Egyházunk

Elmélet vagy élet

Barátnőmmel vasárnapi misére mentünk, de már késésben voltunk. Épphogy beestünk hát a templomba, így helyünk sem igazán akadt. Megálltunk hátul, ám észrevettük, hogy egy férfi mellett mégis szabad két hely a padok mögötti székeken. Senki nem ült oda a férfi mellé, inkább szanaszét álltak az emberek. Mi viszont úgy döntöttünk, ha már van hely, és senki sem foglalja el azokat, hát letelepszünk. Amikor leültünk, akkor fedeztük csak fel: hajléktalan a férfi mellettünk. Nem mintha ez zavart volna minket, egyszerre rádöbbentünk: hát ezért nem ült oda senki!

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Az „erkölcstan” fogalmát nehéz meghatározni. Egyetlen szóval azt mondanánk: az erkölcs nem más, mint emberségesség. Bővebben pedig a címben foglalt módon írhatnánk körül.

Emberségesség: Az erkölcs nem valami idegen szabályt akar az emberre erőltetni, hanem emberségének igazi lényegét szeretné kibontakoztatni. Az erkölcs nem térít el igaz önmagunktól, s nem erőltet ránk egy hamis identitást, hanem éppen ellenkezőleg: elvezet legigazibb önmagunkhoz, amelyben igazán boldogok lehetünk. Az erkölcsi szabályok alapja éppen ezért a személyes méltóság, az emberi alapjogok, melyek tulajdonképpen az „emberségességet” foglalják össze, s emberi természetünk alapján mindenkire vonatkoznak. Így az erkölcsös ember nem egyszerűen „erkölcsi szabályokat tart meg”, hanem valójában a lényege szerint él, „emberséges”.

Erdő Péter bíboros október 7-én megáldotta azt az emléktáblát, amely a római Pápai Magyar Intézetből kikerült tudósok, hitvallók és egyházi vezetők nemzedékeinek állít emléket. Jogelődje révén 1928 óta működik a Falconieri-palotában az intézet, amely – ahogyan az emléktáblán is szerepel – megteremtette az Örök Városban a magyar papok tudományos képzésének intézményes kereteit. A Pápai Magyar Intézetből, amelynek fenntartója a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, eddig közel kétszázötven növendék került ki.

T.T., fotó: Bókay László

„Paolo Dall’Oglio él, és elrablói, az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) szélsőséges csoport tagjai jól bánnak vele” – jelentette október 7-én Khalaf Ali Khalaf szír kormányellenes újságíró és aktivista az al-Kaidával szövetséges csoporthoz közel álló forrásokra hivatkozva.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő október 2-i beszámolója szerint Ferenc pápa és a nyolc bíboros október 1-jén kezdődött háromnapos ülésének első témája a püspöki szinódusok tárgyalási módja volt. Ferenc pápa többször kifejezte, hogy a szinódusi és konzisztóriumi üléseknek „kevésbé merev” lefolyását kívánja.

A Püspöki Szinódus 2015-ben esedékes ülése a családpasztorációval foglalkozik majd. A vatikáni szóvivő szerint ezen az elvált és újraházasodott hívek szentségekhez járulásának kérdése is szóba fog kerülni. A megbeszélések első napján jelen volt a Püspöki Szinódus új főtitkára, Lorenzo Baldisseri érsek is.

Pozsonyban ülésezett a CCEE

Erdő Péter bíboros elnökletével október 3–6-án a szlovák fővárosban tartották az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) éves közgyűlését. A helyszínválasztást az indokolta, hogy Szlovákiában az idén ünneplik Szent Cirill és Metód evangelizáló tevékenységének 1150. évfordulóját.

Az ülésen felvették Észtországot a CCEE „nagy családjába”. A püspökök megvitatták többek között azt a kérdést, hogy milyen módon ismerik el, tartják tiszteletben, és mennyire van jelen az egyes európai országok alkotmányában, jogi rendszerében és társadalmában Isten és a vallás.

Gyorsabb eljárás pedofil ügyekben

Ferenc pápa gyorsítani kívánja a kiskorúakkal szemben szexuális visszaélést elkövető egyházi személyek elleni egyházjogi eljárást. A La Stampa című napilap október 2-án bejelentette, hogy ez a kérdés is szerepel a nyolctagú bíborosi tanács megbeszéléseinek napirendjén. XVI. Benedek az ilyen ügyek közül a legsúlyosabbakat egyházmegyei szintről a Hittani Kongregáció hatáskörébe vonta. Ferenc pápa most az érintett papi személyek világi státusba helyezését is egyszerűsíteni kívánja. (KAP)

Római emlékek Nagy Konstantin korából

A Colosseumban Nagy Konstantin korát bemutató kiállítást láthattak nyáron a Rómába zarándokként, turistaként érkezők. A császár életét és korának művészetét tárgyi dokumentumok, többek közt szobrok, érmek, harci eszközök idézték fel a tárlaton. A kiállítás bezárt, a műtárgyak visszakerültek eredeti őrzési helyükre, de Róma ennek ellenére számos emlékét őrzi egykori uralkodójának. Nagy Konstantin Krisztus után 280 és 337 között élt. Ő volt az első keresztény császár. Uralkodása idején, 313-ban adták ki a milánói ediktumot, amely jogokat biztosított a keresztények számára, és megszüntette évszázadok óta tartó üldöztetésüket. A hagyomány szerint Konstantin egy látomás nyomán hagyott fel a keresztények üldözésével, s lett Krisztust követő uralkodója a Római Birodalomnak. Apját Constantinus Chlorust – Diocletianus császár caesar rangra emelte. Feleségével, Helenával azaz Szent Ilonával katonának nevelték fiukat. Az apa halála után katonái fiúgyermekét is caesarnak kiáltották ki, aki követve apja sikereit északon a barbárok ellen harcolt, legyőzve a germánokat és a frankokat is.