elvével összhangban mindenütt biztosítva legyenek azok a személyi, tárgyi és anyagi feltételek, amelyek nélkülözhetetlenek a katolikus hittanoktatáshoz.

Erdő Péter bíboros az ülésen kiemelte: alaposan végig kell gondolni az erkölcs- és hittanoktatással kapcsolatos kérdéseket, így foglalkozni kell a hitoktatásra jelentkezés megszervezésével is. Mint elmondta, jelenleg a tanulók mintegy harminc százaléka vesz részt hittanórákon, sok esetben egyházi épületben, az órarenden kívül, s egy-egy hittancsoport általában több osztály tanulóiból tevődik össze. Felmenő rendszerben vezetik majd be a hitoktatást – fejtette ki –, így éveken keresztül még párhuzamosan fog működni a régi és az új rendszer.

Szolidaritásra szólít fel a COMECE

Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) november 21. és 23. között tartotta őszi plenáris ülését. A testület elnöke, Reinhard Marx bíboros (képünkön) megnyitó beszédében az „Európa-projekt” újragondolására szólított fel. A COMECE közleménye szerint az Európai Unió püspökei tisztában vannak azzal, hogy mindenkinek áldozatokat kell hoznia a válság leküzdése érdekében. Ugyanakkor a kormányzati intézkedések lehetnek ellentétesek a társadalmi igazságossággal. A püspökök arra szólították fel az Európai Unió népeit, hogy a szolidaritásban egyesülve nézzenek szembe a válsággal. A testület tagjai a Caritas Europe segítségével szeretnének példát mutatni, főleg a válság által leginkább sújtott országok megsegítése érdekében, és egy imanapot is kezdeményeztek Európáért. Az ülésen a COMECE belső strukturális reformja is szóba került, amely a jövőben a még hatékonyabb működést segíthetné elő. (MK)