Család

Felkészülő

A szülő

„Már több helyről is elküldtek, pedig telefonon is elmondtam a problémánkat, meg személyesen is megjelentem. Borzasztó! Hát senki sem érti, hogy nagy bajban vagyunk?

Értse meg, hogy én mindent megpróbáltam már, kérem, segítsen!

A gyerekem koraszülött volt, hét és fél hónapra született. Kénytelen voltam dolgozni, mit dolgozni, hajtani végig. A kedvesem, amikor megtudta, hogy gyerekünk lesz, lelécelt, eltűnt, felszívódott. Külföldön vállalt munkát. Fogalmam sincs, hol él jelenleg. Néha kapok tőle egy elég jelentős összeget, sokkal többet, mintha gyerektartást fizetne, így nem is próbáltam törvényes útra terelni a keresését. Ha néha megadta a címét, küldtem neki fotót a kislányunkról.

Felkészülő

A kólikák a csecsemő leggyakrabban előforduló „panaszai”. Többnyire a jól evő gyermekeknél fordulnak elő, akik falánkak és sok levegőt nyelnek. Ha az anya függőleges helyzetben feltartja gyermekét szoptatás (etetés) után „böfiztetni”, akkor az a levegő egy részétől megszabadul. Nem baj, ha ez alkalommal egy kis – már túrósodott – tej is visszajön.

Mikor visszateszi ágyacskájába, öt percre fektesse a bal oldalára, mert ott van a cárdia, a gyomor bejárata, amint a neve is mutatja, a szív oldalán. Öt perc után pedig átfordítja csecsemőjét a jobb oldalára, ahol a pilorusz, a gyomor kijárata van, tíz-tizenöt percre, hogy a gyomor könnyebben kiürülhessen, és az emésztendő folytathassa útját a patkó- majd a vékonybélbe. A mégis ott kucorgó lenyelt levegő kiváltja a kólikákat.

Felkészülő

Amikor több mint tíz évvel ezelőtt nyolc évfolyamos képzés is indult iskolánkban, nagyon nehezen éltem meg ezt a váltást. Egyetemi diplomával kis ötödikeseket tanítani – nem luxus ez? És különben is: nem vagyok felkészülve módszertanilag a kicsikre… Aztán elindult a képzés, sok gonddal és küzdelemmel. Bizony, az ötödikeseknél rendet tartani, harmincöt egyszerre ugráló kis bolhát fegyelmezni nem könnyű feladat. Az évek múltával azonban egyre inkább felfedezem a kicsik tanításának szépségét.

Felkészülő

„A túlzásba vitt jó dolog rossz dolog.” (Todd G. Buchholz) Már a név is árulkodó! Ugyanis az arab al kuhul szó, melyből az alkohol származik, azt jelenti: a legfinomabb. Valószínűleg ezzel sokan boldogan egyetértenek, míg mások inkább félve megborzonganak hallatán. A népek többsége már évezredek óta fogyaszt alkoholt. A suméroktól fennmaradt ékírásos emlék, amely a Krisztus születése előtti harmadik évezredből maradt ránk, már tartalmazza a sörkészítés részletes leírását. A görögök és a rómaiak előszeretettel borozgattak. A kínaiak rizsből készítettek alkoholtartalmú italokat, a germánok kedvenc italának a sör és a mézbor számított. Az eurázsiai sztyeppe állattartó népeinek kancatejből erjesztett, enyhén alkoholos itala volt a kumisz, amelyet a legendák szerint az ősmagyarok is szívesen fogyasztottak.

Felkészülő

Méltatlankodik a szülő a régi szólást felidézve, midőn rakoncátlan gyermeke nem és nem fogad szót. Érezzük: van a mondatban valami rosszallás, és egyúttal egy jó adag elnéző felmentés is. A legtöbbször talán kedves dorgálás formájában hangzik el.

Mégis érdemes megfontolnunk, hogy a gyermek engedetlenségeivel, általunk helytelenített cselekedeteivel kapcsolatban emlegessük-e az ördögöt.

Talán hallgassuk el a világban munkáló rossz, az Istentől elforduló erők létezését gyermekünk elől? – kérdezik most talán megdöbbenten. Nem erre irányul a javaslatom. Ám ahogy Monika Nemetschek, a zseniális osztrák valláspedagógus fogalmazott: „Pedagógiai szempontból nem helyes gyermekeknek az ördögről beszélni.” S hogy miért állítja ezt ilyen határozottan?

A nőnap az az ünnep, amely talán még a Valentin-napnál is jobban megosztja az embereket: férfiakat és nőket egyaránt. Sokan viszolyogva, mások nosztalgiával gondolnak vissza a régi, vörös szegfűs, pártállami nőnapokra. Szép számmal akadnak, akik úgy vélik, ennek az ünnepnek a november hetedikével együtt el kellett volna tűnnie a föld színéről, s vannak, akik mit sem törődve a tilalommal, hóvirágot várnak vagy éppen szednek ilyenkor.

Szerencsétlen sorsú nap ez. S nemcsak azért, mert a Zoltánoknak osztozniuk kell rajta a hölgyekkel, hanem mert csakugyan nem egyértelmű, kiket és miért kell ezen a napon köszönteni. A „legenda” szerint New Yorkban 1857. március 8-án mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidőcsökkentésért. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.

Soha nem pofozott föl. Összesen három-négy alkalommal náspángolt el, és állított sarokba. Mindegyik eset okára emlékszem, mert nem haraggal, hanem magyarázattal kaptam. A pofonról azt tartotta, hogy a gyerek arcát megütni megalázó. Az ő szemében a büntetés a nevelő kudarcát jelentette, és azt jelezte, hogy a szülőnek nem volt elég tekintélye arra, hogy helyes irányba igazítsa gyermekét, vagy a tanár nem tudta lekötni a diákok érdeklődését.

A katolikus családegyesület támogatja az Egy közülünk kezdeményezést

Állásfoglalást tett közzé a Magyar Katolikus Családegyesület (MAKACS) elnöksége február 13-án az Egy közülünk európai polgári kezdeményezésről. Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferens püspöke a dokumentumban kifejti: az elnökség üdvözli a kezdeményezést, s támogatja az annak magyarországi koordinálását vállaló Együtt az Életért Közhasznú Egyesületet.