Egyházunk

Szentlélek-szeminárium férfiaknak

Uram, tegyél minket örömhírré a világ számára, te hitelesítsd küldetésünket cselekedeteink által – hangzott a fohász a kaposvári Szent Imre-templom búcsújának ünnepén. Varga László plébános, püspöki helynök tizenkilenc fiatalt bérmált, s e küldetési misén „bocsátotta útjára” azt az ötvenkét férfit is, akik az elmúlt két hónapban részt vettek az Élet a Lélekben szemináriumon.

– Kifelé vivő szolgálat ez, ugyanakkor mindenkinek el kell indulnia befelé is, elmélyülve kegyelmi ajándékainkban, amelyeket nem azért kaptunk, hogy feldíszített karácsonyfaként pompázzunk, hanem azért, hogy kincseinket megosszuk másokkal. Csak így növekedhetünk – hangsúlyozta homíliájában az atya, aki az oltár körül illusztrálásként elhelyezett „fegyverekről” is szólt. Mint mondta, a szemináriumot úgy kezdte, hogy e hatalmas kardot meglóbálta, s azt tanácsolta: kapják össze magukat a férfiak, legyenek bátrak, tegyenek tanúságot, s csengjenek fülükbe Jézus szavai: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem a földre, hogy békét hozzak!” Ha valaki az ő nevében, az ő küldetésében tanúságot tesz, az megosztást hoz.

Látogatás Ciprus törökök által megszállt északi részében

Temetőket dúltak fel, templomokat romboltak le, fosztottak ki vagy alakítottak át istállóvá, hotellé, kaszinóvá, mecsetté, netán katonai bázissá. Ciprus északi részén járunk, a török megszállás alatt lévő területeken, és éppen Karpasha falujába tartunk, hogy megismerkedjünk az ott élő maronita közösséggel. Különleges világ ez. Kelet és Nyugat határán, vallások találkozási pontján fekszik Ciprus, a Földközitenger egyik legnagyobb szigete. Repülőgépünk Larnaca városában száll le, a fővárosnak ugyanis nincs reptere. Volt, de mostanra teljesen megbénult. Nicosiát átszeli a déli, szabad, főként görögök és az északi, megszállt, főképp törökök lakta részeket elválasztó Zöld Vonal. Reptere pedig épp katonai zónába esett. Az északi részbe nem lehet csak úgy átmenni, ehhez útlevél, beutazási engedély szükséges. Szinte mindenütt katonák állomásoznak, többnyire fiatalok. Ha jól saccolok, tizennyolc– húsz évesek lehetnek. „Tilos fotózni a katonai ellenőrzés alatt álló területeken!” – figyelmeztet a kísérőnk. Állítólag le is csukhatnának érte. 1974-ben került az ENSZ felügyelete alá a két felet elkülönítő terület, miután a törökök megszállták az északi részeket. 1983-ban kiáltották ki az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, melyet csak Törökország ismer el. A déli rész, a Ciprusi Köztársaság 2004 óta tagja az Európai Uniónak.

A családpasztorációs szinódus előkészületének fontos lépése

A családpasztoráció kihívásai az evangelizáció összefüggésében címmel 2014. október 5. és 19. között tartandó rendkívüli püspöki szinódus előkészítéséről rendezett sajtókonferenciát a Vatikánban november 5-én Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, szinódusi főrelátor, Lorenzo Baldisseri érsek, szinódusi főtitkár, valamint Bruno Forte érsek, Chieti-Vasto főpásztora, a szinódus különleges titkára.

A Vatikán már a szinódus meghirdetése után azt a kérést intézte a világ nemzeti püspöki konferenciáihoz, hogy egy átfogó közvélemény-kutatás keretében kérdezzék meg a katolikusokat, mit gondolnak az egyház tanításáról a fogamzásgátlással, az egyneműek házasságával és a válással kapcsolatban – adta hírül az amerikai National Catholic Reporter.

