Székely János

A Biblia üzenete

Az ókori Keleten a vendéglátás az egyik legalapvetőbb emberi kötelesség volt. Egy ember, akinek késő este vendége érkezett, átszaladt a barátjához kenyeret kérni. A barát azonban igen barátságtalanul fogadta (szó szerinti fordításban): „Ne hozz ide nekem fáradalmakat! Az ajtó bezáratott, és kisgyermekeim itt fekszenek mellettem a fekhelyen. Nem kelhetek fel, nem adhatok neked!” (Lk 11,7). Ne hozd ide a gondjaidat! Az ajtó be van zárva – olvassuk a szövegben. A barát tehát nem azt mondja: bezártam, hanem így fogalmaz: bezáratott. Nincs, aki bezárta, nincs, aki kinyissa. Mintha egy sorsszerű állapot volna ez, amelyen nem lehet változtatni. Nem azt mondja: nem akarok felkelni, hanem azt: nem kelhetek fel. Abban az időben a szegény családokban közös fekhelyen aludtak az emberek. Ha a gazda felkelne, felébresztené a mellette alvó gyermekeit is. Nem is szólva az ajtópántba betolt nagy retesz kihúzásának zajáról.

A Biblia üzenete

Jézus gyakran beszél a követőire váró szenvedésekről, keresztekről (vö. Lk 9,23–24). Számos olyan vallás van, amely a szenvedés kérdését kikerüli, nem válaszolja meg. A buddhizmus szerint a szenvedés látszat, s abból fakad, hogy az ember túlságosan vágyik bizonyos dolgokra. Ki kell irtanunk a vágyainkat, és akkor nem lesz szenvedés. Az iszlám tanítása szerint a szenvedéseket egyszerűen el kell fogadni, mint Allah akaratát. Nincs rájuk magyarázat. Krisztus tanítása őszintén szembenéz a szenvedés kérdésével, Krisztus keresztje és feltámadása választ ad az embernek erre az egyik legnagyobb problémájára.

A Biblia üzenete

Amikor Krisztus befejezte földi küldetését, feladatot bízott a tanítványaira: legyenek tanúi annak a Titoknak, annak a szeretetnek és üdvösségnek, amelyet átéltek, amelyet befogadtak (Lk 24,48). Az evangélium továbbadása, a misszió nem valamifajta stratégia vagy taktika az egyház életében (XVI. Benedek, Ubicumque et semper). Nem az a célja, hogy sokan legyünk és erősek legyünk. Aki ennyit lát benne, az egyáltalán nem értette meg a missziós küldetés lényegét. A misszió túlcsorduló szívből fakad. Aki egy kicsit is megsejtette Isten végtelen szépségét, nagyságát, erejét, jóságát, annak számára egészen természetes az, hogy akiket szeret, azoknak megpróbálja továbbadni ezt a kincset.

A Biblia üzenete

Krisztus nem úgy élt, nem úgy beszélt és cselekedett, mint egy nagy ember, mint egy próféta, mint egy a vallásalapítók közül. Ő nem azt hirdette, amit a próféták, hogy majd eljön a beteljesedés, várakozzatok. Ő így kezdte az örömhír meghirdetését: „Betelt az idő. Elközelgett már az Isten királysága! Térjetek meg, és higgyetek ebben az örömhírben!” (Mk 1,15) Mintha ezt mondaná: A történelem nagy várakozása véget ért. Engem vártak az évszázadok. Jézus nemcsak azt mondta, hogy kövessétek Istent, és szeressétek Istent. Ő azt mondta: „Kövess engem!”, és ezt hirdette: „Aki jobban szereti apját, anyját, feleségét, gyermekeit, mint engem, az nem méltó hozzám” (Mk 2,14; Mt 10,37). Hamar arra terelődött a figyelem Jézus körül, hogy kicsoda ő. „Mivé teszed magadat?” – kérdezték tőle az írástudók (Jn 8,53).

A Biblia üzenete

Krisztust gúnyolják, leköpdösik, ütik-verik, borzalmasan megkínozzák, végül keresztre szegezik. Mégis, mekkora fenség van benne, micsoda fény sugárzik belőle! Még a kereszten is, mint király engedi be az ő országába a bűnbánó gonosztevőt (Lk 23,43). Győzelemkiáltással a száján végzi be a szenvedés útját: „Beteljesedett!” (Jn 19,30). Ugyanezzel a fenséggel áll Krisztus Pilátus előtt. A bíró – Pilátus – vádlottá válik, pontosabban az Örök Bíró előtt áll, hogy számot adjon az igazságról és önmagáról.

A Biblia üzenete

Jézus hármas megkísértése messiási küldetésére vonatkozik. Egyes korabeli várakozások szerint a Messiás az égből fog leereszkedni a jeruzsálemi templomba, és mindenki szeme láttára a templom párkányára áll majd. Felragyog a fénye, a népek mind eljönnek, és a Messiás király lábának porát csókolják. A messiási időktől azt is várták, hogy a manna tárháza újra megnyílik majd, a Messiás kenyeret ad a népnek. A Messiás király uralmát gazdagságot és jólétet hozó földi uralomnak képzelték.

Jézus hármas kísértése pontosan ezzel kapcsolatos. Adjon kenyeret a népnek, akkor királyukká teszik őt (Jn 6,15), ne a szenvedés útját válassza (Mk 8,32–33), és szálljon le a keresztről (Mk 15,32). Jézus nemet mond a Kísértő által felkínált széles útra, és a kereszt, az alázat, a szeretet, a látszólagos vereség útját választja, amelyet az Atya kijelölt.

A Biblia üzenete

A betlehemi csillag, túl azon a csillagászati jelenségen, amely a bölcseket Krisztushoz vezette, jelképezi magát Krisztust, az ő fényességét is. Krisztus a világ világossága (Jn 8,12), a Jákobból támadó csillag (Szám 24,17), a nemzeteknek adott fényesség (Lk 2,32). Mit is jelent Krisztus fényessége ma?
Olaszországban történt. Két fiatal nő találkozott az utcán, vagy tíz évvel az érettségijük után. Valaha osztálytársak voltak, barátnők, de nagyon különbözőek. Olga vidám, közvetlen, segítőkész lány volt, bár kissé könnyelmű. Mindenekelőtt szórakozni szeretett. Marina szorgalmas, kötelességtudó fiatal volt, de kissé hidegebb szívű. A két nő beszélgetése elég hamar arra a kisgyermekre terelődött, akit Olga kézen fogva vezetett. Kétéves volt, csupa mosolygás. Olga elmondta, hogy amikor megtudta, hogy áldott állapotban van, a gyermek apja azonnal otthagyta őket.

A Biblia üzenete

Első látásra talán úgy tűnhet, mintha Jézust irritálná a gazdag ifjú gazdagsága. Mintha Isten számára csak a szegény, a szenvedő, a nyomorgó ember volna elfogadható. Valójában nem erről van szó. Krisztus (és az egyház tanítása) soha nem utasította el a magántulajdont (Kiv 20,15; Mt 22,21; 25,14–30). A magántulajdonban az egyén szabadságának, önállóságának biztosítékát látta. Ezért az egyház helytelennek tartotta és tartja a kommunista ideológiát, a magántulajdon elvételét az emberektől. A magántulajdontól való megfosztás ugyanis a személy szabad mozgásterét szünteti meg, a hatalom játékszerévé teszi az embert, ahogyan ezt a XX. századi kommunista diktatúrák számos példával bizonyították.