„A körhinta elképesztően erős szimbólum. A pillanat boldogsága jut erről eszünkbe. A »repülünk, Mari« érzése. A szabadság. De ez csak egy pillanat. És a hinta lánca olyan, mint a póráz, csak egy kis körben enged szabadon repülni” – vallja a Pataki Istvánt alakító Cserhalmi György, a Vidnyánszky Attila által rendezett és Zsuráfszky Zoltán koreografálta Körhinta-előadás kapcsán.
Interjú a Stephanus-díjas Kányádi Sándorral – A XXIII. Szent István Könyvhét megnyitójának keretében május 11-én átadták az idei Stephanus-díjakat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápa termében. Erdő Péter bíboros és Spányi Antal megyéspüspök teológiai kategóriában André-Joseph Léonard Mechelen-brüsszeli érseknek, irodalmi kategóriában pedig Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőnek adta át a Szent István Társulat kitüntetését.
Interjú Bálint Sándor szülész-nőgyógyásszal – „Az asszony tökéletes teremtmény, arra született, hogy gyermekei legyenek, és ősi tudással rendelkezik a saját működésével kapcsolatban. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt tisztelettel, szeretettel és alázattal segítsük” – vallja a negyvenöt éve szülész-nőgyógyászként dolgozó Bálint Sándor. A hetvenegy éves orvos, pszichoterapeuta, szexológus szakember elhivatott úttörője és képviselője az úgynevezett természetes szülésnek, mely szemlélet nem ellentéte a jelenlegi orvosi protokollnak, hanem kiegészítője annak. Bálint doktorral – a születés hete alkalmából – nőkről és asszonyokról, szülésről és születésről, apákról és bábákról, illetve az egészségügy helyzetéről beszélgettünk.
Szörényi Levente hetvenéves – Tudom, elmondva másképp hat minden. És sokszor valóban csak keresgélem a szavakat ahhoz, ami szövegben kifejezhetetlen. Most mégis megkísérlem, hogy szavakba öntsem a zenét. A zenét, melyet nemzedékek éreznek sajátjuknak, ismerősnek, és amely – így vagy úgy – identitásuk része lett. A zenét, melyről nem túlzás azt állítani, hogy bartóki hagyományokat folytat, gondol tovább, és hangszerel akár a popzene eszközeire. A zenét, mely hol folk, hol beat, hol rock, ha pedig esztétikai szempontok szerint vizsgáljuk, leginkább klasszikusnak mondható.
Anyák napi riportunk – vendégségben a Kubik családnál. – Hét gyermek, egy szorgos anya és egy lelkes apa története mesébe illően indul: a fiatal férfinak megtetszik a nő, udvarol neki, majd három nappal később megkéri a kezét. A nő még húzódozik egy kicsit, de három hónap elteltével igent mond. A döntést eljegyzés és egy karácsony előtti, téli esküvő követi. Ildikó és Zoli már a házasságuk elején tudták: legalább öt gyermeket szeretnének. Végül heten születtek meg. A két lány és az öt fiú mozgalmas életet él a békés családi fészekben: rengeteget pingpongoznak, fociznak, utaznak és játszanak. A házastársak bíztak magukban, a munkabírásukban és abban, hogy ha becsülettel teszik a dolgukat az életben, akkor a nehézségek megoldódnak. Tavaly novemberben, két héttel legutóbbi szülése után Ildikó súlyos betegségen esett át. Ezt követően a család új utakra indult: hitet és befogadó közösséget keresett és talált. A kezdetekről, a hétköznapokról, a hit kereséséről és a közösség fontosságáról beszélgettünk, vendégségben a Kubik családnál.
Kiállítás nyílt a Mátyás-templom évszázadairól. Mátyás-templom – A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246–2013) címmel nyílt kiállítás április 15-én, a Budapesti Történeti Múzeum és a Budapest-vári Nagyboldogasszony-főplébánia szervezésében. A kiállítás megnyitóján a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában beszédet mondott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus. Az ünnepségen a Mátyás- templom ének- és zenekara közreműködött Tardy László karnagy vezényletével.
Beszélgetés Bodza Klára énekművész-tanárral
A szerelem kamasz lányként sokat foglalkoztatott, ha volt, azért, ha nem volt, akkor meg azért. Így kerültem közel a népdalokhoz. Legelőször ahhoz az észak-mezőségi, magyarszováti dallamhoz, amelyet Sebestyén Márta előadásában ismerhetett meg a világ. Szerettem volna én is azt az „átkozott gyötrelmet” zenében kifejezni, ezért Bodza Klára énekművész-tanárhoz fordultam (aki szintén közölte a dalt Lélekmadár című DVD-jén), nem hiába: a töményen díszített folklórkincset először eredeti közegében felvett hangzóanyagról lekottáztuk, majd hétről hétre ismertem meg a jellegzetes, csipkeszerű, mezőségi díszítéstechnikát, végül saját hangi adottságaimhoz alakítottam, és még jobban megszerettem a dalt. Rajtam kívül nagyon sokan keresték és találták meg természetes hangszínüket, tanultak technikát, ismerték meg az éneklő parasztságot és szereztek színpadi tapasztalatot Bodza Klárától, aki nemrég jelentette meg életművét összegző hanglemezét Ó, áldott Szűzanya címmel.
Interjú Bubnó Tamással a Szent Efrém férfikarról
A Szent Efrém férfikar célja „a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének kutatása, bemutatása és népszerűsítése, a bizánci zene szépségének és misztériumának megismertetése elsősorban a magyar, valamint az európai közönséggel. Ugyancsak nagy hangsúlyt helyez az európai kortárs zene új kompozícióinak megszólaltatására és a magyar férfikari hagyomány – Liszt, Bartók, Kodály, Ligeti – ápolására” – ez áll az együttes internetes felületén. A „kamarazenei csoportosulás” – ahogyan a művészeti vezető és karnagy, Bubnó Tamás fogalmaz – ma az ország egyik legnépszerűbb vokális együttese. A különféle felekezetekhez tartozó hivatásos énekesekből és zenészekből álló kórus munkájáról, repertoárjáról és a Kárpát-medence görögkatolikus közösségéről a művészeti vezetővel beszélgettünk.