Örömmel hallottuk a hírt szeptemberben, amely szerint Ferenc pápa hazánkba látogat 2016-ban, Szent Márton születésének 1700. évfordulójára. Mártont mi, magyarok is a magunkénak érezzük, noha tudjuk, hogy a 316-ban Pannóniában, a Római Birodalom provinciájában született szent római volt.

A mai Szombathely, vagyis Savaria szülötte ő, aki csak felnőttként tért keresztény hitre. Márton híd az antik világ és a keresztény Európa között. A keresztény humanitás szentjeként is szokták emlegetni. Híres legendája szerint katonaként köpenye felét odaadta egy didergő koldusnak, majd álmában Jézus elmondta neki, hogy ő volt az, akivel jót tett. Az ígéretes katonai karrier előtt álló fiatalember a látomás hatására megkeresztelkedett, felhagyott addigi életével, és térítő útra indult. Édesanyját is ő keresztelte meg.

A kétszáz éve született Simor Jánosról tartottak konferenciát

Simor János bíboros, hercegprímás születésének kétszázadik évfordulóján ünnepi konferenciát rendeztek az esztergomi Szent Adalbert Központban. Ez alkalomból Erdő Péter bíboros a hittudományi főiskola könyvtárának ajándékozta elődje kispapi imakönyvét.

Simor érsekről szokás úgy beszélni, mint egyszerű származású, kiemelkedően tehetséges, nagy politikai manőverező képességgel megáldott főpapról, mecénásról, építtetőről, jó gazdáról, a katolikus iskolarendszer nagy megújítójáról, energikus szervezőről, s úgy is, mint Ferenc József és a bécsi kormányzat hívéről, aki személyes életvitelében meglehetősen egyszerű volt – mondta köszöntőjében Erdő Péter bíboros, aki a konferencia előtt Spányi Antal székesfehérvári és Pápai Lajos győri megyés püspökkel együtt mutatott be ünnepi szentmisét a Szent Adalbert Központ kápolnájában.

A megújulás ideje

Napjaink legfontosabb témái közé tartozik a szabadság, az emberi önrendelkezés, az autonómia. Közéleti vitáink, a jogalkotás körüli csatározások, s nemegyszer még a tudományos kutatások vagy a művészeti alkotások is azt a kérdést járják körül, miként lehet az ember leginkább szabad. Az önbeteljesítés, a külső kényszerektől való mentesség mércéje a végső célként feltételezett szabadságnak. Minden és mindenki, aki korlátozza választásainkat, a szabadság ellensége. Az újkor számára a vallás, sőt maga Isten is ellenféllé vált. Megszületett az axióma: az ember nem szabad, amíg van Istene. Aki fel akarja szabadítani önmagát, annak Isten ellenében, akár az ő „halálán” keresztül kell állítania önmagát, saját önrendelkezését.

A Panorama című olasz lap október 31-i számában nyilvánosságra hozott vélemény szerint az amerikaiak lehallgatták XVI. Benedek pápát, a pápaválasztásra érkező bíborosokat és Jorge Bergoglio bíborost (Ferenc pápát) is. Az Olaszországban lehallgatott több mint negyvenhatmillió telefonbeszélgetés között voltak vatikáni hívások is. A konklávét természetesen nem tudták lehallgatni, mert oda nem lehet bevinni mobiltelefont.

Ferenc pápa kollegiális vezetési stílusára jellemző módon már október végén tájékoztatta a nyolctagú tanácsadó testületet, majd a szinódusi tanács tagjait is arról, hogy február 22-ére konzisztóriumot hív össze új bíborosok kinevezése céljából.

Ezt megelőzően – elődeihez hasonlóan – a bíborosi kollégium tagjaival találkozik. Néhány nappal korábban, február 17–18-án kerül sor a nyolc bíborosból álló testület harmadik összejövetelére, a konzisztórium után, február 24–25-én pedig a szinódusi tanács ül össze.