Új Ember

Magas színvonalon a keresztény értékekért

Szerző:

Átadták a Szent Adalbert-díjat

 

Szent Adalbert püspök és vértanú, az Esztergom–budapesti főegyházmegye védőszentje ünnepére emlékezve április 26-án szentmisét mutattak be az esztergomi bazilikában Gaál Endre protonotárius kanonok, nagyprépost vezetésével. A liturgiához kapcsolódóan átadták a Szent Adalbert-kitüntetéseket. A nap folyamán ministránstalálkozó is volt Esztergomban.

 

Adalbert, Prága második püspöke római útja után járhatott Esztergomban. A hagyomány szerint ekkor találkozott Géza fejedelemmel, ő bérmálta meg Istvánt, s alapítója lett az első bazilikának, amely a későbbiekben az ő nevét viselte.

Nagyvilág

Szerző:

Az örmény népírtás török beismerése

 

Ankarában Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök április 24-én elismerte az első világháborúban történt örmény és szír ortodox tömegmészárlás tényét. A miniszterelnökség hivatalos közleményében az erről való fájó megemlékezést emberi kötelességnek nevezte.

„Ökumenikus jelentőséget tulajdonítok neki”

Szerző:

Györfi Béla Szabolcs házfőnök, templomigazgató

 

‒ Mikor és milyen megfontolásból döntött a rend a Ruzsa György által rendezett fémikon-kiállítás befogadása mellett?

 

– Két éve már, hogy a professzor úrral elkezdtünk közösen tervezgetni, miután a tartományfőnökünket, Bátor Botondot felkereste az ötlettel. A Sziklatemplom és a rendház közötti helyiségeket éppen fel akartuk újítani, így miután meghoztuk a döntést, egy helyiséget már eleve erre a célra alakítottunk át.

Az Istenszülő oltalma

Szerző:

Az Istenszülő a legenda szerint 910-ben, Bölcs Leó bizánci császár (866–912) uralkodása idején, amikor jelentős támadások érték a birodalmat – Keresztelő János és János evangélista társaságában – megjelent a konstantinápolyi Blakhernai- (Blachernai) templomban, és kendőjét a hívek fölé emelte, ezzel jelezve, hogy számíthatnak oltalmára.

Egy rendhagyó Szent Borbála-zománcikon

Szerző:

Szent Borbála nemcsak a keleti egyházban, hanem az egész keresztény világban a leggyakrabban ábrázolt női szentek közé tartozik. Legendája és tisztelete az első ezredforduló táján terjedt el, először a Földközi-tenger keleti vidékein, majd hamarosan Itáliában és egész Európában. Ereklyéi Velencébe és Torcellóba kerültek.

Tudás, öröm, türelem

Szerző:

Az Olvasó írja

 

Stockinger Artúr Szekszárdon született, 1926-ban, gyermek- és ifjúkorát a Tevel melletti Csurgópusztán töltötte, ahol apja százötven hektáron gazdálkodott. Bonyhádon járt gimnáziumba, majd édesapja halála után, tizenhét évesen ő folytatta a gazdálkodást. A kommunista hatalomátvétel után elvették a család földjét, rendőri felügyelet alatt állt, napszámos, majd vasúti munkás lett.

 

Már diákkorában sokat vívódott, hogy az egyházi életet válassza-e, de újra és újra visszatért a földhöz, az állatokhoz, a gazdasághoz. Amikor ennek lehetősége végleg elveszett számára, a kisdorogi plébános hatására beiratkozott a győri szemináriumba. Közel harmincévesen kapott meghívást az Úr szolgálatára, s harmincöt évesen szentelték pappá.

Újabb holt-tengeri tekercsek

Szerző:

A kumráni „szenzációkról” a tudomány mérlegén

 

Idén március elején nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, hogy „új holt-tengeri tekercseket” fedeztek fel a kumráni barlangokból előkerült régészeti leleteken dolgozó kutatók Jeruzsálemben. Nem ez az első eset, hogy az ókorban a Holt-tenger északnyugati partja mentén élt zsidó közösség tagjai meglepik a szakmát és az érdeklődőket egyaránt, azóta, hogy a ta’amire beduin törzsbeli Muhammad adh-Dhib 1947 elején, egy gondviselésszerű véletlennek köszönhetően meglelte a szövegtöredékeket tartalmazó első barlangot a régióban. Ez a mostani felfedezés hasonlít a korábbiakra abban, hogy az első híradásokat rögtön lázas találgatások követték: „Vajon mit rejtegetnek még előlünk?” Pedig éppúgy, ahogyan eddig, ez a mostani lelet sem amiatt jelent szenzációt, amire a sajátos tanításokra viszkető fülek várnak: nem botrányt vagy felfordulást hoznak, hanem elmélyültebb ismereteket a Krisztus születése körüli idők zsidóságának szokásairól.

Nemet mondtunk a gyűlölködésre

Szerző:

Az április 6-i országgyűlési választások estéjén a győztes FIDESZ–KDNP elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „Kellő alázattal és méltósággal, ahogy illik hozzánk, mondjuk ki, minden kétely és bizonytalanság eloszlott: győztünk!”

 

Az eredmények ismeretében első útja Szabad Györgyhöz, az első szabadon választott magyar parlament elnökéhez vezetett. Ugyanis ez a választás egy szabad országban történt – szögezte le. A személyes tiszteleten túl fontos, hogy köszönetet mondjunk az előttünk járó nemzedéknek, amely lehetővé tette, hogy ma szabad országban választhassunk – emelte ki.