Egyházunk

A leköszönő pápa február 14-én délelőtt utoljára találkozott a Római egyházmegye plébánosaival és papjaival. A nagy jelentőségű eseményen mintegy ezer személy volt jelen. „Én visszavonulok az imádságba, de mindig veletek maradok, és továbbra is együtt haladunk előre az Úr győzelmének bizonyosságában” – ezekkel a szavakkal búcsúzott a szentatya az egybegyűltektől.

Benedek pápa az életkorával járó fáradtságra hivatkozva nem készült beszéddel erre az alkalomra, de közel egy órát szentelt a II. vatikáni zsinattal kapcsolatos emlékeinek felidézésére, mivel szavai szerint az egyház megújulása a zsinat szellemének megvalósításában áll.

Sándor István szalézi szerzetes, vértanú az életben és a filmvásznon Február 22-én mutatták be az Isten szolgája – Sándor István című dokumentumfilmet a Terror Házában, a szalézi szerzetes emlékére tartott ülésen. Sándor István 1953-ban halt vértanúhalált, boldoggá avatása folyamatban van.
„Leginkább egy időutazáshoz tudnám hasonlítani a forgatást. Amikor Sándor István vallatásának felvételénél beléptünk a kihallgatószobába, minden nagyon valóságosnak tűnt” – mondja Almási Annamária, a szerzetesről készült film egyik statisztája. A Dér András rendezte dokumentumfilm címszerepét Orth Péter játssza, de megjelenik a vásznon Lux Ádám színművész és Bíró Lóránt szalézi szerzetes is, megannyi szalézi fiatal mellett. A stáb a forgatás kilenc napja alatt több eredeti helyszínt járt be: megfordult Szolnokon, ahol Sándor István született, a Clarisseumban, ahol szerzetesi éveit töltötte, valamint az Andrássy út 60. alagsorában, ahol kínzói vallatták. A filmben játékfilmes elemek is feltűnnek.

Mélységes mély a múltnak kútja – idézzük gyakorta Thomas Mann nagy regényének első sorát. Kabay Barna és Petényi Katalin dokumentumfilmjét, a Szigorúan ellenőrzött életeket nézve a híres könyv második sora is eszébe jut az embernek, amely így szól: Ne mondjuk inkább feneketlennek?

A kommunizmus diktatúrája mintha csakugyan feneketlen mélységű volna. Huszonhárom évvel a vasfüggöny lebontása után is számtalan titkos, titkolt, vagy talán már fel sem kutatható tény ragadt annak a bizonyos feneketlen kútnak a mélyén. Mindazzal, ami mégis napvilágra hozható, lassú (talán túl lassú) folyamat eredményeként szembesülünk. Még mindig keveset tudunk a korról, amelynek örökösei vagyunk, amelynek bevallatlan bűnei nem is sejtjük, milyen erővel nyomják a vállunkat.

Sándor István szalézi szerzetest Szolnokon, a belvárosi templomban keresztelték. Itt végezte a fémipari szakiskolát, majd – immár szerzetesjelöltként – a szaléziek újpesti nyomdájába került. Február 22-én a Terror Háza Múzeumban emlékeztek meg róla. Megnyílt a pályafutását bemutató kiállítás, és levetítették Dér András dokumentum-játékfilmjét Sándor István, az örökfogadalmas szalézi szerzetes életéről és haláláról.

A matematika tanárai alighanem ritkán tartoznak a népszerű pedagógusok közé. Legfeljebb felnőtt fejjel szokta őket dicsérni a legtöbb diák, akárcsak az édesapák szigorúságát. A Sopron vármegyei Endréden (a mai Fertőendréden) 1895-ben, tízgyermekes földműves családban született Hadarits Kálmán, a későbbi Endrédy Vendel zirci apát nemcsak testalkatánál fogva volt tiszteletet parancsoló ember, tehetsége és emberszerető személyisége tette igazán azzá.

Országjáró

Kapcsolat Műhely

A nevelés, illetve önnevelés hatékonyságáról lesz szó február 25-én, 18 órától a Klastrom Klubban (Győr, Zeichmeister u. 1.). Az előadást Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, iskolaigazgató, négygyermekes anya tartja.

Országjáró

KÉSZ-előadás Körmenden

Tíz éve avatták boldoggá Batthyány-Strattmann Lászlót. A jubileum alkalmából Gyürki László pápai prelátus, nyugalmazott plébános tart előadást Hogyan fejlődött Batthyány László életszentsége? címmel március 12-én, 18 órától a körmendi polgármesteri hivatal nagytermében.

Országjáró

Életünk a bioetika tükrében

Joggal érezheti úgy bárki, hogy méltatlan feltenni egy ilyen kérdést. Az ember nem tárgyiasítható, méltánytalan lenne anyagiakban meghatározni élete értékét. A provokatív címet Ady Endre ihlette, aki Az ős Kaján című versében azt kérdezte: „Mit ér az ember, ha magyar?” Minden nemzeti, nemi vagy társadalmi jellegtől elvonatkoztatva mi is bátorkodunk feltenni a kérdést: Mit ér az ember? Sajnos korunk gondolkodásától nem áll távol az efféle kérdésfelvetés. Sokan munkaereje, társadalmi helyzete vagy műveltségi szintje alapján próbálják értékelni az embert. Egészen biztos, hogy a címben felvetett kérdésre másképpen ad választ a filozófus, a természettudós, a teológus, az orvos, a művész, a hívő vagy a hitetlen ember.