Beszélgetés Karosi Júlia jazzénekesnővel
Diáklánykorában is úgy játszott Debussyt, mint akit nemcsak az ujja visz, hanem a szíve is. Na meg a tudatossága. Évekkel később a Széchényi Könyvtár csendes, félsötét lépcsőfordulóján futottunk össze – kezünkben a vizsgaidőszak súlyos kötelezőivel. Legutóbbi találkozásunkkor az idén tavasszal megjelent, Hidden Roots című második jazzlemezét adta át. Karosi Júlia – a zenei iskolákat és a filozófia szakot egyaránt megjárt énekesnő – legújabb albumában (nép)zenei és nyelvi gyökereinket keresve közvetíti a kortárs jazz világát.
– Alkotói munkámban meghatározó szerepe van a filozófiai gondolkodásnak és tanulmányoknak. Mivel én írom a dalainkat, az első lemezen is fontos szerkesztői szempont volt a filozófia szak évei alatt megtapasztalt útkeresés. Fontos inspiráció volt a bölcsészkar, és igyekszem „belekomponálni” a zenei karrierembe. Mindenkinek más az útja: van, aki korábban tudja már, hogy mi felé tart, és van, akinek több állomáson kell keresztülmennie, mire megleli a hivatását.