Család

Felkészülő

Az iskolai év legfelszabadultabb ünnepe a farsang. Lezártuk a félévet, nem kell már a tanulásra összpontosítani, lehet gondtalanul örülni. Még tart a tél, de zsigereinkben már a tavasz újjászületését érezzük.

Nálunk az iskolában már hagyománnyá vált, hogy erre az alkalomra az osztályok egy adott témára készítenek rövid produkciókat. Idei témánk a Vissza a jövőbe, 2113 címet viselte. A gyerekek dús fantáziával láttak a műsorkészítéshez: Milyen lesz a világ nők/férfiak nélkül? Hogy néz ki száz év múlva a rend és fegyelem az iskolában? Átadják a 4-es metrót stb. Nagy élmény, ahogy a diákok egymást inspirálva találják meg azt az alapötletet, amelyre aztán az egész jelenet épül.

Felavatják Szegeden a házasok padját

Kondé Lajos, a dóm plébánosa, püspöki helynök a házasság hete szegedi motorja. A legtermészetesebb hangon beszél legfontosabb értékeinkről és az egész városra kiterjedő rendezvénysorozatról is, amelynek sikerén vállt vállnak vetve dolgoznak a különböző felekezetek, mozgalmak, az önkormányzat, egyesületek és más intézmények. Úgy tűnik, Szeged tele van szép célokért lelkesedni és dolgozni képes emberekkel.

Öt-hat évvel ezelőtt rettentően zavarni kezdett, hogy a Valentin-nap divatja nálunk is egyre jobban elharapódzik, méghozzá a jópofizós, szíves képecskés változatban – mondja Kondé atya. – Alaposan elgondolkodtatott a dolog. Vajon az egyház nem tudna erre valahogyan rákapcsolódni, és okosan megszólalni, észrevétetni magát ebben az időszakban? Hiszen nekünk is van mondanivalónk a szerelemről, a jegyességről, a házasságról, és fontos feladatunk lenne, hogy a magunk értékrendjét egy efféle civil szokásba is belecsempésszük! – töprengtem, tanakodtunk a családpasztorációs irodán.

Családlátogatásra képeznek munkatársakat

Katolikus családok látogatására képeznek munkatársakat a hit évében útjára indult program keretében az Esztergom–budapesti főegyházmegyében. Február 2-án, szombaton a budapesti városmajori kistemplomban rendeztek e célból továbbképzést, amelyen Erdő Péter bíboros a plébánosok által újabban jelölteknek nyújtott át megbízólevelet igeliturgia keretében.

Az evangélium átadásának legfőbb terepe a család. Ezért az egyházmegye az örömhír megismerését és továbbadását fókuszba állító tematikus évben kezdett bele különleges családpasztorációs programjába. 2012-ben a nagyvárosok missziója keretében tizenöt európai városból kettőben, Dublinban és Varsóban is központi szerepet kapott a katolikus családok meglátogatása.

Felkészülő

Az alkohol megszerzése, átadása, fogyasztása gyakorlatilag a felnőtt ember szabad döntése alapján történik. Annak ellenére, hogy Európában, de különösen nálunk egészen biztosan a legkeményebb drognak számít.

„Az alkohol a fiatal európai férfiak első számú gyilkosa – állapította meg egy 2001-ben Stockholmban rendezett konferencia. – A mai fiatal férfiak halálozási okaiért Európában negyedrészben, Magyarországon egyharmad részben az alkohol vonható felelősségre. Vagyis minden negyedik európai és minden harmadik magyar fiatal (15–29 éves) férfi az alkohol miatt hal meg (balesetek, bűncselekmények, túladagolás…).”

Felkészülő

– csap le sziszegve a felháborodás a panaszkodva nyafogó kisgyerekre, aki társa ellene elkövetett gazságai miatt megy jogorvoslatért szülőjéhez. A kicsi megszeppenten áll, erre igazán nem számított, hiszen a másik kezdte, ő csak…

De már hiába. Igazság nem lesz, talán nem is lehet. „Legalább azt megtanulja, hogy a másikat bemártani bajtársiatlan dolog!” – indokolja válaszát a felnőtt.

Megtanulja? Ugyan, dehogy. Legalábbis most, óvodásként – amikor valószínűleg az árulkodások kilencven százaléka történik – biztosan nem. Most csak az tanulja meg, hogy bizonyos, számára megoldhatatlan helyzetekben még segítséget, vigaszt, védelmet sem várhat.

Fogyasztóvédelemről gyerekeknek

Ha belépünk egy élelmiszerboltba vagy egy nagyáruházba, már meg sem lepődünk azon, hogy a pénztár közelében helyezték el a csábító csomagolással ellátott, ám a fogakra rendkívül káros cukorkákat, nyalókákat. Apró ajándék az üdítősüvegen, s a gyerekek természetesen azt szeretnék megvenni, nem a százszázalékos gyümölcstartalmú, jóval szürkébb kinézetű palackot. A marketing tudorai elsősorban a profit nagyságával törődnek, őket az eladási statisztikák érdeklik, nem az, hogy egy termék mennyire egészséges vagy biztonságos. A kevésbé rutinos, jóhiszemű emberek pedig gyakran belesétálnak az alig észrevehető csapdákba. Hogyan lehetne ezen változtatni? Miként volna elérhető, hogy gyerekeinkből tudatos vásárlók legyenek, s hogy felnőve saját maguk és majdani családjuk egészsége érdekében ne vásároljanak cukros üdítőket, ízfokozóval dúsított félkész ételeket, olcsó, ám sok esetben életveszélyes elektronikai eszközöket?

Felkészülő

Tibor: Nagyon aktívan részt vettem a gyermekvárásban, ennek ellenére kicsit irigykedtem Ágira: mennyivel könnyebb egy nőnek megérezni és megélni az anyaságát! Izgatottan figyeltem magamon, mikorra alakul ki bennem az érzés, hogy apa vagyok.

Amikor Tibor fiunk megszületett, örültem, hogy Ági is, ő is egészségesek. Büszke voltam, hogy én is fiús apuka lettem, de nem éreztem magamon az apaságot.

Onnantól kezdve, hogy hazajöttek a kórházból, én fürdettem a kicsit. Délután öt óra körül értem haza a munkából, és mindig egy kis játék következett. Sokat foglalkoztam a fiammal, de négy-öt hónap is eltelt, mire feltűnt, hogy az egyébként rendkívül jól alvó gyermekünk délután négytől hétig szinte mindig ébren van. Vár, engem vár: az apukáját. Ha kivettem a kiságyból, már nevetett. Szerette a gyömöszölést, a csiklandozást, nagyokat kacagott közben. Tudatának fejlődése és az erre való ráeszmélésem hozta ki belőlem a tényleges érzést: apa vagyok. Lehet, hogy kicsit sok idő kellett hozzá, de nagyon jó érzés volt.

Felkészülő

Magda nővér közel lakott hozzánk. ’89 után nem költözött be rendje újjáalakult központjába, hanem maradt saját egyszerű, de praktikusan berendezett házacskájában, s később ott is hunyt el. Amikor reggelente munkába indultam, ő már rendszerint hazafelé tartott a hajnali szentmiséről.

„Szegény fiatalok! Mi van a fiataljaival?” – kérdezte gyakran. Soha nem volt egyetlen ítélkező szava sem, csak aggódás és féltés élt benne a szenvedélybetegek iránt. Néhány rövid esetismertetés után általában könnyezve engedett utamra.