Kihívások a családpasztorációban

A világ különböző tájairól összehívott püspökök gyűlése a II. vatikáni zsinat óta egyike a legfontosabb egyházi szerveknek. A gyűlés hatásköre a tanácsadásra korlátozódik, kötelező érvényű döntéseket csak akkor hozhat, ha a pápa erre külön felhatalmazza. Az október 2-tól 19-ig tartó rendkívüli szinódust a szentatya ezzel a címmel hirdette meg: A családpasztoráció kihívásai az evangelizáció összefüggésében. A rendkívüli gyűlés várhatóan társadalmi helyzetfelmérés lesz, többek között az előzetesen kiosztott kérdőívek feldolgozása alapján. Tényleges eredmény leghamarabb 2015-re várható – mondta Török Csaba katolikus pap, teológus. A családpasztoráció terén tervezett állapotfelmérés inkább gyakorlati síkon közelíti meg a problémát, de a megoldást Jézusban találjuk, aki által feltárul a család misztériuma, valódi küldetése. Sajgó Szabolcs SJ a család válságának okát elsősorban a hit kérdésében látja: ha nincs személyes kapcsolat ember és Isten között, nem működnek az emberek alkotta közösségek sem.

Miért szükséges rendkívüli szinódust tartani a családdal kapcsolatban? Mert a család válságban van, és nemcsak az egyházon kívül érzékelhető ez a probléma, de az elmúlt időszakban az egyházon belül is folyamatosan nőtt a bajba jutott családok száma – fogalmazott Vértesaljai László. – Ha nem változtatunk, holnapra még nagyobb lesz a gond, és egyre többeket fog érinteni. Természetesen nem csupán a családokat érinti a válság, ennél sokkal többről van szó: az egyes ember kríziséről. A személyes krízis aztán tágabb közösségekre terjed, s egy idő után már családi, társadalmi, nemzeti, vagy akár egész kontinenseket érintő válságról beszélhetünk. A problémát legfőképpen az okozza, hogy napjainkra viszonylagossá váltak alapvető fogalmak. Nehézségek természetesen mindig is voltak, ám korábban biztos tudásunk volt például arról, hogy mit értünk ember, család, férfi és nő kifejezés alatt. Mára azonban abban sem lehetünk biztosak, hogy veleszületett adottság-e az ember szexusa, avagy társadalmi termék csupán. Ha ez nem magától értetődő, akkor kimondhatjuk: a család valóban válságban van. Bár e jelenség hazánkban még kevésbé tapasztalható, a tőlünk nyugatabbra lévő országokban már komoly zavarokat okoz. Ez a támadás pedig nem csupán a vallás ellen irányul, és nem pusztán teológiai kérdés, hanem a teremtett ember ellen folytatott „szellemi világháború”. Azt mondhatjuk, hogy a lövészárkokban tulajdonképpen tisztességes küzdelem folyik e lopakodó pusztításhoz képest – fogalmazott Vértesaljai László.

Török Csaba Walter Kasper bíboros, teológus nézetével egészítette ki az elhangzottakat: „Ha a szentségi feloldozás lehetséges a gyilkos számára, aki megbánta bűnét, miért kellene megtagadni az irgalmasságot a bűnbánó házasságtörőtől?” Kasper bíboros a hajótöréssel végződő házasságokról azt mondja: nem zárhatók le kizárólag jogilag, hiszen nem is pusztán jogilag köttettek meg, hanem mély spirituális meggyőződés alapján. Ezért az elvált és újraházasodott hívő katolikusoknak az érvényes házasság után nem egy második házasságot („második hajót”) ajánl, hanem a „szabadulás deszkáját”, amely lehetővé teszi számukra a szentáldozáshoz járulást. A javasolt megoldást (az „üdvösség deszkáját”) azonban meg kell különböztetni azoktól a helyzetektől, amelyekben – kellő feltételek megléte esetén – kimondható a házasság semmissége. Ilyenkor a felek újabb szentségi házasságot köthetnek, de a lelkipásztorok mindig ügyeljenek arra, hogy a bűnbánat és a szív megtérése megtörténjék. Török Csaba hozzátette: a házasság intézménye napjainkban az evangélium hirdetésének egyik eszköze. A ma általánosan elterjedt szemlélet szerint a másik ember korlátozza az egyén önkifejezését, a gyermek pedig kifejezetten teher mindkét fél számára. Életmódunk az önzésre épül, ezért, aki házasságban él, az lényegében szembemegy a társadalommal.

Arra a kérdésre, hogy a most elindult folyamat az egyház liberalizációját jelenti-e, azt válaszolta, hogy semmiképpen sem, hiszen nem politikai folyamatról van szó, így a fogalom az egyházra nézve értelmezhetetlen. A szinódus pedig nem hasonlítható valamiféle pártkongresszushoz, ahol az új elnök új szabályokat léptet életbe. A jelenlegi helyzetet rengeteg ember életáldozata, szenvedése és szerzeteseket megszégyenítő önfegyelme előzte meg, melyek mellett nem lehet tétlenül elmenni – fogalmazott. A házasságot érintő problémákkal kezdenie kell valamit az egyháznak, mivel „a valóság az eszme felett áll”. És bár a válás valóban halálos seb a szereteten, Jézus sem kiközösítéssel válaszolt a házasságtörő asszonynak, hanem azt mondta neki: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!”